HADIK ANDRÁS gróf, tábornagy
(Esztergom, 1711. október 16. – Bécs, 1790. március 12.)
Magyar hősök - Hadik András
Egyetlen magyar katona sem jutott olyan magasra a Habsburg-birodalom hadseregében, mint a felvidéki kisnemesi családból származó Hadik András. 22 évesen állt be a Dessewffy-huszárezredbe, 1735-ben a Rajna mentén szolgált, majd immáron kapitányként harcolt az 1736–1739. évi török háborúban. A vesztes grockai csata előtt ő figyelmeztette főparancsnokát a török támadás veszélyére. 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok lett. A következő évben egy ellenséges szállítmány elfogásával tüntette ki magát. Altábornagyi kinevezését 1756-ban, a hétéves háború kezdetén kapta meg, s egyben hadosztályparancsnok lett Nádasdy Ferenc seregében. 1757-ben a kolini csata után hajtotta végre legnevezetesebb haditettét. 3000 gyalogosból, 1100 huszárból, 1000 német lovasból és 6 ágyúból álló kis hadával október 11-én Elsterwerdáról megindult, hogy a porosz hadsereg háta mögött elfoglalja Berlint. Október 16-án megjelent a porosz főváros előtt, rohammal betört a sziléziai kapun, majd részben szétverte, részben elfogta a helyőrséget. Miután megsarcolta a várost, visszaindult a főerőkhöz. Sietnie kellett, ha nem akart a Nagy Frigyes által küldött erők gyűrűjébe kerülni. Október 17-én éjjel elhagyta Berlint, s erőltetett menetben október 19-én sikeresen tért vissza. Az akció során 300.000 tallér hadisarcot hajtott be, s több száz foglyot ejtett. A vakmerő akció jutalma a Katonai Mária Terézia Rend nagykeresztje lett. 1758-ban lovassági tábornokká léptették elő, majd megkapta a grófi méltóságot. 1760-ban a német birodalmi és a császári sereg ideiglenes fővezére, 1762–1763-ban pedig a sziléziai fősereg parancsnoka volt. 1774-ben a tábornagyi katonai rangot is elérte, s a hadügyeket irányító Udvari Haditanács elnöke lett.
