ZRÍNYI MIKLÓS gróf, horvát bán
(?, 1508 körül – Szigetvár, 1566. szeptember 8.)
Magyar hősök - IV. Zrínyi Miklós
1552 után a török közel másfél évtizedig nem indított újabb jelentős támadást Magyarországon. 1566-ban azonban maga Szulejmán szultán állt hadai élére. A hírek szerint ismét Bécs ellen készült, ám útját állta a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb vára, Szigetvár. A vár parancsnoka, Zrínyi Miklós a török elleni harcban nőtt fel. Két testvére Mohácsnál esett el, ő maga részt vett Bécs 1529. évi védelmében. 1542–1556 között Horvátország bánjaként irányította a török elleni védelmet. Több ragyogó győzelmet aratott, 1556-ban ő mentette fel az ostrom alól Szigetvár várát. 1561-től a vár kapitánya volt. A százezresre becsült török sereg augusztus 6-án kezdte meg a vár ostromát. Szigetvár védelmét a vár körüli mocsár s az ezt állandósító töltés is biztosította. Szulejmán azonban hadait nem kímélve előbb az Új-, majd az Óvárost foglalta el, átvágatta az Almás-patakot duzzasztó gátat, s kiszáríttatta a mocsarat. A védők szeptember elejére a belső várba szorultak vissza. Élelmük és lőszerük fogytán volt, a vár nagy része romba dőlt vagy égett. Zrínyi összehívta katonáit, s elmondta nekik, hogy segítséget nem várhatnak. Ha nem akarják megadni magukat, egyetlen lehetőségük van: a kirohanás. Az öngyilkos roham előtt aláaknáztatta a belső várat, majd mindkét zsebébe száz-száz aranyat varratott. Ezután kinyittatta a vár kapuját, s a hídon át vitézeivel együtt kirohant az ostromseregre. A hősies küzdelemben elesett, levágott fejét a török nagyvezír Bécsbe küldte. A nagy ellenfél, Szulejmán szultán azonban ezt már nem érhette meg: két nappal Zrínyi kirohanása előtt meghalt.
