Édesapja a Becse-Gergely nemből származó bethleni gr. Bethlen Sámuel, Küküllő vármegye főispánja és Marosszék főkapitánya, a nagyenyedi kollégium világi gondnoka, édesanyja pedig Nagy Bora volt. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik, de csak öt testvér maradt életben közülük. Bethlen Kata nyolc éves volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyja második férje br. Haller István is meghalt két esztendő múlva, s ekkor a nehéz helyzetben levő özvegy, Kata leányát mostohafiához, a katolikus Haller Lászlóhoz kényszerítette feleségül.
Bethlen Kata tizenkilenc éves volt, amikor harmadik gyermekét várva Haller László is meghalt.
Három és félévet töltött özvegységben, mikor is saját választásából férjhez ment gr. Teleki Józsefhez. Ekkor azonban a Haller család elvetette Bethlen Katától Haller László gyermekeit, hogy őket katolikus nevelésben részesítsék. 1731 - ben járványban meghalt második házasságából származó két gyermeke és a következő évben második férje, gr. Teleki József is.
Ettől kezdve nevezte magát Árva Bethlen Katának és életét az irgalmasságnak szentelte.
Nyolc alapítólevele maradt fenn élete utolsó esztendeiből.
Árva Bethlen Kata
Olthévizen és Fogarason templomot építtetett, vagyonából iskolákat támogatott, tanitómestereket segített; az iskolákban tankönyvekről gondoskodott. Bőkezűen támogatta a nagyenyedi kollégiumot és diákjait, köztük különösen Bod Pétert, akit 26 éven keresztül támogatott.
275 író 512 művéből álló Magyar Könyvtárát, halálát megelőzően a nagyenyedi kollégiumnak adományozta.
Szaktekintélye volt a hímzőművészetnek és udvarában hímzőműhelyt rendezett be, ahonnan sok egyházi jellegű hímzés fennmaradt, a világi jellegűek leírásból ismertek.
Árvákat fogadott magához, akiket kézimunkázásra és gazdasszonykodásra tanított. Háza valóságos növeldeként, árvaintézetként működött, sőt bírálta a leánynevelés korabeli hiányosságait is.
1751-ben jelent meg „Védelmező erős pais” című vallásos szellemű könyve Szebenben.
Önéletrajzi írása „Életének maga által való rövid leírása”, melyben vallása miatti küzdelmeit részletezi 1744 - től haláláig, a magyar emlékirodalom szép művészi alkotása.
Szadecky Lajos Bethlen Katának 1723 - 1759 között írt 227 eredeti levelét találta meg és adta ki 1922 - 23-ban. Ezek közül 54 levelet Bethlen Kata saját kezűleg írt, további 176 - ot tollba mondott. Életéről Németh László drámát irt. Temetésekor az emlékbeszédet Bod Péter mondta, s verses búcsúztatóban jellemezte kegyes patrónáját, aki élete minden megpróbáltatásában a hitből merített erőt:
„Teste e kő alatt gróf Bethlen Katának
Lelke szent kezében vagyon Jézusának,
Kiben hitt és tartott megváltó urának,
Magát alázatos hív szolgájának.”
