Régiség kategóriák: | Antik bútor (6332) | Bélyeg (3209) | Egyéb régiség (4075) | Ékszer (428) | Ezüst, fémtárgy (888) | Festmény (3332) | Grafika, rézkarc (535) | Hangszer (694) | Képeslap (1439) | Lámpa, csillár (1049) | Militária, fegyver (815) | Műszaki tárgyak (1959) | Néprajzi tárgy (458) | Óra (884) | Papírrégiség (1315) | Pénz, érme (1708) | Porcelán, kerámia (4293) | Szobor (853) | Textil, szőnyeg (1235) | Üveg, kristály (1061) | Vallási tárgyak (252) |
Könyv kategóriák: | Antik könyv (1873) | Életmód, egészség (236) | Gasztronómia (179) | Gazdaság, üzlet (59) | Gyerekkönyv (485) | Idegen nyelvű (359) | Irodalom, regény (1710) | Lemez, CD, DVD (1264) | Műszaki könyv (334) | Művészeti könyv (796) | Nyelvkönyv, szótár (182) | Régi diafilm (155) | Régi újság, folyóirat (1763) | Sport (168) | Tankönyv (531) | Történelem (504) | Tudományos könyv (464) | Útikönyv, földrajz (263) | Vallási könyv (588) |
Galéria: online tárlatok | Festmény kiállítás | Fotográfia kiállítás | Iparművészet | Kerámia kiállítás | Szobor kiállítás | Textil kiállítás | Történelmi kiállítás |
Segítség: |
 |
 |
Kövessen minket! |
 |
|
Hirdetések |  |
|
|
Magyar Nagyasszonyok - Brunszvik Teréz |
|
2021.03.26. | Történelmi hírek |
Továbbítás e-mailben | Nyomtatás |
Brunszvik Teréz
(1775 – 1861)
|
Magyar Nagyasszonyok - Brunszvik Teréz
Brunswick Antal és Seeberg Anna bárónő, Mária Terézia udvarhölgyének lánya Pozsonyban született, keresztanyja maga a királyné volt. Gyermekéveit a család martonvásári kastélyában töltötte, csak a téli időszakra költöztek fel Budára, ahol a gyerekek igen magasszintű nevelésben részesültek. A Brunswick család szoros barátságban állt Beethovennel, aki martonvásári kastélyukban többször vendégeskedett. Sokáig Brunswick Terézt tartották Beethoven „halhatatlan kedves”-hez írott levelei címzettjének, de az újabb kutatások szerint Teréz férjezett, Josefine nevű nővérének szóltak e vallomások. Ha szerelem nem is, vitathatatlan, hogy igaz barátság alakult ki közöttük, hiszen Beethoven zongorázni tanította őt.
3 éves korától tanult zongorázni, később gyönyörűen énekelt, szavalt és szépen rajzolt. Rövid ideig egy bécsi intézetben volt, de úgy döntött, hogy önmagát fogja képezni, természetesen tudott németül, megtanult magyarul, angolul, franciául, olaszul. Sosem ment férjhez, pedig kérői akadtak, kezdetben nővére gyermekeinek nevelésében lelte örömét.
BrunszvikTeréz - később magyarosan írta nevét - 1808-ban a svájci Yverdonban megismerkedett a modern pedagógia úttörőjével, Johann Heinrich Pestalozzival, aki nagy hatással volt későbbi nevelési törekvéseire, ugyanakkor Wilderspin nézeteit is átvette. Tapasztalatait a világi jellegű kisdedóvok megszervezésében kívánta kamatoztatni. 1828. jún. 1-én Budán, édesanyja Mikó utcai házában, Angyalkert néven megalapította az első magyarországi óvodát. Kezdeményezésére alakult meg a pesti és budai nőegylet, amely a nők egyenjogúsága és a gyereknevelés területét kívánta szervezetten kialakítani. 1828. okt. 15-én kísérletképpen felállította az óvodából kikerülő hét éven felüli leányok számára a kézmű – oskolát. 1836-ban a köznemesi ellenzék haladó gondolkodású vezetőivel - Kossuth Lajos, Bezerédj István, Szentkirályi Móric - megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet. A nők egyenjogúsításának élérése érdekében a 40-es években nemzeti nőnevelőképző intézet létrehozásán fáradozott. A kisdedóvók sora mellett cselédiskolákat állított fel, hogy az alsó néprétegek szellemi, erkölcsi színvonalát emelje. Őt kérték fel, hogy Bécsben megszervezze az első óvodát, a reinnwegi mintaintézetet, 1933-ban pedig Augsburgban és Münchenben alapított óvodát. Bejárta Olaszországot, Franciaországot, Angliát, ahol természetesen tapasztalatokat és kapcsolatokat gyűjtött.
1828 – 1861 között 116 óvodával gyarapodott az ország, ebből 14 saját kezdeményezésével és pénzével hozott létre, pedig nem volt túlságosan gazdag. Üröm az örömben, hogy a császárhű főnemesek elhitették József nádorral, hogy az óvodákban „kis karbonárikat” nevelnek, így mialatt Brunszvik Teréz Pozsonyban fáradozott az óvodák létrehozásán, itthon a kisdedóvó egyesületet feloszlatták. A már működő három budai óvoda felügyeletével pedig a Nőegylet neveléshez nem sokat értő tagjait bízták meg. A nagyasszony azonban nem adta fel, lelkesedése magával ragadta unokahúgát Teleki Blanka grófnőt is, aki méltó követője lett a nőnevelés területén.
Pedagógiai művei: Felszólítás egy tanintézet felállítása iránt, Rajza azon véghetetlen haszonnak, melyeket a kis gyermekek oskolái nyújtanak, Rendszabási a nemzeti egyesületnek. Mein halbes Jahrhundert című németül megjelentetett emlékiratait, 1926-ban fordították magyarra. Meglepően korszerű nevelési elve szerint a nevelés tudomány és művészet is, 1809-ből idézzük: „Az emberben az érzelmek hamarabb fejlődnek, mint az értelem, tehát előbb szeretünk, mint gondolkodunk. Amilyenek azok az emberek, akiket szeretek és becsülök, az leszek én, azt fogom hinni.”
A sors kegyéből életének munkásságát láthatta kivirágozni, hiszen a magyarországi óvodaügy úttörője, a nőnevelés jelentőségének hirdetője 86 éves korában Martonvásáron, 1861. szept. 17-én halt meg.

Brunszvik Teréz
|
|
|
|