Régiség kategóriák: | | Antik bútor (6332) | | Bélyeg (3209) | | Egyéb régiség (4075) | | Ékszer (428) | | Ezüst, fémtárgy (888) | | Festmény (3332) | | Grafika, rézkarc (535) | | Hangszer (694) | | Képeslap (1439) | | Lámpa, csillár (1049) | | Militária, fegyver (815) | | Műszaki tárgyak (1959) | | Néprajzi tárgy (458) | | Óra (884) | | Papírrégiség (1315) | | Pénz, érme (1708) | | Porcelán, kerámia (4293) | | Szobor (853) | | Textil, szőnyeg (1235) | | Üveg, kristály (1061) | | Vallási tárgyak (252) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1873) | | Életmód, egészség (236) | | Gasztronómia (179) | | Gazdaság, üzlet (59) | | Gyerekkönyv (485) | | Idegen nyelvű (359) | | Irodalom, regény (1710) | | Lemez, CD, DVD (1264) | | Műszaki könyv (334) | | Művészeti könyv (796) | | Nyelvkönyv, szótár (182) | | Régi diafilm (155) | | Régi újság, folyóirat (1763) | | Sport (168) | | Tankönyv (531) | | Történelem (504) | | Tudományos könyv (464) | | Útikönyv, földrajz (263) | | Vallási könyv (588) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  |
|
|
|
Magyar Nagyasszonyok - Hugonnai Vilma |
|
2021.03.26. | Történelmi hírek |
Továbbítás e-mailben | Nyomtatás |
Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő
(1847 – 1922)
|
Magyar Nagyasszonyok - Hugonnai Vilma
A pest megyei Nagytétényben született grófi családban. A Pröbstl - féle pesti leánynevelő intézetben tanult. Itt ismerte meg Máriássy Fruzsinát, az ő nagyszüleinél 13 éves korában találkozott, barátnője nagybátyjával. Szilassy György földbirtokos halálosan beleszeretett a nála 20 évvel fiatalabb lányba, és néhány év múlva feleségül is vette. Nem illettek egymáshoz, férje dorbézoló életmódot fojtatott, Vilma pedig szeretett volna tovább tanulni. Kétévi szívós küzdelem után –megromlott házasságukra való tekintettel - férje nem gördített akadályt tanulmányainak folytatása elé. Hat éves kisfiát szüleire bízva megtette az első lépést, hogy álmait megvalósítsa.
Már korábban a tudomására jutott, hogy a svájci egyetemek megnyitották kapuikat a nők előtt, ezért Zürichbe utazott és beiratkozott az orvosi karra. Az első évfolyamot jeles eredménnyel végezte el. Tanárai is felfigyeltek hihetetlen munkabírására és tehetségére. Ludimar Hermann, az izmok elektromos ingerlésének kutatója állást ajánlott az egyetem fiziológiai intézetébe, ahol kiválóan helyt állt. A harmadik évtől a klinikai munkába is bevonták. Edmund Rose, a torokgyíkos gyerekek megmentője mellé került és kidolgozta a Rose – féle eljárás alkalmazásának tízéves tapasztalatairól szóló jelentést. 1879. február 3-án Hugonnai Vilmát orvosdoktorrá avatták.
Frissen szerzett diplomájával visszatért hazájába. A Hugonnaiak nagytétényi kastélya és férje pándi birtoka már idegen kezekbe került, családját neki kell fenntartania. Hiába végzett a Zürichi egyetemen kitűnő eredménnyel, itthon nő létére nem tevékenykedhetett, mint orvos. Trefort Ágoston kultuszminiszter tanácsára és nehéz anyagi helyzete miatt, kénytelen elvégezni egy bábaképző tanfolyamot, hogy egyáltalán bábaként is működhessen. Kollégái szemet hunytak a körülményekre és valójában orvosként dolgozott.
A hazai feltételeknek eleget téve 1881-ben megszerezte az érettségi vizsgát, beiratkozott a budapesti egyetemre, ahol rendkívüli hallgatóként látogathatta azokat az órákat, amelyeket ő maga is tarthatott volna. Vizsgára nem mehetett, mert a kor politikusainak véleménye szerint, ha a nők is egyetemet végeznének az állam alapjait veszélyeztetnék. Csalódottan tért vissza Zürichbe és a kórház sebészeti osztályán dolgozott.
1890-ben tért haza és elfogadta Veres Pálné, a magyar nőnevelés élharcosának felkérését és az Országos Nőképző Egyesület iskolájában 6 évig egészségtant adott elő, valamint a Szabad Líceumban tartott előadásokat. 1907-ben átdolgozta Fischer-Dückelmann Anna A nő mint háziorvos c. művét és számos cikket írt hírlapokba a szülésről és a bábaképzésről. A magyar nőmozgalom egyik úttörője lett, közben folytatta harcát egyetemi diplomája honosításáért.
Magánéletében a fordulópontra 1884 - ben került sor, amikor a fia már leérettségizett és külföldön folytatta tanulmányait. Férje szeretőjének tett ígérete szerint elvált férjétől. Második férjét, éppen a diplomahonosítása kapcsán ismerte meg. Vilma túl volt a 42-ik életévén, amikor a nála csak 3 évvel idősebb, Wartha Vince, műegyetemi tanárhoz, a Magyar Tudományos Akadémia tagjához kötötte életét. Szerelmüknek bizonyítéka, hogy vállalkozott második gyermekének világra hozására.
Ferenc József uralkodó 1896-ban felesége, Erzsébetnek névnapján, november 18-án aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében az orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti egyetemi karokra nők is beiratkozhattak. Vilma elsőként jelentkezett, 1896-ban tette le az első, 1897–ben az utolsó vizsgáját.
A kétszeresen is első magyar orvosnő elszántságának és hivatástudatának köszönhetően 1897. május 14-én, ötvenévesen, 18 évvel az után, hogy Zürichben egyszer már orvossá avatták, végre átvehette itthon szerzett diplomáját.
Hugonnai Vilma orvosnő
|
|
|
|
