Atyja 1596-ban Eger várának a kapitánya volt, 1603-ban szabadult a török fogságból, majd váradi kapitány lett, ekkor a bécsiek vetik az év végéig fogságba. 1605-ben csatlakozott Bocskay István felkeléséhez és református hitre tért. Résztvett az 1616. nov. 11-én kötött zsitvatoroki - béke tárgyalásain. Ebben az időben már Várday Kata volt a felesége, mert enyingi Török Zsuzsanna, öt gyermekének anyja, már korábban meghalt. Várday Katalinnak és Nyáry Pálnak egyetlen gyermeke született, Krisztina 1604. okt. 31-én.
Nyáry Krisztina kezét először bethlenfalvi Thurzó György nádor kérte meg Imre fiának.
A Thurzó család Felsőmagyarország, a Fuggerekkel is rokonságban álló, alighanem leggazdagabb családja evangelikus hiten élt. Thurzó Imrét tervezett és kiváló nevelésben részesítették, aki tanulmányai során a wittembergi egyetemen is kiváló eredményeket ért el 1615-ben. 1616-ban megindultak a tárgyalások a Thurzó és a Nyáry család között a házasságról. 1616. dec. 24-én azonban Thurzó Imre meghalt, és így a házassági megállapodást özvegye Czobor Erzsébet és a már szintén özvegy Várday Katalin érte el. Thurzó Imre 1617. szept. 24-én látogatta meg aráját, Nyáry Krisztinát Kisvárdán, amikor a vőlegény 17, a menyasszony 14 éves volt. A menyegző a Nyáry birtokon Királyhelmecen kezdődött 1617. nov. 17-én. Az esketés evangélikus szertartás szerint történt, de az eskető a kálvinista Alvinczy Péter tiszteletes, Bocskay egykori bizalmasa volt. Onnan a nászmenet 63 kocsival, 300-350 résztvevővel előbb a szintén Nyáry birtokban levő Tokajra, majd Nagy-Bittsére vonult, ahol Thurzó György már 1605-ben lakodalmas-házat épített Imre fiának.
A lakodalom másfél hónapig tartott, melynek során többek közt 17 ökröt, 60 bárányt, 241 juhot, 300 tyúkot, 75 ludat, 169 pontyot, 100 pisztrángot és 1000 tojást fogyasztottak el.
Ez a másfél hónap volt alighanem a leghosszabb idő, amelyet az új pár egyhuzamban együtt töltött életük folyamán, mert Thurzó Imre csatlakozott Bethlen Gábor fejedelmet aktívan támogatók közé, sőt ő volt, aki Bethlen Gábor magyar királlyá választását az országgyűlésben kezdeményezte. Első gyermekük Thurzó Erzsébet 1621. febr. 20-án született. A 23 éves Thurzó Imre betegeskedni kezdett és hiába gyógyították Nagyszombatban is, a Magyarhradistyei tárgyalások során 1621. okt. 19-én elhunyt. 1622. jan. 19-én temették el Árvavárában. 1622. ápr. 25-én született meg második leánya Thurzó Krisztina. Férje halála után közelebbről meg nem állapítható időpontban Nyáry Krisztina visszatért anyjához Kisvárdára, anyósánál kényszerült hagyni két gyermekét.
1624-ben, az 1619. márc. 15 óta özvegy gr. Esterházy Miklós, akkor országbíró, levélben kereste meg Nyáry Krisztinát Kisvárdán arcképét küldvén hozzá. Nyáry Krisztina válaszul keszkenőt küldött és 1624. júl. 21-én Szucsényban megtartották az esküvőt, melyen Pázmány Péter eskette őket. 1625. okt. 25-én gr Esterházy Miklóst nádorrá választották. Ezt követően a nádor végzésére Czobor Erzsébetnek ki kellett adni kislányait Nyáry Krisztinának, sőt a Thurzó birtokok java részét is, beleértve Nagy-Bittsét.
Esterházy Miklós a Bethlen Gábor által megszállt Munkács vára helyébe Fraknó és Kismarton várát kapta már korábban, így élete legnagyobb részét Nyáry Krisztina ebben a két Esterházy várban töltötte. Esterházy Miklóssal töltött házasságuk tizenhét éve alatt kilenc gyermekük született, de közülük három meghalt és Thurzó Krisztinát is elvesztették. Thurzó Erzsébet utóbb Esterházy Pál Dersffy Orsolyától született István fiához ment feleségül.
1641. jan. 17-én Esterházy Miklósnénak ismét fiúgyermeke született volna Semptén, de gyermekágyi betegségben a szentségekkel megerősítve febr. 1-én meghalt. Április 21-én a nagyszombati jezsuita templomban temették el.
Személye három nagy főúri családot - a Nyári, a Thurzó és az Eszterházy családokat - kötött össze. Saját akaratán kívül került a politikába, fontos szereplőjévé válva, tanúja volt sorsformáló elhatározásoknak, országos döntéseknek. Olyan egyéniség volt, akit a XVII. század egyik legtöbbet emlegetett magyar asszonyai közé sorolhatunk.
