Sarolt nagyfejedelem asszony
(~949-957 - 997 után)
Magyar Nagyasszonyok - Sarolt nagyfejedelem asszony
(~949-957 - 997 után)
Sarolt a Gyula nemzetségből származott. Az óbolgár királylistából kitűnik, hogy Etele király és családja ugyancsak a Gyula nemzetségből származott, sőt Hóman Bálint és Györffy György szerint az Árpádok is ennek a nemzetségnek az egyik ágát alkották.
Sarolt édesatyja, az erdélyi gyula Bíborbanszületett Konstantin császár meghívására Bizáncba ment - Györffy szerint 953-ban. Ott a császár vendégbarátja lett, így a tudós császár a magyarok történetét és szokásait feljegyeztethette. Az erdélyi vezér már azután jutott a kelet-római birodalom fővárosába, hogy az Edesszai Mandylion Konstantinápolyba érkezett. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy keresztény hitre tért, sőt a császár maga emelte ki a Hagia Szófia keresztelő medencéjéből. A keresztségben az István nevet nyerte és családját a bizánci patrícius méltóságára emelték. Hazatérve a szentéletű Hierotheosz - 2000-ben Budapesten szentté avatott - püspököt hozta magával Erdélybe, aki ott sokakat a keresztény hitre térített. Nyilvánvaló, hogy Saroltot, azaz Saroltát is megkeresztelte.
Anonymus szerint Saroltnak Karolt nevű leány testvére is volt, amely a Gyulák nemzetségében használatos török nyelvben fekete hölgymenyétet jelent; a Sarolt pedig, mint a magyar sárarany kifejezés mutatja sárga menyétet. Ezért ábrázolhatja a Képes Krónika Saroltot szőkének.
A magyar uralkodó Géza, akit többek között maga I. Ottó császár is királynak nevezett 972-ben, arra törekedett, hogy a hét magyar törzset erős és egységes állammá szervezze.
E törekvése megvalósítására feleségül vette az erdélyi István gyula Sarolt nevű leányát.
Saroltról a krónikák azt is feljegyezték, hogy „Sarolt szépségét a környező fejedelmek sokáig emlegették.”
Marburgi Thietmar szerint „a szép úrnő szerfölött ivott, és a lovat vitézek módjára ülte meg, egy embert pedig haragjában felhevülve meg is ölt, jobban tenné, ha orsót fogna, és dühét türelemmel fékezné.”
Querfurti Bruno szerint „férjét és ami a férjéé volt maga kormányozta. Az ő irányítása alatt vezették be a kereszténységet, de pogánysággal vegyült…” Az utóbbi megjegyzés Györffy szerint valójában a görög egyház hatását becsmérli. Mindenesetre Sarolta miatt került a fejedelemasszony székhelyére, Veszprémbe a görög apáca monostor, amelyet általában Szent István alapításának tartanak, de László Gyula szerint viszont valószínűbb az, hogy Sarolt fejedelemasszony hitestársa, Géza nagyfejedelem alapította.
Sarolt látomást látott álmában: „A boldogságos levita István első vértanú tűnt fel előtte szerpapi öltözékének jelvényeivel felékesítve s ilyenformán szólította meg őt:
„Asszony, bízzál az Úrban! Bizonyos lehetsz benne, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nép fiai között elsőként adatik majd meg a korona és a királyság. Add neki az én nevemet”
István ugyanis görögül koronát jelent. Szent István születésének időpontját Kézai Simon 967-re, a Képes Krónika 969-re, a lengyel évkönyvek pedig 975-re teszik.
Saroltának még öt leánya is született, közülük Judit (a Piaszt) I. Boleszló lengyel uralkodóhoz, a másik leánya Sámuel bolgár cár Gábriel Radomir nevű trónörököséhez, harmadik leánya Orseolo Ottó velencei dogéhoz, negyedik leánya a később királlyá lett Aba Sámuelhez ment feleségül.
A fejedelem halála után 997-ben Sarolt nem volt hajlandó a sógorához, Koppányhoz férjhez menni, hanem férje kívánsága szerint, István fiát kívánta királlyá tenni, ezért került sor a veszprémi csatára, amelyben István győzedelmeskedett.
Az ezt követő időkben a krónikák már nem említik többet Sarolt nagyfejedelemasszonyt.
Hervadhatatlan, örök érdeme nem csak az, hogy életet adott első szent királyunknak, Szent István királynak, hanem az is, hogy őseink közt a keresztény hit világosságát terjesztette s az első templomok alapfalaival országunk szilárd alapját is lerakta.
Sarolt fejedelemasszony porai ismeretlen helyen nyugszanak.
