Édesapja gr. Zrínyi Péter, Horvátország bánja az ősi horvát Subics nemzetségből származott. Édesanyja Frangepán Katalin Ilona volt. Ozalj várában és Csáktornyán nevelkedett, ahol horváton kívül magyarul, németül és latinul is megtanult. Báthory Zsófia fejedelemasszony már 1661-ben eljegyeztette fiával felsővadászi és rákóczi I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelemmel, de a bécsi udvar beleegyezése késett, így a házasságot csak 1666. márc. 1-én a zborói kastélyban tartották meg.
Az ifjú pár a sárospataki kastélyban rendezkedett be. Első fiuk György 1667 októberében született, de még az évben meghalt.
I. Rákóczi Ferenc apósával gr. Zrínyi Péterrel, anyósával Frangepán Katalinnal és annak testvérével, tersattói őrgróf Frangepán Ferenccel együtt résztvett a Wesselényi összeesküvésben. Ezért Zrínyi Ilona apját és sógorát Frangepán őrgrófot a magyar törvények áthágásával 1671. ápr. 30-án kilenc órakor lefejezték. Édesanyját pedig Grázban tartották tömlöcben, ahol 1673-ban meghalt. Férje csak úgy menekült meg, hogy Báthory Zsófia fejedelemasszony a jezsuiták közvetítésével hatalmas váltságdíjat fizetett érte.
Gróf Zrínyi Ilona
Zrínyi Ilona leánya Julianna 1672-ben született és II. Rákóczi Ferenc pedig Borsiban 1676. márc. 27-én jött a világra, de édesapjuk I. Rákóczi Ferenc alig három hónappal később, 1676. júl. 8-án meghalt.
Zrínyi Ilona már 1678-ban megismerkedett késmárki Thököly Imre gróffal, aki a felsőmagyarországi felkelés élére állt. 1680. június 14-én elhunyt somlyói Báthory Zsófia a munkácsi várban, ekkor Zrínyi Ilona e várba költözött. Két évvel később, 1682. jún. 15-én pedig megesküdött késmárki gr. Thököly Imrével. Thökölytől több lánya született, de felnőtt kort egy sem ért meg. Így Erzsébet 1683. március 26-án született, de már április 3-án már meghalt.
Thökölyt a törökök Váradon vasra verték 1685 tavaszán. A császáriak több mint két éven átostromolták Munkács várát, amelyet Zrínyi Ilona hősiesen védett és csak Absolon Dániel és Radics Endre várkapitány árulása miatt kényszerült azt feladni 1688. január 17-én.
Az áldott állapotú asszony így írt férjének: „ …Míg én élek, addig senki se féltse confusiotól Munkácsot, de óránkint nem tudom mi éri fejemet, adja Isten csak én oly szerencsés lehetnék édes szívem, kegyelmedet fiú magzattal örvendeztethetném, magam életének letételével sem bánnám. Ezzel maradok kegyelmednek engedelmes és igaz szeretettel szolgáló felesége. 10. Maji. 1686.”
A vár elfoglalása után az osztrákok Zrínyi Ilonát Bécsben az Orsolyák klastromában tartották fogva, gyermekeit elszakították anyjuktól. Zrínyi Ilona azonban elérte, hogy Juliannát a franciabarát gr. Aspremont Ferdinand Gobert altábornagy vegye el.
1690-ben a zernyesti csata után Thökölyt megválasztották erdélyi fejedelemnek is.
A zernyesti csatában Thököly elfogta Heister császári tábornokot, akit 1692-ben kicserélt Zrínyi Ilonával. Így ő csatlakozott száműzetésében férjéhez, Thököly Imréhez, akinek a Nikomédia melletti Izmidben volt villája és birtoka. Thököly a szultántól viddini grófi címet is kapott, a Konstantiápoly Galata negyedében is volt szállása.
Zrínyi Ilona Nikodémiában halt meg 1703. február 18-án, a Galata negyedben a lazaristák templomában temették el. Ott nyugodott 1906-ig, amikor fiával együtt hazahozták és a kassai dómba temették el.
