Régiség kategóriák: | | Antik bútor (6334) | | Bélyeg (3210) | | Egyéb régiség (4080) | | Ékszer (428) | | Ezüst, fémtárgy (888) | | Festmény (3332) | | Grafika, rézkarc (535) | | Hangszer (694) | | Képeslap (1439) | | Lámpa, csillár (1049) | | Militária, fegyver (815) | | Műszaki tárgyak (1959) | | Néprajzi tárgy (458) | | Óra (886) | | Papírrégiség (1315) | | Pénz, érme (1710) | | Porcelán, kerámia (4295) | | Szobor (853) | | Textil, szőnyeg (1235) | | Üveg, kristály (1061) | | Vallási tárgyak (252) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1873) | | Életmód, egészség (236) | | Gasztronómia (179) | | Gazdaság, üzlet (59) | | Gyerekkönyv (485) | | Idegen nyelvű (359) | | Irodalom, regény (1710) | | Lemez, CD, DVD (1265) | | Műszaki könyv (334) | | Művészeti könyv (796) | | Nyelvkönyv, szótár (182) | | Régi diafilm (155) | | Régi újság, folyóirat (1763) | | Sport (168) | | Tankönyv (531) | | Történelem (504) | | Tudományos könyv (464) | | Útikönyv, földrajz (263) | | Vallási könyv (588) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  |
|
|
|
Mária országa - Regnum Marianum |
|
2021.03.09. | Történelmi hírek |
Továbbítás e-mailben | Nyomtatás |
Mária országa - Regnum Marianum
|
A Regnum Marianum Magyarország régi latin nyelvű elnevezése. Jelentése: Mária királysága. A kifejezés a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon vagyis 1038. augusztus 14-én Székesfehérvárott a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl. A Mária mint védőszent iránti vallásos tisztelet mindig jelentős volt Magyarországon, ennek oka a pogány magyarok ősi anyaistene a Boldogasszony tovább élése.
A Boldogasszony elnevezés az egykori pogányságból és az ősmagyar vallásból táplálkozhatott. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint „És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.
A Dunántúl és Erdély honfoglalás előtti, szorosan összekapcsolódó kultúrák és mitológiák egyik bizonyítéka az avar kori istenanyaszobrok, amelynek egyenes folytatása például az andocsi és csíksomlyói Szűzanya-tisztelet és Babba-Mária, a Napba öltözött asszony tisztelete.
Az elmélet Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak. |
|
|
|
