Az iskolai menzának sosem volt túl pozitív híre, mindenkit értek itt kisebb-nagyobb traumák, de azért aki igazán éhes volt, megette azt, amit elé raktak, és az is igaz, hogy időnként voltak kifejezetten finom ételek is. Ki ne vállalna be bármikor egy jó kis menzás babgulyást? Ööö, vagy mégsem? Körbenéztünk.
Krumplis tészta, csontleves, tökfőzelék
Sokunknak kapásból ezek az ételek ugranak be, ha az iskolai ebédre gondolunk. Na meg persze az a rémes krumplileves, ami tényleg képes traumatizálni az éppencsak kibontakozó gasztro-ént. Tavaly szeptembertől azonban meglehetősen drasztikus változásokat vezettek be a magyar iskolai és óvodai étkeztetés szabályozásában, ami, annak ellenére, hogy eleinte szimpatikus és szükséges kezdeményezésnek tűnt, összességében még több éhes gyereket és a moslék mennyiségének növekedését eredményezte. Vajon lehet-e alacsony pénzügyi keretből egészséges ételeket felszolgálni a gyerekeknek, amik ráadásul még finomak – vagy legalábbis ehetőek – is? Egyáltalán mi volt a baj a menzarendelettel? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott rendelet célja tulajdonképpen az volt, hogy egészségesebb ételek kerüljenek a gyerekek elé. A tavalyi tanév kezdetétől jelentősen csökkent az ételek só-és cukortartalma, több gyümölcsöt és zöldséget kell felhasználni az ételekhez – ezeknek egy részét nyersen kell felszolgálni – és több teljes kiőrlésű gabonából készült terméket kell adni a gyerekeknek. 30%-nál magasabb zsírtartalmú hús nem adható a menzákon (a 15 évnél fiatalabb korosztály esetében ez a határérték 23%), és a szénsavas vagy cukrozott üdítőket is száműzték az ebédlőből. Ez mind kifejezetten jól hangzik, hiszen ki ne értene egyet azzal a célkitűzéssel, hogy kerüljön egészséges étel a bölcsisek, ovisok és iskolások elé mindennap? A 2015-ös tanév kezdetétől azonban megindult a panaszáradat a szülők, a tanulók és a konyhai dolgozók részéről is, ezek lényege pedig egyszerűen összefoglalva a következő volt: a gyerekek nem eszik meg az ételt.
Ne légy ilyen sótlan!
A legnagyobb problémát a felhasznált só mennyiségének szigorú szabályozása jelentette. Ezt olyan radikális mértékben csökkentették, hogy az ételek gyakorlatilag ehetetlenné váltak. Már pedig, ha a gyerekek otthagynak egy fogást, akkor nem sokat számít, hogy az egyébként mennyire egészséges. Ez különösen nagy gondot jelent a rendszeresen sportoló gyerekek esetében, akik így nem jutnak elegendő tápanyaghoz, és akkor még meg sem említettük a hátrányos helyzetben élőket. Az MTA és a Máltai Szeretetszolgálat 2015-ös tanulmánya szerint az időszakosan – hétvégén, iskolai szünetekben – éhező kiskorúak száma Magyarországon eléri a 200 ezret. Sok gyerek csak az iskolában vagy óvodában jut elég vagy megfelelő ételhez, de még ők sem hajlandóak megenni a „megreformált” menü ételeit.
Bezzeg Jamie!
Ha menzareformról beszélünk, nem lehet kikerülni Jamie Oliver nevét. A sztárszakács már 2005 óta munkálkodik azon, hogy a gyerekek az iskolákban szerte a világon jobb minőségű, finom ételekhez jussanak. Létrehozta a Jamie’s Food Revolution elnevezésű alapítványt, amely az egészséges táplálkozást igyekszik népszerűsíteni– elsősorban az iskoláskorú gyerekek körében. Programjának egyik kulcsfontosságú pontja, hogy a gyerekeket tanítani kell az egészséges étkezésre. „Ha nem tudják valamiről, hogy micsoda, nem fogják megenni.” – hangzik el tőle egy tévéműsorban miután szembesül vele, hogy egy tipikus brit általános iskolás osztály tanulói mennyire nem ismerik fel a nekik mutatott zöldségeket. Jamie azt hangoztatja, hogy az iskolai tantervbe be kellene iktatni a főzés és az egészséges táplálkozás témakörét is.
Akár tantervbe
Ez pedig a magyar helyzetre is könnyen vonatkoztatható gondolat. Nálunk is komoly gondot jelent ugyanis, hogy a hátrányos helyzetben lévő gyerekek számára nagyon idegennek számítanak azok az újfajta ételek, amik tavaly óta megjelentek a menzákon. „Otthon teljesen más ízekhez vannak szokva, így éhesen is előbb nyúlnak még egy szelet kenyér után, mint a céklás túrókrémhez. Az egészséges táplálkozás pénztárcafüggő, ezért a szemléletváltás így nem megy: hiába a tejtermék és a zöldség az egészséges, ha a legszegényebb családokban a paprikás krumpli és a krumplis tészta a sztenderdkaja, és az ünnepi étel alapanyaga sem jobb a csirke far-hátnál vagy az olcsó húspépnél” – magyarázta L. Ritók Nóra, a mélyszegénységben élő gyerekeket segítő Igazgyöngy Alapítvány igazgatója, a HVG-nek. Azt is kiemeli, hogy a legrosszabb helyzetben élő gyerekekhez is eljutnak a különböző reklámok, így ők is legszívesebben pizzát ennének és hamburgert, nem pedig teljes kiőrlésű zsömlét. Nagyon fontos lenne az iskolában egészséges életmódra nevelni a diákokat, ez azonban úgy nem megy, ha ilyen hirtelen ennyire szokatlan ételek akarnak „letuszkolni a torkukon”. „Ehhez asszisztencia, tudatos pedagógiai munka kellene, ott lenni velük, egy asztalnál enni a gyerekekkel, rábeszélve őket, példát mutatva nekik. És a tanórákon is időt szánni a témára, akár együtt elkészítve és megkóstolva a salátákat. Amit a család nem tud, azt az iskolának kell bepótolnia, innen kell plusz segítség, de ehhez persze többletforrás kell” – folytatja a szakértő.
