Az elmúlt években az ötszörösére emelkedett az egészségbiztosítások éves bevétele, de az igazi felfutás még várat magára.
2012 óta a munkáltatók adómentes juttatásként adhatják dolgozóiknak az egészségbiztosítást. Ennek hatására az elmúlt öt évben a duplájára emelkedett a betegség- és egészségbiztosítások éves díjbevétele az Union Biztosító becslése szerint. Ugyanakkor továbbra is várat magára e biztosításforma igazi felfutása, aminek feltétele a határok régóta esedékes egyértelmű kijelölése az állami és a magánellátói feladatok között. Addig is az ügyfelek főként arra használják biztosításaikat, hogy ne kelljen megtapasztalniuk a szakorvosi ellátásban tapasztalható anomáliákat: elsősorban bőrgyógyászati, nőgyógyászati és orthopédiai magánrendelésekre jelenkeznek be.
Egészségbiztosítási szolgáltatásokból a hazai ügyfelek ma túlnyomórészt a munkáltató által nyújtott adómentes, fix vagy választható (cafeteria) juttatásként részesülnek. Ennek egyik oka az, hogy a biztosítók nagy többsége az alacsonyabb kockázatok miatt eleve csak csoportos egészségbiztosítást kínál. „Két biztosító, köztük az UNION nyújt magánszemélyek számára is ilyen szolgáltatást, de nálunk is 20 csoportos szerződésre jut egy egyéni szerződő – mutat rá a munkáltatói szerződések meghatározó szerepére Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. - A tapasztalatok szerint cafeteriaként a multinacionális nagyvállalatok mellett elsősorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások választják munkatársaik számára ezt a juttatási formát.”
Milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe leggyakrabban az egészségbiztosítással?
Privát egészségbiztosítási finanszírozással ma Magyarországon alapvetően szakorvosi és képalkotó diagnosztikai szolgáltatások vehetők igénybe. Az UNION által végzett sorozatos felmérések azt mutatják, hogy a magánorvosok egyre nagyobb szerepet töltenek be ezen az ellátási szinten. Míg öt éve a megkérdezetteknek csupán 37 százaléka jelezte azt, hogy igénybe veszi magánorvosok szolgáltatásait, addig ez az arány mára 50 százalék körüli szintre emelkedett. Ennek elsődleges oka a várakozási idők jelentős növekedése: a megkérdezettek 61 százaléka a bejelentkezéstől számítva legalább egy hónapot volt kénytelen várni szakorvosi rendelésre történő bejutásra.
A leggyakrabban bőrgyógyászati, nőgyógyászati és orthopédai szakorvosi ellátásra jelentkeznek be az egészségbiztosítással rendelkező ügyfelek. Ezeken kívül sorrendben az ultrahang, a fül-orr-gégészet, a gasztroenterológia, a reumatológia és az MRI számítanak az egészségbiztosítás keretében igénybe vett szakorvosi területeknek.
Több szempontot is mérlegelnek a választás során
Egészségbiztosítást ma a hazai piacon 10 biztosító kínál. A kínálatból jellemzően az azt cafeteria-elemként vagy adómentes béren kívüli juttatésként szolgáltató vállalatok választanak biztosítót. A kiválasztás során a szolgáltatás díja és a kínált szolgáltatási kör mellett olyan meghatározó szempontokat is célszerű figyelembe venni, hogy például az adott biztosító a szerződés előtt előír-e kötelező kockázatelbírálást, van-e várakozási idő, köthető-e a szerződéshez gyakori problémák megoldását segítő (pl. daganatos betegségekre, vagy fekvőbeteg-ellátásra kiterjedő) kiegészítő biztosítás, illetve – plusz díj megfizetése mellett – a biztosító már fennálló betegségekre is vállal-e fedezetet.
Az orvoshiány már itt is érezteti a hatását
Egyre fontosabb szemponttá válik emellett az adott biztosító ellátási rendszerének típusa is. A tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, hogy a súlyosbodó orvoshiány a magánellátásban is egyre több gondot okoz. Ezeket sokkal hatékonyabban képes kivédeni a magánszolgáltatók szélesebb körével szerződő, partnerhálózatra építő ellátási rendszer, miközben a saját ellátórendszert fenntartó szolgáltatókkal szerződő biztosítók egyre gyakrabban kénytelenek hosszabb várakozási idővel nyújtani szolgáltatásaikat.
Egyértelműbb keretekre van szükség!
Bár az egészségbiztosítási piac jelentős lendületet kapott azzal, hogy adómentes cafeteria-elemként alkalmazható, egyelőre számos tényező gátolja további felfutását. A legfontosabb feladatnak a szabályozói környezet hosszú távra szóló rendezése látszik.
„Egyelőre nem pontosan tisztázott, hogy az állampolgár milyen szolgáltatást várhat el az államtól a járulékfizetés fejében, illetve mely problémákkal kell mindenképpen magánszolgáltatókhoz fordulnia. Mely szolgáltatások esetében várhatja el, hogy az állam állja teljes mértékben az ellátás költségeit, és mely szolgáltatások esetében, milyen mértékben kell a zsebébe nyúlnia. Ameddig ez a bizonytalanság ott van a rendszerben, addig jóval nehezebb további tömegeket megnyerni az egészségbiztosítás, mint öngondoskodási forma számára” – figyelmeztet az UNION szakértője.
