A nagybányai művésztelep egyik legjelentősebb alkotójának életművét tekinti át a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Thorma János, a magyar Barbizon festője című, péntektől látható kiállítása.
A Szépművészeti Múzeummal történő újraegyesítést követően rögtön egy nagy "újrafelfedezéssel" jelentkezik a galéria: Thorma János életművét a festő halála után - egy rövid, 1939-es tárlat kivételével - nem láthatta gyűjteményes kiállításon a budapesti közönség - idézte fel a szerdai sajtóvezetésen az MNG főigazgatója.
A tárlat egy nemzetközi kiállítás-sorozat utolsó állomásaként - Kecskemét, Kiskunhalas, Nagybánya, München, Stuttgart és Berlin után - érkezett a Nemzeti Galériába, ahol egy jelentősen bővített, 125 munkát felvonultató változatával találkozhat a látogató.
A főigazgató kiemelte a kiállítás egyik "szenzációszámba menő" festményét: a Békesség veletek című, nagyméretű olajképet, Thorma egyik főművét hosszú ideje keresték a művészettörténészek, míg végül az MNG raktárából került elő, összetekerve.
Thorma János: Virágot szedő lány (1920)
Thorma János valóban a "magyar Barbizon", azaz a nagybányai művésztelep festője volt, de több is ennél: a korszakos jelentőségű alkotóműhely alapítója is - emelte ki Baán László, hozzátéve, nem véletlen, hogy Thorma halálának évében a művésztelep is befejezte működését.
Büki Barbara kurátor elmondta, az alföldi születésű festő 14 évesen került Nagybányára, hogy aztán budapesti, müncheni és párizsi tanulmányai után visszatérjen, és a trianoni döntés után is hű maradjon a városhoz. A később híressé vált művésztelepet 1896-ben álmodták meg Réti Istvánnal, először még egyszerű nyári programként, ma azonban már ekkortól számítja a modern magyar festészet születését a művészettörténet - jegyezte meg.
A hét nagyobb egységre tagolt kiállításra belépők Thorma első jelentősebb munkájával, a Szenvedők című festménnyel találkoznak először: a festő moralizáló ciklusába tartozó kép "előtörténetét" az Ébredés című munka meséli el.
Gazdag válogatás szerepel a tárlaton a festő portréiból is; ezek közül a kurátor és Bay Miklós műgyűjtő Bilcz Irén arcképét, a "magyar szecessziós festészet egyik gyöngyszemét" emelték ki, amelyet Thorma még a müncheni Secession hivatalos megalapítása előtt készített Iványi Grünwald Béla későbbi feleségéről.
Máig a legismertebbek Thorma János történelmi és realista munkái - emlékeztetett Büki Barbara. A festőt országszerte híressé tevő, Aradi vértanúk című, hatalmas olajképet, akárcsak a Talpra magyar! című festményt műtárgyvédelmi okokból nem lehetett Budapestre szállítani, de előbbit jó minőségű fotóreprodukció, utóbbit Thorma több vázlata mutatja be a kiállításon.
Thorma szívesen festett népi életképeket a környékbeli parasztok alakját megörökítve, majd művészete egyre oldottabb lett, vásznai egyre több fénnyel teltek meg, amit a kiállításon számos, Nagybánya környékén festett plein air képe bizonyít - hívta fel a figyelmet a kurátor.
A kiállításon külön egységet szentel Thorma János aktjainak, megidézve a festő műtermét is. A záró szekció a késői korszak munkáiból nyújt bőséges válogatást, amelyből nyomon követhető az, miként oldódott fel a színekben és a nagybányai tájban Thorma művészete - mondta el Büki Barbara.
A május 12-ig látogatható kiállításhoz számos kísérőprogram kapcsolódik, szombat délután például Forró nyomon a magyar Barbizonban címmel családi programokat kínál a Galéria tárlatvezetéssel, kreatív műhellyel, mesesarokkal és hangszerbemutatóval.
