Turul-házi Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme[1] volt a honvisszafoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek vissza. Álmos fejedelem fia, akit valószínűleg mint kendét szakrálisan feláldoznak még a Kárpátok előtt vagy már Erdélyben. A Kárpát-medencét egyenes ági előde Attila király jogán foglalta vissza. Utódai 400 éven át adták a magyarság uralkodóit saját dinasztiájukat a Turul nemzetségnek nevezték kódexekben "Genere turul", amelynek ősapja Attila király volt tehát tisztábban voltak szkíta-hun származásukkal amit a legújabb magyar és francia genetikai kutatások is megerősítenek. Sikerült azonosítani a Turul-házi királyok DNS-ét III. Béla csontvázából melynek a Y ágú haplocsoportja a R1a -Arp .
Turul-házi Árpád fejedelem 895-907
Öt fiának neve maradt fenn: Liüntika/Levente, Tarkacsu/Tarhos, Jelek/Üllő, Jutocsa/Jutas és Zolta/Solt. Mind az ötöt Kónsztantinosz hagyományozta ránk, azonban két különböző helyen. Az egyik helyen, ahol a honfoglalásról és a kalandozásokról van szó, említi Liüntikát, aki ekkor nyilván a legidősebb, felnőtt fiú lehetett. Egy másik helyen, ahol a fiait és az ő korabeli utódaikat sorolja fel, nem említi Liüntikát, csak a négy másikat, és azoknak is csak egy-egy fiát. Nyilván itt csak az utódlás szempontjából fontos utódokról van szó.
