Turul-házi II. Géza (Tolna, 1130 – Székesfehérvár, 1162. május 31.) Magyarország királya 1141 és 1162 között. Vak Béla és Ilona királyné legidősebb fia. II. Gézát annak ellenére, hogy mindössze 32 esztendősen halt meg, a legerősebb magyar királyok közé szokás sorolni. Kiterjedt külpolitikájával, sikeres hadjárataival és jelentős egyházi tevékenységével erősítette országa befolyását Európában. Uralkodása alatt a Magyar Királyság intenzív kapcsolatba került Egyiptommal és Hvárezmmel.
A király halála után idősebbik fia, István, majd második fia, Béla került a trónra. Ők szintén tehetséges uralkodónak bizonyultak.
Turul-házi II. Géza király 1141-1162
1141. február 13-án meghalt apja, II. Béla. Béla és a hozzá hű főurak eddigre kiirtottak minden főurat, aki bármely trónkövetelőt támogathatott volna, ezért nem volt akadálya, hogy legidősebb fiát, Gézát már három nap múlva 1141. február 16-án királlyá koronázzák Székesfehérváron. Géza ekkoriban 11 év körüli gyermek volt, ezért uralkodása első éveiben nem lehetett képes arra, hogy önállóan uralkodjon. A királyi tanács közreműködésével Ilona anyakirályné és testvére, Belos, azaz Géza anyai nagybátyja irányította az országot. Belos másfél évtizeden át meghatározó alakja volt a magyar politikának, az egyik legmagasabb tisztséget, a bánit megszerezve.