Buda király 408? – 445, Bendegúz nagykirály fia Attila idősebb testvére. Valahol a mai Tiszántúl területén lévő központi hun orduban székelt, a fejedelmi székhely jórészt az ő korszakában épült ki. Ő hozta létre a történészek által politikai mesterműnek tekintett, a keletrómaiakkal kötött margusi (ma Orasje [Szerbia]) békeszerződést 435-ben, amit Bleda és Attila hun szokás szerint lóháton ülve tárgyalt meg s diktált. A béke többek között évi 700 font arany megfizetését rótta a Keletrómai Birodalomra. A perzsa és vandál háborúkba bonyolódó keletrómaiak meggyengülését kihasználva, valamint felhasználva a Nyugatrómai Birodalom katonai vezetőjéhez, Flavius Aëtiushoz fűződő kapcsolatot (Aetiust fia, Carpilio képviselte a hun udvarban) Bleda 440/41-ben sikeres háborút vívott Bizánc ellen az Al-Duna mentén.
Turul nemzetség - Buda király
A hunok a vezetésével meghódították Viminaciumot (Kostolac), Margust, Singidunumot (Belgrád) és Sirmiumot (Sremska Mitrovica), s az utóbbival együtt Pannonia Secundát (Szerémség). Ezután a hadjáratba bekapcsolódó Attilával együtt ostromolták és vették be a Balkán középső részének városait. 442-ben a trákiai Chersonesoson (Gallipoli-félsziget) arattak nagy győzelmet az Aspar vezette keletrómai sereg fölött.
Bleda ezekkel a harci sikerekkel juttatta el a hun birodalmat hatalma csúcsára, amit a 443-ban megkötött úgynevezett „Anatolius első békéje” révén biztosított. Bizánc kénytelen volt 6000 font arany „kárpótlást” fizetni, az évi adója pedig 2100 fontra növekedett.
