Naponta kerülnek összetűzésbe farkasokkal és medvékkel azok a kuvaszok, amelyeket erdélyi és felvidéki pásztorok mellé helyeztek ki egy természetvédelmi program keretében. Mátyás király kedvencei ma is kiválóan helytállnak eredeti szerepükben, bár nem mindig kerülnek ki győztesen az összecsapásokból.
Magyarországon már ritkaságnak számítanak a nagyragadozók, és pásztorkodással sem foglalkoznak túl sokan, így az utóbbi 100-120 évben munkanélkülivé váltak az őshonos nagytestű pásztorkutyák, a kuvaszok és a komondorok. Ennek ellenére ezek a fajták még ma is képesek szembeszállni a farkassal és a medvével. A Kuvaszok és nagyragadozók természetvédelmi program keretében már több mint 60 kuvaszt helyeztek ki a környező országokban pásztorok mellé, és még úgy is nagyszerűen teljesítik a dolgukat, hogy elődeik generációk óta nem találkoztak se farkassal, se medvével.
Az aktívan dolgozó kutyák jelenleg közel negyvenen vannak, de folyamatosan bővül a számuk, mondta az [origo]-nak Bölöni Botond kuvasztenyésztő, a program erdélyi koordinátora. A kutyák Erdélybe és a Felvidékre, elsősorban juh- és kecskenyájak, valamint tehéncsordák mellé kerültek. "A Felvidéken általában két-három kutya van egy falkában, de Erdélyben megfigyelhetők 10-15 kutyából álló pásztorkutya-falkák is, itt ugyanis a nagyragadozók aktív jelenléte sokkal nagyobb gondot okoz" - mondta Bölöni.
A kuvasz egyik legrégebbi kutyafajtánk, elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe. Pásztorkodó őseink a komondorral együtt a nyájak őrzésére használták a ragadozók és a tolvajok ellen. A kuvasz és a komondor története összefonódik, kérdés, hogy maradhatott fenn egymás mellett a két, azonos feladatot ellátó, hasonló méretű és színű fajta. Egyes elképzelések szerint valamilyen felhasználási különbség mégis lehetett a két fajta között. A fajta állítólag Hunyadi Mátyás egyik kedvence volt, és az ő idejében hajtóvadászatokon is használták.
A két fajta hasonló, fehéres színére a magyarázat egyszerű, ugyanis a világos színű kutyát sokkal könnyebb volt elkülöníteni az éjszaka támadó farkastól. A pásztorkodás megszűnésével a kuvasz bekerült a tanyákra, falvakba, ahol területőrzésre használták, s használják ma is. Küllemileg hozzá hasonlító fajta a lengyel tátrai juhászkutya és a szlovák csuvacs.
Sikítva ugat a farkasra
Erdélyben Szent György napján hajtják ki a nyájat a hegyekbe az úgynevezett esztenára, ez biztosítja a pásztornak a szálláshelyet az első havazásig, amikor is lejönnek a hegyről. Fent az egyetlen aktív védelmi rendszert a falkában dolgozó pásztorkutyák jelentik, amelyek éjjel-nappal a nyáj mellett vannak. Bölöni elmondta, hogy a kutyák különböző módon jelzik a nagyvadakat, és ezekből a pásztor is tudja, hogy mi jár az esztena környékén. "A medvére hasonlóan ugatnak, mint az emberre, mély, öblös hangon. A farkasra pedig vonyítva, sikítva."
"Azokon a helyeken, ahol egy medve vagy farkas a legeltetési szezon kezdetekor el tud ejteni egy haszonállatot, várható, hogy a teljes időszakban visszatérő vendég lesz. Több kutyánk került már összetűzésbe nagyragadozókkal, a 2012-es legeltetési szezon végén egy teljes farkasfalka és egy kuvaszfalka került komoly harcba az etédi helyszínünkön. Sajnos a túl vakmerő kuvaszaink sokszor a medve, illetve farkas áldozatául esnek, ilyenre is volt már példa" - mondta a program koordinátora. A farkasok harapásaitól a kutyákat szöges nyakörvekkel védik, a medvével szemben azonban csak az intelligenciájukra, a gyorsaságukra, a reflexeikre, a falka többi tagjára és a pásztorra számíthatnak.
Szívósabbak a kint született kölykök
"Az eddig felajánlott kuvaszok négy ország, Magyarország, Szlovákia, Szerbia és Románia összesen 18 kuvasztenyészetéből kerültek ki. Ezek a kutyák képezték a program alapállományát. A már az eredeti feladatkörben született kölyköket a Kuvaszok és Nagyragadozók kennelnév alatt törzskönyvezték, és jórészt új vizsgálati helyszínekre helyeztük őket" - mondta Bölöni. "Az esztenán született kuvaszok a takarmányozás és a kimagasló igénybevétel miatt általában kisebbek, könnyebb felépítésűek, ugyanakkor jóval szilárdabb szervezetűek, igénytelenebbek, magasabb állóképességgel bírnak, és kiegyensúlyozottabb természettel rendelkeznek" - mondta az [origo]-nak Holczhakker József kuvasztenyésztő.
A hat éve futó program eddigi eredményei alapján a kuvaszokban még ma is aktívan benne van a haszonállatokhoz való ragaszkodás, a nagyragadozókkal szembeni gyors és hatékony védelmi ösztön. "Több helyszínünkön négy-öt kuvasz van egy falkában, a nagyragadozók által okozott károk száma ezen vizsgált területeken aktívan csökkent. A kutyák jól beilleszkednek a falkába, idegen emberekkel nappal bizalmatlanok, éjjel pedig komoly őrző-védő feladatot látnak el" - mondta Bölöni. A kuvaszok hatékony munkájának köszönhetően pedig a pásztoroknak nem kell méreggel vagy csapdával irtaniuk a ragadozókat.
A kuvasz sem rosszabb a többinél
A kuvaszokról sok mendemonda kering, miszerint nem alkalmasak családi kutyának, mert öregkorukra megbolondulnak és agresszívak lesznek. "Némi alapja lehet a dolognak, ha figyelembe vesszük, hogy sok helyen a kuvasz vagy kuvaszra emlékeztető kutyák 2-3 méteres láncon élik le az életüket, és a napi kontaktus a gazdával kimerül annyiban, hogy naponta egyszer kap enni-inni a kutya" - mondta Julián Lóránd vajdasági kuvasztenyésztő. "A magányos ember is hajlamos a depresszióra, nem csoda, ha ingerszegény környezetben a kutya is bekattan. Ilyen körülmények között nemcsak a kuvasz, hanem más kutyák is kikészülnek, instabillá, megbízhatatlanná válhatnak" - tette hozzá.
A tenyésztő szerint következetes neveléssel és megfelelő foglalkozással megbízható társ lehet a kuvaszból. "Sokan kérdezik, hogy tartható-e a kuvasz gyerekekkel együtt? E téren is pozitív tapasztalataink vannak, nagyon toleránsak tudnak lenni a gyerekekkel, de azt is el szoktuk mondani, hogy inkább a gyereket kell a kutyához nevelni, mint fordítva" - mondta Julián.
A Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007. február 9-én indult az első kuvaszpár kihelyezésével. Az alapötlet Puskás Ferenc hajdúszoboszlói természetvédelmi mérnöktől származik, aki szakdolgozatában a pásztorkutyák és nagyragadozók kapcsolatát vizsgálta. A program erdélyi koordinátora Bölöni Botond, a Felvidéken pedig Rusnak Árpád, a Gömör-Tornai karszt vadőre irányítja a vizsgálatokat. A programban öt kuvasztenyésztő is aktívan részt vesz: Holczhakker József, Juhász József, Julián Lóránd, Magyar Ákos és Szabó István.
