Ifjabb vitéz nagybányai Horthy Miklós (teljes nevén: Horthy Miklós László János Benedek, Póla, 1907. február 14. – Lisszabon, 1993. március 28.) földbirtokos, magyar királyi követ Brazíliában és Portugáliában, a Vitézi rend tagja, bankaligazgató, diplomata, felsőházi tag, sportvezető.
Horthy Miklós kormányzó és Purgly Magdolna legkisebb gyermeke volt. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott és elítélte a szélsőséges politikát, valamint a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „Kiugrási Iroda” vezetését. Feladatai közé tartozott a szövetséges erőkkel való kapcsolattartás és a német megszállás után a zsidók kormányzói mentesítése. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó rövid tűzharc után elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. Hamvait 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.
Ifjabb Horthy Miklós
Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. Ezzel szemben a nyugati orientáció híve volt. Politikai tevékenysége a második világháború kitöréséig nem volt számottevő. Kellemes stílusát közéleti és reprezentációs feladatok ellátása terén kamatoztatta. A Magyarországra látogató államfők hölgyrokonainak kíséretét általában ő látta el. 1937-ben III. Viktor Emánuel olasz király, 1938-ban pedig Nazli egyiptomi anyakirályné látogatása során látott el ilyen szerepkört. 1939 júliusában rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel kinevezést nyert a brazíliai magyar követség élére, ami Rio de Janeiróban volt található. Ezt a szerepkört szerződéses viszonyban töltötte be. Feladata a magyar-brazil gazdasági kapcsolatok bővítése, valamint a dél-amerikai magyarsággal (60-70 ezer fő) való kapcsolattartás volt. Feladatát jól látta el, azonban 1942. május 2-án a magyar-brazil diplomáciai kapcsolatok megszakadtak. 1942. augusztus 22-én Brazília hadat üzent a tengelyhatalmaknak. Mivel a magyar követnek távoznia kellett az országból, a magyarok képviseletét a svéd követség vette át. Miklós október 17-én érkezett Magyarországra Portugálián keresztül. 1942 decemberében Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felsőházi tagjává választották. Ebben a pozícióban az ipari, később a külügyi bizottság tagja lett 1943 áprilisától. Emellett számos esetben társadalmi megbízatásokat látott el. A Kivándorlási Tanács vezetőségi tagja, valamint a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökségi tagja lett. Gyors katonai kiképzésben vett részt és 1943. október 14-én tartalékos hadnaggyá avatták. Ezt követően a szegedi Hunyadi János honvéd gyalogezred lett a szolgálati helye.
A kormányzat 1944. január 1-jén megbízta ifjabb Horthy Miklóst (a már addig is működő) „Kiugrási Iroda” vezetésével. A kis létszámú iroda hivatalosan a külföldi magyarok hazatelepítésével, valamint a háború után várható gazdasági és társadalmi változások elemzésével foglalkozott. A valóságban a németellenes körökkel és a szövetséges erőkkel való kapcsolattartással, valamint német megszállás után a zsidók kormányzói mentesítésével foglalkoztak. Miklós részt vett egy „nemzeti középkormány” létrehozására irányuló kísérletben, és felvette a kapcsolatot a Magyar Front ellenzéki köreivel. Ugyancsak megkísérelte a kapcsolatfelvételt a jugoszláv partizánokkal. Édesapja, Horthy Miklós kormányzó kiugrási kísérletéről értesülve a német titkosszolgálat 1944. október 15-én kicsalta Miklóst a Budai várból, ahol az Otto Skorzeny vezette kommandó rövid tűzharc után elfogta, majd szőnyegbe csavarva elszállította (a német tervek ezt Mickey Mouse akciónak nevezték). Horthy Miklóst a németek az ő életével zsarolták, aminek következtében a kormányzó akarata ellenére kénytelen volt a hatalmat átadni Szálasi Ferencnek. Miklós Bécsen keresztül a mauthauseni fogolytáborba került. Zárkája a krematórium fölött, a kínzókamrák mellett volt, így éjjel-nappal a megkínzottak ordítását hallhatta. Emellett - feltehetően a lelki terror fokozásaként - közölték vele, hogy kötél általi halálra ítélték.[3] Mauthausenben több magyar politikus, többek között Kállay Miklós egykori magyar miniszterelnök is fogolytársa volt. 1945 áprilisában előbb Dachauba, Innsbruckba, végül Niederdorfba szállították. 1945. május 4-én az amerikai csapatok kezére került, és Capri szigetén töltött három hónapot őrizetben. Végül 1945 augusztusában Rómában szabadon bocsátották.
