ANTROPOMORFIZMUS: az emberre jellemző tulajdonságok, képességek átvitele a külvilág jelenségeire vagy a túlvilágiról, istenségekről alkotott elképzelésekre ( pl. a görög mitológia istenei, kiket nemcsak emberi külsővel de emberi tulajdonságokkal ruháztak fel ) - a vallás és a művészet más-más előjelű de általános jellegzetessége, szemben a tudománnyal amely mindig dezantropomorfizál ( a tudomány feladata, hogy a valóság törvényszerűségeit a lehető legobjektívebben vizsgálja, kiszűrve az emberi szubjektivitást ) - a szépirodalom legfontosabb stíluseszközeinek egyike, a megszemélyesítés ( personificatio ) legtöbb esetben emberi érzések, képességek analógiáját fedezi fel elvont dolgokban, természeti jelenségekben, tárgyakban. s így az irodalmi antropomorfizmus egyik legfőbb eszköze.
