Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása bíboros
(1892–1975)
Mindszenty Józsefet a kommunisták 1948. év végi elfogatása után 39 napon keresztül gyötörték – többször eszméletlenre verték és tudatmódosító szerekkel etették –, hogy kicsikarják belőle „vallomását”. Ezt követően nyolc évig raboskodott különböző börtönökben és fogházakban embertelen körülmények között: ágyaiban vérszívó rovarok hemzsegtek, de egyébként sem hagyták, hogy nyugodtan aludhasson, kétszer súlyosan meg is betegedett.
A hercegprímás Felsőpetényben raboskodott, amikor 1956. október 24-én elérte a pesti forradalom híre, részletesebb információkhoz azonban csak napokkal később jutott. 29-én kiszabadították a forradalmárok, Budára viszont csak 31-e reggelén ért fel. A vidéken töltött két nap alatt felekezettől függetlenül özönlöttek hozzá az emberek, a bíborost mélyen meghatotta népe szeretete, amerre járt áldást osztott honfitársainak.
Tájékozódásra csak 31-én nyílt alkalma, reggeltől késő éjjelig fogadta a világi és egyházi vezetőket. Háromszor beszélt Tildy Zoltánnal, a forradalmi kormány miniszterelnök-helyettesével, majd november 3-án este 8 órakor olvasta fel szózatát a rádióban.
Hős 56-os forradalmárok - Mindszenty József
Kiváló beszédében ezenkívül rámutatott arra, hogy a magyarság Európa védelme után folyton szabadságáért küzdött, míg eljutottunk 1956 páratlan szabadságharcához. „1945-től egy vesztett, számunkra céltalan háború után, erőszakkal épült ki az itteni rendszer”, melyet a nemzet eltörölt, és eljött a pillanat, amikor ez a nép sorsáról szabadon rendelkezhet. Szavaival ismét irányt mutatott, mindenek előtt felszólította népét, hogy a szabadságharc alatt kialakult egység ne vesszen el. Továbbá sürgette a választások kiírását, a bukott rendszer tagjainak felelősségre vonását bírósági úton, valamint az „osztály nélküli társadalom, demokratikus vívmányokat fejlesztő, szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúr-nacionalista elemű nemzet és ország” kiépítését.
November 3-a éjjelén több idegen nyelven is elhangoztak részletek a beszédből a rádióban, másnap hajnalban azonban a szovjetek bevonultak, hogy vérbe fojtsák a magyar szabadságharcot, Mindszenty József pedig az amerikai követségen lelt menedéket a következő 15 esztendőre.
