Kecskeméten őshonos családja nemesi kiváltságlevelet 1703-ban szerzett. Sass Flóra felmenői Erdélybe kerültek és ő itt, Sepsiszentgyörgyön látta meg a napvilágot. Szülei és fivére a szabadságharc idején, 1848 őszén a magyar kormányzattal szembefordult erdélyi románok vérengzéseinek estek áldozatul. Román dajkája a hat éves kislányt magáénak vallotta, ezért túlélte családját. Mindkettőjüket egy örmény család fogadta be, így időnként használta nevelőapja után a Finnián nevet is. Nevelőapja harcolt a szabadságharcban, ezért annak leverése után a Török Birodalom területére menekítette családját. A magyar menekültek Vidin városába gyülekeztek, ahol a zűrzavarban a Finnián család elveszítette Flórát, akiről 10 évig nincs hír. 1859-ben azonban egy angol főúr Samuel White Baker az Al – Duna vidékén tartott vadászkirándulása közben a vidini rabszolgapiacra tévedve egy gyönyörű szőke leányra figyelt fel, és 5 fontért megvásárolta. A leányvásárnak rövidesen házasság lett a vége. Samuel White Baker előkelő angol származása miatt, attól tartott, hogy az angol társasági élet nem fogadná el házasságát. Úgy döntött, hogy afrikai vadászkirándulásra indulnak. Tudomására jutott, hogy honfitársai a Nílus eredetének felkutatására szerveznek expedíciót, ezért elhatározta, hogy feleségével Alexandriából kiindulva a Níluson folyamatosan felfelé haladva ők is megkísérlik a rejtélyt megoldani.
1858 - 59-ben Francis Richard Burton és John Hanning Speke, első európaiakként a Tanganyika-tóhoz jutottak el. Burton e tóban vélte felfedezni a keresett forrást, de Speke a bennszülöttektől hallott egy másik tóról is. Megtalálta és Viktória- tónak keresztelte, de bizonytalan volt. 1861-ben újabb expedícióján megkerülte a Viktória – tavat, majd az általa felfedezett Viktória – Nílus folyását követve észak felé haladt. Míg Speke délről akarta elérni a Nílus forrását, addig Baker Sass Flórával északról déli irányban haladtak felfelé a Níluson. 1861 - ben 96 főnyi személyzettel indultak el Kairóból, előbb Karthoumba jutottak, átkeltek a fehér – Nílus mocsarain és 1863 - ban Gondokoróba értek. Itt találkoztak Speke - kel, aki megosztotta velük eddigi felfedezéseit, s ebből kiderült, hogy a rejtély nem oldódott meg. A Baker házaspár 1864 elején továbbindult Gondokoróból és felfedezte a Nílus másik forrás ágát, az Albert tavat. A Nílus forrásának rejtélyét megoldottnak tekintették. Jóval később, 1934-es belga expedíció a Kagera bejárásával jött rá, hogy ennek forrása tekinthető a Nílus fő forrásvidékének. A Baker házaspár felfedezésének értékét mindez nem csökkenti.
Férje szerint Sass Flóra birtokában volt annak a „hidegvérnek, amit az afrikai utazók oly csodásan adaptáltak …és nem volt visítozós”, „sikeremet és életemet neki köszönhetem” mondja Baker. Valóban kivette részét az expedíció során felmerülő problémák megoldásában. Nemcsak kényelmet biztosított férjének, hanem Gondokoróba érkezésük után az elefántcsont és rabszolgakereskedők miatt csaknem kirobbanó lázadást segített elfojtani. Végül a kereskedők ellenségességét is legyőzte, mert engedte, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Flóra túlélt egy napszúrást, egy heveny lázat, de eljutott az Albert – tóhoz. Hazatérésük után Bakert ünnepelték, Sass Flóráról azonban az udvari körök nem voltak hajlandók tudomást venni, annak ellenére, hogy a tudományos világ hivatalosan elismerte érdemeit a szenzációs földrajzi felfedezésekben. 1869-ben még visszatértek Afrikába, ahol Baker a brit gyarmati érdekeket képviselte. 1869 – 1873 - ig tartó útjára felesége is elkísérte és az útról naplót írt. Nevelt leánya, Anne Baker 1916- ban, anyja halála után megtalálta a Stanford – Orleightben lévő otthonuk padlásán.
1903 – ban a Brit Afrika Társaság elnöke, Harry Johston Sass Flóráról így emlékezett: A rendkívül szép és bátor magyar nő nélkül Baker expedíciója nem ért volna célba. Baker asszony kétszer mentette meg férjének az életét és az expedíciót. A bennszülöttekkel való bánásmódja annyira megnyerő volt, hogy a Nílus menti törzsek ma is Myladynak emlegetik.” Egyes törzsek pedig Myadue –nak, vagyis hajnalcsillagnak nevezték a magyar felfedezőnőt