Horoghszeghi Szilágyi Erzsébet
gr. Hunyadi Jánosné
(~1410 – 1484)
Magyar Nagyasszonyok - Szilágyi Erzsébet
A Garázda nemzetségből származó horogszegi Szilágyi László, Bács vármegye főispánja és Belléni Katalin legidősebb leányaként, Horogszegen nevelkedett Temes vármegyében.
A Zsigmond király seregében harcoló Hunyadi Jánoshoz ment feleségül. Legidősebb fia László 1433-ban született a hunyadi várban. Hunyadi János azonban keveset lehetett otthon, mert a husziták és a törökök ellen kellett harcolnia. Férje 1438-ban lett szörényi bánná, 1440-ben nándorfehérvári kapitány és erdélyi vajda lett. Második fia Mátyás 1443. febr. 24-én született Kolozsvárott. A gyermekek nevelésével I. Ulászló király gyóntatóját Sanocki Gergelyt bízták meg, aki 1449 - 451 években taníthatta a Hunyadi gyermekeket, valamint a humanista Vitéz Jánost, aki 1445- 1465-ig váradi püspök volt, s ez feltehetőleg azt jelenti, hogy a Hunyadi fiúk Váradon is tanulhattak.
1446 - 1452-ig Hunyadi János Magyarország kormányzója volt. Férjének hadviselése és országos gondjai miatt hatalmas vagyonát majdnem állandó távolléte miatt Szilágyi Erzsébetnek kellett igazgatni, amelyet nagy gonddal és sikerrel végzett, az országban nagy politikai befolyásra téve szert. 1452-ben kapta meg a Hunyadi család a besztercei grófságot.
A nándorfehérvári diadalt követően Hunyadi János pestisben halt meg Kapisztrán Szent János karjaiban 1456. aug. 11-én. A cselszövő Cillei Ulrik Hunyadi fiaitól meg akarta kaparintani a nándorfehérvári várat és ezért a Hunyadiak hívei, ott megölték. Nem sokkal ezután V. László király megesküdött Szilágyi Erzsébetnek hogy a fiainak bántódása nem esik. Esküjét megszegve Hunyadi Lászlót 1457. márc. 16-án Budán lefejeztette, Mátyást pedig magával vitte fogságban Prágába, ahol a király 1457. nov. 23-án meghalt.
Szilágyi Erzsébet hatalmas befolyását és vagyonát kihasználva elérte, hogy fiát, Mátyást 1458. jan. 24-én a Duna jegén magyar királlyá válasszák és ezután azt is, hogy fia Prágából kiszabaduljon. Elébe utazott Strassnitzhoz a morva határra, ahol saját pecsétjével is megerősítette, hogy Mátyás kötelezte magát Podjebrád Katalin feleségül vételére. Ez a frigy megszabadította őt a Garay Annától való házasságtól. Szilágyi Erzsébet támogatta 15 éves fiát abban is, hogy bátyja, Szilágyi Mihály politikai befolyását közömbösítse.
Mátyás uralomra jutása után Szilágyi Erzsébet hatalmas vagyonát igazgatta és székhelyét Vajdahunyadon kívül főként az óbudai királynéi várban tartotta. A vajdahunyadi várat a renaissance építészet szellemében nagymértékben tovább fejlesztette, ezt fennmaradt címerei bizonyítják. Vajdahunyadon a Szűzanya tiszteletére observáns ferences templomot és kolostort alapított és épített 1463 - 1465 között, amelyet II. Pál pápa 1465. máj. 19-én erősített meg. II. Pál 1465. máj. 26-án „aranyba erősített bárányt” is küldött Szilágyi Erzsébetnek.
II. Pál pápa 1470. aug. 2-án írott tanúsága szerint Szilágyi Erzsébet Balmazújvárosban Szent Mátyás apostol tiszteletére épített templomot. 1472. máj. 22-én Óbuda határában Gergely budaszentlőrinci pálos főperjel Szilágyi Erzsébetet felvette a pálosok confraternitásába.
1475-ben Beatrix királyné elé utazott a magyar határhoz közeli Petauba.
A nyéki királyi nyaraló szomszédságában Szilágyi Erzsébet udvarházat bérelt az esztergomi Szent István lovagoktól élete végéig. Egyetlen unokáját, Corvin János liptói és oppelni herceget, főként Szilágyi Erzsébet nevelte és ráhagyta hatalmas vagyonát is 1484-ben történt halálakor.
A magyar irodalom legnagyobb költőjét, Arany Jánost Szilágyi Erzsébet erős jelleme megihlette, a Mátyás anyja című verséből idézünk:
„Szilágyi
Örzsébet
Levelét megírta:
Szerelmes
Könnyével azt is telesírta.”
