Attila nagykirály fia volt a Turul-házbeli Csaba királyfi. A székelyek mai napig imádott mitikus királya.
Attila halálát követően Attila két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő egy német fejedelemasszonytól származott (Krimhilda), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. Csaba 15 000 hun vitézzel a görögök földjére, majd Szittyaországba (a királyi szkíták egykori birtokai a kelet-európai pusztán, nagyjából a Don és a Déli-Bug között)[1] vonult. A megmaradt hunok, mintegy háromezren, Csigle mezején telepedtek le, s várták Csaba királyfi visszatérését. Mivel féltek a további támadásoktól, már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat.
Később szomszédos népek támadtak a székelyekre. Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak, és csoda történt. A Hadak Útján (ma Tejút), az égből egy lovascsapat, élén Csaba királyfival, jelent meg. A támadókat elsöpörve megvédte népét, majd visszatért az égbe
Turul nemzetség - Csaba király
Dinasztiájukat a Turul nemzetségnek nevezték kódexekben " de Genere turul", amelynek ősapja Ménrót/Nimród király volt Attila királyon át Szent István királyig. Az Árpádok tisztábban voltak szkíta-hun származásukkal amit a legújabb magyar és francia genetikai kutatások is megerősítenek. Sikerült azonosítani a Turul-házi királyok DNS-ét III. Béla csontvázából melynek a Y ágú haplocsoportja a R1a -Arp ez rendkívül gyakori a szkíta és hun sírokban talált genetikai leszármazási vonalakban..
Turul nemzetség - Csaba királyfi
