Turul-házi III. (Nagy) Béla (Esztergom, 1148 körül – Székesfehérvár, 1196. április 23.) Magyarország és Horvátország királya 1172 és 1196 között. Apja II. Géza király (Vak Béla király fia) anyja Eufrozina királyné (I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem) leánya. Első felesége Châtillon Anna, második felesége Capet Margit volt.
Korának egyik leggazdagabb európai uralkodója. A hagyomány nevéhez köti a magyar állam egyik legsikeresebb korszakát: részben a Bizáncban, a császári trón várományosaként szerzett tapasztalatainak, részben pedig saját tehetségének és bölcsességének köszönhetően sikerült felvirágoztatnia a gazdaságot és a kultúrát, általánossá tette az írásbeliséget, sikeres külpolitikájának eredményeképp pedig királysága befolyási övezete is gyarapodott. Huszonnégy esztendős uralkodásának végére Magyarország vált az egyik vezető hatalommá Kelet-Közép-Európában. Regnálása tehát sok tekintetben az Árpád-kor csúcspontját jelentette.
Övé az egyetlen épségben fennmaradt királysír azon 15 uralkodói sír közül, amelyek a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika romterületén találhatók. A királyt első felesége mellé temették uralkodói jelvényekkel ellátva. A sírt 1848 decemberében tárták fel. A feltárt sírból a Magyarság Kutatóintézet meghatározta a III. Béla DNS állományát így a Turul-nemzetség férfi ágára vonatkozó haplo csoportját ami R1a főleg szkíta és a hunokra jellemző archeogenetikai vonalakkal találtak egyezéseket, ami alátámasztja az Árpád-ház hun eredet mivel ők Attila királytól származtatták magukat a krónikákban "Genere Turul" kifejezéssel magyarul Turul nemzetség.
Turul nemzetség - III. Béla király
Béla trónra jutásával a rend helyreállt és az ország közeli kapcsolatba került Bizánccal. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka, hogy Béla 1176-ban csapatokat küldött I. Manuél megsegítésére Ampud nádor és a Rátót nembeli Leusták erdélyi vajda vezérletével. Bár Bizánc a magyar és antiókhiai támogatás ellenére elbukott a szeldzsuk Ikóniumi Szultánsággal szemben a müriokephaloni ütközetben, a bizánci-magyar szövetség I. Manuél 1180-as haláláig fennállt.
Uralkodása során amellett, hogy a kelet császárával, a bizánci uralkodóval jó kapcsolatot ápolt, mindvégig következetes nyugat- és pápabarát politikát is folytatott, amely eredményeképpen megszerezte a főpapság támogatását. A pápasággal fenntartott jó kapcsolat okán többször összetűzésbe került Barbarossa Frigyes német-római császárral. A nyugati kapcsolatok erősödésének köszönhetően Béla idejében egyre többen tanulhattak külföldi egyetemeken, köztük a rejtélyes krónikás, Anonymus is. A francia-magyar kapcsolatok erősödését jelzi a ciszterci rend magyarországi szerepének erősödése (a franciaországi anyakolostorokra támaszkodva) is, akiknek III. Béla széles kiváltságokat biztosított a már meglévő és az újonnan alapított apátságoknak (Cikádor, Pilis, Pásztó, Zirc, Szentgotthárd, Kerc). A ciszterciek megerősödésüket elsősorban a király befolyásos feleségének, a francia származású antiókhiai hercegnőnek, Châtillon Annának köszönhették.
I. Manuél császár 1180-ban bekövetkezett halálát követően Béla fordított a Bizánccal folytatott politikán, és visszafoglalta a Magyar Királyság horvátországi és szerémségi területeit, sőt, visszaszerezte Dalmáciát és a Velencei Köztársasággal szemben védnöksége alá vonta Zára városát is. Hadai később befolyásuk alá vonták Szerbiát és Bulgária egyes részeit is, ezzel Magyarország felváltotta a bizánci dominanciát a Balkánon.
A belpolitikában bizánci mintára szervezkedett, így a korabeli Európa egyik legmodernebb államapparátusát tudta kialakítani. 1181-ben felállította a királyi kancelláriát, amely minden elé kerülő ügyet írásba foglaltatott. A hivatali írásbeliség bevezetésének ráadásul nem csak a kormányzat terén mutatkoztak pozitív hatásait: III. Béla uralkodásának idején keletkezett az első nagyobb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés, illetve ebben az időben végezte jegyzői munkáját „P. mester”, a már említett Anonymus is, aki a Gesta Hungarorum szerzője volt. Számos más ambiciózus fiatalhoz hasonlóan ő is a királynak köszönhette, hogy Párizs neves egyetemén végezhette tanulmányait.
III. Béla királyi pecsétje
Legidősebb fiát, a nyolcéves Imrét 1182. május 16-án Esztergomban ifjabb királlyá koronáztatta, ezzel nyomatékosította, hogy csakis ő követheti majd a trónon.
Első felesége, az antiókhiai Anna 1184-ben meghalt. Két évvel később, 1186-ban újranősült, második felesége Capet Margit, II. Fülöp Ágost francia király francia király testvére lett. Ugyanebben az esztendőben elfoglalta Halicsot, felelevenítve ezzel Könyves Kálmán hódítási politikáját, de a fejedelemséget csupán két évig tudhatta birtokában.
1185-ben a király a hagyományokhoz híven Székesfehérvárott ünnepelte Szent István napját, viszont ez az év abban különbözött a többitől, hogy lejegyezték a székesfehérvári törvénylátó napok megtartását. Ez a legrégebbi írásos bizonyíték a törvénylátó napok létéről. A magyar történelemben ezek a törvénylátó napok rendkívüli szereppel bírnak, hiszen belőlük alakult ki a mai országgyűlés.[3]
1185–1186-ban keletkezett az első kimutatás a magyar királyi jövedelmekről. Ebből a kimutatásból kiderül, hogy III. Béla éves bevétele egy szinten állt az angol és a francia királyéval, és csak a bizánci és a német-római császár bevételei voltak nagyobbak a korabeli Európában.
1189-ben Barbarossa Frigyes német-római császár látogatásakor a királyné kérésére kiengedte a fogságból Géza herceget, aki beállt a Barbarossa által vezetett keresztesek közé. A fősereghez csatlakozó magyar keresztesek élére maga a királyné állt. A királyi pár Barbarossát (akivel Béla jó vatikáni kapcsolatai miatt többször is összetűzésbe került) olyan pompás vendéglátással fogadta, hogy a császár fia később a palermói palota freskóján is megemlékezett a magyarországi látogatásról.
1190 körül ő alapította a Nagyszebeni prépostságot, mely az addig Erdélyben letelepedett németeket volt hivatott összefogni egy egyházi elöljáróság alatt.
1192-ben az ő szorgalmazására emelte a szentek közé III. Celesztin pápa I. László királyt, az első magyar szentek (I. István, Imre herceg és Gellért püspök) avatóját. Béla ekkor ígéretet tett keresztes hadjárat vezetésére a Szentföldre.
