Csíksomlyón a búcsújárás 1567 pünkösd szombatján kezdődött, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor május 15-én (PÜNKÖSD SZOMBATJÁN) a székelyek a Hargita Tolvajos-tetőjén (ott, ahol a 3-as kereszt áll) legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította és hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni, hogy vegyék fel az unitárius vallást a római katolikus vallás helyett. A férfiak, amíg harcoltak, addig a nők és a gyermekek a csíksomlyói kegytemplomban imádkoztak, hogy Szűz Mária tartsa meg őket az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban. Amikor a férfiak legyőzték János Zsigmond seregét a Tolvajos-tetőn (ott, ahol a 3-as keresztet is van) a kalapjukba nyírfaágat tettek a győzelem jeléül és úgy mentek vissza a csíksomylói kegytemplomhoz, hogy hálát adjanak a Szűz Anyának, hogy megsegítette őket és megtartotta az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban.
És azóta vissznek haza a zarándokok nyírfaágat a csíksomlyói Pünkösdi zarándoklatukkor és a hagyomány szerint azóta imádkoznak annyi Miatyánkat, Üdvözlégyet és Hiszek egyet, ahány levél van a nyírfaágon, hogy a Szűz Annya Őket is megsegítse. Azóta évről-évre több 100.000-en zarándokolnak ide Csíksomlyóra Máriához a magyarok nagyasszonyához és a székelyek védŐszentjéhez. E napon minden év Pünkösdjén 560-700.000 zarándok jön el Csíksomlyóra Mária lábához a Kárpát-medencéből, a Moldvai csángók Bákó megyéből, Nyugat Európából és Kanadából.
A Csíksomlyói Pünkösdi búcsú 2010 programja - Erdély
Csíksomlyó, a kegyhely Május 17-23. a Zarándoklat Hete!
Május 22-a Pünkösd Szombatja, a búcsús Zarándoklat Napja!
A csíksomlyói búcsú ünnepi és liturgikus rendje; szentmisék rendje:
- reggel 6 - 7 és 8 órakor a kegytemplomban. Az ünnepi búcsús szentmise kint a Kissomlyó - és a Nagysomlyó - hegy közötti térségen, a szabadtéri oltáron lesz megtartva. A pünkösdszombati zarándoklat Csíksomlyóra ősi alapokon, történelmi pilléreken épül fel. Elsődleges célja a Boldogságos Szűz Mária tisztelete, immár 568 éve. (1442-től.)
Mint zarándoklat, - ezzel egyidőben - bűnbánati gyakorlat is: Az út fáradalmának, a nagytömeges zsúfoltságnak, a nap hevének, a vízhiány miatti szomjazás kellemetlenségének önkéntes vállalása, türelmes elviselése által vezekel a keresztény ember személyes bűneiért. Az imádságban, a közös szentmiseáldozatban való részvételben, szentgyónásban, szentáldozásban megtisztul a lélek, felmagasztosul hitbeli és emberi mivoltában. Ezt jelenti a búcsús zarándoklat Csíksomlyóra.
Pünkösdi Búcsú ünnepi programja - Csíksomlyó
Csíksomlyó Május 21 – 24
Május 21 - péntek, 19:00 órakor - nyitó szentmise.
Éjszaka virrasztás a Kegytemplomban.
Május 22 - szombat, Pünkösdi Nagybúcsú
Szentmisék: 7, 8, 19 órakor a Kegytemplomban
1230 ünnepi szentmise a Hármashalom oltárnál
Éjszaka virrasztás a Kegytemplomban.
Május 23 – vasárnap, Pünkösd ünnepe
Szentmisék: 7, 8, 1030, 19 órakor a Kegytemplomban
Városi Művészeti Múzeum - Radnai-gyűjtemény
(Győr)
2010.05.15. - 2010.07.31.
A Radnai-gyűjtemény budapesti műgyűjtő hagyatékaként került Győrbe. A két világháború közötti időszak magyar képzőművészetének jelentős alkotásait foglalja magába.
A műgyűjtő, dr. Radnai Béla (1891-1962), az egységes magyar gyorsírás feltalálója, a budapesti, első gyors-és gépíró magániskola alapítója és igazgató tanára volt. Az 1930-as években kezdte el kortárs művészek alkotásait gyűjteni.
Hamar hírnevet szerzett kollekciójában a XX. század első évtizedétől, a Nyolcak tevékenységétől az Európai Iskola új művészetszemléletű tagjainak jelentkezéséig találunk festményeket, rajzokat, szobrászati alkotásokat, de szórványosan bekerült ide néhány mű az 1950-es évekből is, így a gyűjtemény a XX. század első felének művészetét mutatja be egykori tulajdonosa szemlélete szerint.
A gyűjtemény törzsét a 20-as évektől a Gresham-kávéházban összegyűlt asztaltársaságból szerveződő művészek, az ún. Gresham kör tagjainak és művészbarátainak munkái alkotják.
További információk:
Városi Művészeti Múzeum - Radnai-gyűjtemény
9021 - Győr
Király utca 17.
2010. március 29-én ünnepelhettük Csapody Vera születésének százhuszadik évfordulóját. A természettudományokkal foglalkozó, a természettudományok iránt érdeklődő emberek számára neve jól ismert, a magyar botanika egyik kiemelkedő alakja volt. A Kárpát-medence növényvilágát megörökítő mintegy 10-12 ezer színes vízfestménye, 14-15 ezer tusrajza hetven éven keresztül középiskolai "természetrajz-könyvek" illusztrációja. Egyik legnagyobb műve a Jávorka Sándorral 1929 és 1934 között közösen készített A magyar flóra képekben (Iconographia Florae Hungariae), amely 4238 tusrajzon a teljes magyar flórát bemutatja. Az Akadémiai Kiadó 1975-ben, majd 1991-ben a művet újra kiadta. A mű nagy része tusrajzokat tartalmaz, csak 40 színes tábla egészíti ki a kötetet. Csapody Vera, a botanikusok Vera nénije azonban egy példányt a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára részére kiszínezett. Ez a kötet azóta is a múzeum féltett kincse.
További információk: Magyar Természettudományi Múzeum 1083 - Budapest Ludovika tér 2-6.
Butellák, szilkék, tányérok - A szentesi mázas kerámiák
2010.04.29. -
Koszta József Múzeum(Szentes)
A szentesi fazekasok munkáinak stílusjegyei alapján a Közép- és Dél-Alföld területéhez tartozik. A fazekasság formakincse alapján a butella különleges helyet foglal el. A név eredetét butélia a német Buttel - palack - szó régi latinosított szóból származtatják. Alapszava butta, latin borostömlő. Bouteille francia szó, hosszú nyakú palack. Régen butélia, általában pálinkás vagy borosüveget jelentett. Nem teljesen azonos a butykos kifejezéssel. Több változatát különböztetjük meg. Alakja alapján lehet: szögletes, ovális, lapos, hengeres, hasáb alakú. Kerekített vagy széles vállal. Ha viszonylag nagy, akkor kulacshoz hasonlóan fület kap, hogy szíjra vagy zsinegre lehessen fűzni. Előfordul még könyvbutella, zsoltárbutella, imakönyv, de hordóbutella is. A díszítés technikája változatos, az írókázást a karcolást vagy ezek együttes alkalmazását használták. Amire még fel szeretném hívni a figyelmet, az alkalmi rigmusra, amelyet az oldalára írtak, ezeket inkább már daloskönyvnek hívták. Egy nagyon kedves rigmussal fejezném be a kiállítás megnyitását, "zöld butella az én nevem, ha jó pálinka van bennem. Ha pálinka nincs bennem, akkor csak cserép az én nevem."
További információk:
Koszta József Múzeum 6600 - Szentes Kossuth tér 1.
Márffy Ödön (1878-1959) a 20. század elején induló magyar avantgárd törekvések egyik jeles képviselője. A francia fővárosban ismerte meg Matisse és Cézanne újító festészetét, amely inspirálta művészeti látásmódját. Hazatérve a magyar képzőművészeti élet aktív szervezőjeként tevékenykedett, egyik alapítója volt a hazai modern törekvéseket felvállaló művészcsoportnak, a Nyolcaknak, illetve az 1924-ben alakult KÚT-nak. Barátság fűzte a kor neves értelmiségeihez, alkotóihoz – Ady Endréhez, Fülep Lajoshoz, Rippl-Rónai Józsefhez. 1920-ban feleségül vette Ady özvegyét, Csinszkát, akit lírai szépségű portrékon örökített meg. Kiemelkedő életműve több korszakot fog át, de egyéni kifejezésmódjára mindvégig jellemző maradt az érzékeny színhasználat, a modern látásmód, a franciás elegancia és a festői gazdagság.
Az életművet a maga teljességében, de annak legérettebb, így a legnagyobb érdeklődésre számot tartó korszakát külön kiemelve bemutató tárlat számos népszerű főmű mellett valódi ritkaságként néhány eddig lappangó festményt is felvonultat. A kiállítás a Kogart Ház két szintjén több mint 100 művön keresztül mutatja be Márffy életművét, amely felöleli a portrékat, a tájképeket, a vízparti jeleneteket, az enteriőröket és a cirkusz világát.
Egy kortárs kritikából idézve szinte pontos leírását kapjuk a 2010. április 2. és augusztus 1. között nyitva tartó kiállításnak „A falakon csupa friss, derűs, világos színpompában ragyogó kép. Gyümölcsös csendéletek, portrék, tájak, aktok, dús lombokkal keresztezett figurálisok, mind a nyár buja, tüzes fényzáporában tobzódnak. A harsány kacagású életöröm, a tiszta színek harmóniájában kicsattanó, gondtalan optimizmus elragadó vallomásai” (Pesti Napló, 1930.)
KOGART Kiállítások:
Nyitva: hétfőtől vasárnapig 10.00 – 18.00 óra között
1062 Budapest, Andrássy út 112.
Telefon:+36 1 354 3820
E-mail:info@kogart.hu
Budapesti Történeti Múzeum - Aquincumi Múzeum
(Budapest)
2010.04.16. - 2011.03.31.
Van új a föld alatt... - Válogatás a 2009. év legszebb ásatási leleteiből
Fejdísz aranylemezkékkel, gyöngysorok, nyak- és karperecek, kardok, óriási, díszes ruhakapcsolótű, római kori síremlék és bronz szobor, avar libatojások: csak néhány tárgy abból a közel kétszázból, amely a BTM Aquincumi Múzeumának immár 14. alkalommal megrendezésre kerülő kiállításán látható lesz 2010. április 15-től. Az előző év legszebb ásatási leleteit felvonultató bemutatón ez alkalommal az ős- és római kori tárgyakon túl a Budapesti Történeti Múzeum frissen feltárt középkori leletanyaga is képviselteti magát.
További információk a kiállításról:
Budapesti Történeti Múzeum - Aquincumi Múzeum
1031 - Budapest Szentendrei út 135.
Nyitva tartás: XI.1-IV.14.: K-V 10-16
Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány 2010.04.08. - 2010.05.16.
Tanulmányait 1928 és 1935 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterei Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István voltak. Ferruccio Ferrazzinál tanult mint Római ösztöndíjas. 1930-tól kiállító művész. 1963-tól a Budapest VIII. Kerületi Tanács Tagja, 1971 és 1975 között a kerület parlamenti képviselője volt. 1976 és 1978 között Bagdad városesztétikai tanácsadója volt. Budapesten él, a Százados úti művésztelepen dolgozik. Készít kisplasztikákat, portrékat, domborműveket, valamint köztéri szobrokat. Alkotásai fából, kőből, fémből, kerámiából, porcelánból (a herendi porcelángyár számára), terrakottából, pirogránitból készülnek. Több mint hatvan köztéri szobrát, síremlék, relief fűződik a nevéhez. Dolgozott restaurátorként is, többek között a budai vár Szentháromság-szobrán is. Érdeklődése Római ösztöndíjasként fordult a monumentalitás, az épületplasztika és a faszobrászat irányába. Szobrászatára jellemző a klasszikus iskolázottság, a finom naturalizmus.
Antikrégiség.hu csapata ajánlásával
További információk a kiállításról:
Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány
8440 - Herend
Kossuth Lajos utca 140.
XXII. Tavaszi Hadjárat 2010. Április 01. - május 22.
Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénysorozata 1849 - 2010
Alapító: Történelmi Lovas Egyesület - 1989
- A Tavaszi Emlékhadjáratról első állomása
április 01. - április 08.
- Felvidéki hadjárat április 23. - április 26.
- Budavár május 22.
Április 1-én indul útjára Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénysorozata a Magyar Hagyományőr Világszövetség, az érintett önkormányzatok, művelődési intézmények és a helyi hagyományőrző egyesületek rendezésében.
Mintegy 80-100 lovas hagyományőrző – jórészt huszárok – járják be az 1849-es dicsőséges Tavaszi Hadjárat útvonalait 35 település érintésével, Magyarországon és a Felvidéken. Az 1989 óta zajló programsorozaton közel 60 katonai hagyományőrző és 50 más társadalmi szervezet vesz részt.
Az Emlékhadjárat útvonalát az egyes településeken nagyszabású koszorúzási ünnepségek, történelmi előadások, népzenei és néptánc műsorok, rock koncertek, huszárkonyha főzőbemutatók, zenés katonai hagyományőrző parádék és nem utolsó sorban látványos csatabemutatók szegélyezik, amelyeken gyalogsági alakulatokkal, tüzérséggel és a még több lovassal gyarapodik a résztvevők száma.
A 22. Tavaszi Emlékhadjárat áprilisi rendezvényeinek kiemelt helyszínei Boldog, ahol 2-án zajlik csatabemutató, Jászberény, ahol 3-án motorosok és huszárok együtt masíroznak a város főterén, Tápióbicske-Nagykáta, ahol a legnagyobb huszárkonyha bemutató, és az ugyancsak legnagyobb csatabemutató látható majd 4-én, Isaszeg, ahol a csatabemutatót egész napos kulturális rendezvények egészítik ki, és a felvidéki Búcs, ahol 24-én a Felvidéki Rockszínház szervezésében az úgynevezett Felvidéki Hadjárat népzenei és rock koncertekkel gazdagodik.
A Tavaszi Emlékhadjárat résztvevői saját korhű ruházatukkal, felszereléseikkel és történelmi fegyvereikkel idézik fel a magyar történelem egyik igen jelentős katonai sikereket felmutató hadi eseménysorozatát. Helyszínről helyszínre haladva építik ki táborhelyeiket, ahol az emberek étkezéséről, szállásáról, a lovak istállózásáról, takarmányozásáról, a programok lehetőleg balesetmentes megvalósításáról kell gondoskodni alapvetően. Az élő történelemóráknak is tekinthető programok minden bizonnyal sok ezer gyerek és felnőtt számára jelentenek majd feledhetetlen élményt és egyúttal ösztönzőt a magyar kultúra ápolására, népszerűsítésére. A nagy tavaszi rendezvénykígyó - a szervezők szándéka szerint - hozzájárul a történelemszemléletű gondolkodásmód erősítéséhez, és a kiterjedt nemzetközi ismeretségek révén, az európai kulturális kapcsolatok erősödéséhez is.
Kapcsolat: Fülöp Tibor Zoltán
tel.: 20 366 8943
e-mail: fuloptiborz@gmail.com
Részletes program: http://www.lovasok.hu/index.php?i=26678#tortenet
Holesch Dénes centenáriumi emlékkiállítása nyílik a Várban
2010. március 22.- 2010. április 11.
Holesch Dénes besztercebányai festőművész életművének keresztmetszetét nyújtja az a kiállítás, amelyet Holesch 100 címmel nyitnak meg hétfőn a budavári Magyar Kultúra Alapítvány székházának aulájában.
A tárlat április 11-ig látható a budai Várban.
Fekete Klári, a kiállítás kurátora elmondta: a besztercebányai születésű Holesch Dénes munkássága ötven éve alatt tizenöt országban élt, alkotott, de bárhol is járt a világban, mindig magyarnak vallotta magát. Magyarországon ez lesz munkásságának hetedik, egyben eddigi legteljesebb bemutatója.
A művész hatvan képe lesz látható tematikusan csoportosítva, követve az életutat. A legtöbb mű olaj-vászon, de vannak köztük akvarellek és néhány kínai rézkarc. Pozsonyból és Besztercebányáról is érkeztek képek a tárlatra, mint a Munkanélküliek vagy a Nagymosás című - emelte ki a kurátor.
Kiállítás László Gyula fesményeiből és grafikáiból.
László Gyula emlékkiállítás 2010.03.14. - 2010.04.25.
Koszta József Múzeum
(Szentes)
László Gyula Kőhalmon született, 1910. március 14-én. A Széchenyi-díjas magyar régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár az elemi iskoláit Kőhalomban és Kolozsváron végezte, 1928-ban Budapesten érettségizett. A Magyar Képzőművészeti Főiskolai tanulmányait 1933-ban végezte el. Tanárai közt olyan neves művészek voltak, mint Rudnay Gyula, Réti István, Csók István, Glatz Oszkár, Lyka Károly. Művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott. 1935-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt dolgozott a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban, valamint a Nemzeti Múzeumban gyakornokként. Később a Múzeumi Központban előadó lett, majd a Nemzeti Múzeum középkori osztályának vezetője. Tanulmányúton Londonban, Rómában, Párizsban, és Firenzében járt. 1938-ban megkapta a Harriseion-ösztöndíjat, mintegy fél évig volt lehetősége Görögországban, a görög és bizánci művészeteket tanulmányozni. 1940–1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Székelyföldön népdalokat tanult, fejfákat, bútorokat rajzolt, festett. Ezenkivül kortársairól mintegy 600 portrét rajzolt és festett. Megtanulta a bronz-, kő-, és faszobrászatot, valamint a terrakotta- és éremkészítést is. Miután visszatért Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítások ügyeivel foglalkozott, 1957 és 1980 között a budapesti tudományegyetem tanára, tanszékvezetője volt. 1980-ban nyugdíjba vonult. A 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, majd a szvidéri-elméletként ismertté vált eredet-elméletet. László Gyula Nagyváradon halt meg, 1998. június 17-én.
Díjai:
* 1988, Fitz József-díj
* 1991, Széchenyi-díj
* 1993, Nagy Lajos-díj
* 1993, Budapestért Díj
* Finn Oroszlán lovagja
* Munka Érdemrend arany fokozata
* Aranykoszorús csillagrend
* Kiváló tanár
További információk a kiállításról:
Koszta József Múzeum
6600 - Szentes
Kossuth tér 1.
A Néprajzi Múzeumban március 12-én nyíló kiállítás főszereplője is az arany, ám ezúttal nem csillogó ékszerként, nem pénzes ládikák fenekéről előkerült érmeként, hanem különleges maszkok alapanyagaként. Kínától Jáva szigetéig, a Balkántól Délkelet-Ázsiáig több tucatnyi, világviszonylatban is párját ritkító műtárgyat csodálhatunk meg - kiegészítve a múzeum saját, ázsiai és óceániai remekeivel.
A műkincsek közt külön csoportba sorolt aranymaszkok is számos földrészen fellelhetők. Ki ne ismerné Tutenkhamon fáraó díszes arcmását? Vagy a Trója ellen harcoló Agamemnón mükénei király maszkját? Ám akad egy - méghozzá hazai - kollekció, amely több szempontból felülmúlja minden vetélytársát: a Zelnik-gyűjtemény. A Dr. Zelnik István üzletember, egykori diplomata által évtizedek során felépített gyűjtemény sokrétűségében, gazdagságában a maga nemében páratlan. Két és fél ezredévet ível át, legrégebbi darabja az i.e. V. század tájáról való. Fellelhetők benne vallási és halotti maszkok, rituális és színházi célú álarcok, skorpió formájú törzsi maszkjai pedig egyedülállók. A tárgyak zöme ázsiai, szűkebben délkelet-ázsiai eredetű, értéke szinte felbecsülhetetlen: a kollekció a szakértők óvatos becslése szerint is milliárdokat érhet.
Dr. Zelnik István évtizedek szorgos gyűjtőmunkájával felépített kollekciójából 24 arany és 3 ezüst maszkot láthatnak a világon először a látogatók, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Indokína Társaság közös rendezésű kiállításán.
Az Aranyba rejtett arcok című tárlat június 20-ig tekinthető meg a Néprajzi Múzeumban.
Tiszazugi Földrajzi Múzeum(Tiszaföldvár)2010.03.09. - 2010.04.28.
Bálinth Zoltán a székelyföldi Háromszék - ma Kovászna - megyében található Árkoson született, jelenleg a helybeli Dahlström Kálmán Művelődési Társaság vezetője. Eredetileg asztalosnak tanult, majd munka mellett elvégezte Marosvásárhelyen a népfőiskola néprajz-népművészet szakát.
Orbán Balázs nyomdokait követve gyalogosan járja a Székelyföldet, és 15 éves kora óta gyűjti a régiségeket. Kezdetben a híres csernátoni Haszmann Pál Múzeum gyűjteményét gyarapította. 1998-ban önerőből megalapította az Árkosi Tájmúzeumot az unitárius vártemplom bástyájában.
Az elsősorban használati tárgyakból, szőttesekből, viseletekből, festett ládákból, vaskályhákból álló gyűjteménye mára meghaladja a 6500 darabot, melyeket Erdély számos városa mellett Budapesten, Szolnokon, Mezőtúron, illetve Ópusztaszeren is bemutattak már.
További információk:
Tiszazugi Földrajzi Múzeum
5430 - Tiszaföldvár
Kossuth u. 101.
A moszkvai Puskin Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményéből válogatott remekműveket mutat be a Szépművészeti Múzeum január végén nyíló kiállítása. A tárlaton kiállított ötvenöt mű a francia festészet a 19. század közepétől a 20. század elejéig tartó időszakáról ad áttekintést. Az április végéig látható kiállításon az impresszionizmus, a 19. század utolsó évtizedének szimbolizmusa, a fauve-ok és a kubisták által fémjelzett első avantgárd mozgalmak fontosabb műveivel találkozhatnak a látogatók, akik többek között Courbet, Corot, Degas, Manet, Monet, Renoir, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Cézanne, Matisse és Picasso remekműveinek segítségével kaphatnak képet a korszakról.
A budapesti kiállítás, amely ezt megelőzően a svájci Martignyban, a Pierre Gianadda Alapítvány kiállítótermében volt látható, nem csupán a modern festészet kialakulásáról és fontosabb irányzatairól kíván képet adni, hanem az 19-20. század fordulójának két kiváló orosz műgyűjtője, Ivan Morozov és Szergej Scsukin előtt is tiszteleg. A most Budapesten látható remekművek zöme ugyanis a két vagyonos moszkvai textilgyáros hajdani, világviszonylatban is rendkívül gazdag gyűjteményéből származik.
Népi hangszerkiállítás nyílik Debrecenben 2010. február 18.
Húzzad édes muzsikásom! címmel népi hangszerkiállítás nyílik február 18-án 14 órakor a DMK Tímárházában.
A kiállítás azokat a hangszereket mutatja be, amelyek egykoron a hagyományos paraszti zenélés eszközei voltak. A bemutatandó - száznál is több - hangszer gyűjtőktől, illetve népzenészektől származik.
A kiállításhoz játszóházi foglalkozások és bemutatók is kapcsolódnak:
"Verjed, verjed a citerát!" - népi hangszer bemutató február 25-én, 14 órától - a kiállított tárgyakat népzenészek szólaltatják majd meg.
"Hangadó játékszerek" - játszóházi foglalkozás március 11-én és 25-én 14 órától - kézműves foglalkozás keretében az érdeklődők maguk is elkészíthetnek, megszólaltathatnak egy-egy zeneszerszámot.
XIV. Csángó Bál a Petőfi Csarnokban
2010. február 6-án (szombaton)
A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület 2010. február 6-án (szombaton) tizennegyedik alkalommal rendezi meg a „Csángó Bált” a budapesti Petőfi Csarnokban. A XIV. Csángó Bál fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. A szervezők a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.
A rendezvény alapvető célja, a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára. Fesztiválunkkal szeretnénk alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat egy színpadi műsor keretében. A műsort követő, hajnalig tartó táncház pedig alkalmat teremt, hogy a nézőközönség is tevékeny részesévé válhasson e hagyományoknak. A programnak ebben a részében moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó táncokat, énekeket. Emellett bemutatjuk Petrás Mária keramikus alkotásait.
PROGRAM
DUNA TEREM
Színpadi műsor – Tisztelet Erdélyi Zsuzsannának
19.00 - 21.00
19.00
Megnyitóbeszédet mond: Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke
19.10
Hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Klézséből, Somoskából, Pusztinából, Hidegsépatakáról, Görbepatakáról, Gyimesbükkről, Nádasfaluból.
Vendégeink lesznek: Antal Tibor, Antim Ioan, Hodorog András, Kátai Zoltán, Kovács Miklós, László Erzsébet, Legedi László István, Mandache Aurél, Nyisztor Ilona, Petrás Mária, Róka Szabolcs, Tímár Viktor, a Berka és a Credo Együttes, a Dresch Quartett, a Fanfara Complexa, a Kobzos Együttes, a Kőketánc Gyerektáncház, a Cantigas Együttes, a Juhász Családi Zenekar, a Somos és a Szigony, a Zurgó Együttes és Enyedi Ági, valamint a Lippentő és a Szentendre Táncegyüttes.
Táncház:
21.30 – 04.10
21.30-22.15 Legedi László István, Hodorog András, Mandache Aurél, Roman Stefan, Benke Grátzy
22.15-23.00 Tímár Viktor, Antal Tibor és a Szigony Zenekar
23.00-23.45 Kovács Miklós, Antim Ioan, Benke Félix
23.45-00.30 Somos Együttes
00.30-01.15 Juhász Családi Zenekar
01.15-02.00 Zurgó Együttes
02.00-02.45 Fanfara Complexa
02.45-03.30 Szigony Zenekar
03.30-04.15 Berka Együttes
SZERET TEREM
Koncertek és táncházak, fotó – kiállítás, könyvbemutató
16.30 - 04.50
16.30 - 18.15
Kőketánc Gyerektáncház
21.05 – 21.15
Könyvbemutató:
Csoma Gergely: Az elhagyott idő - 33 év a Moldvai csángók között című könyvét bemutatja: Pataki János.
Koncertek és táncházak:
21.15-22.00 a Dresch Quartett koncertje
22.10-22.40 Nyisztor Ilona, László Erzsébet és a pusztinai hagyományőrző együttes koncertje
22.50-23.20 Kátai Zoltán és Róka Szabolcs koncertje
23.30-00.00 a Kobzos Együttes koncertje
00.00-01.00 Hodorog András, Roman Stefan, Benke Róbert
01.00-02.00 Berka Együttes
02.00-03.00 Tímár Viktor, Antal Tibor és a Juhász Családi Zenekar
03.00-04.00 Legedi László István, Hodorog András, Mandache Aurél, Roman Stefan, Benke Grátzy
04.00-04.50 Fanfara Complexa
TÁZLÓ TEREM
Kiállítás: 21.00
Kiállításunkon Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthetik meg. A kiállítást Kóka Rozália énekes, mesemondó nyitja meg.
Harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Káli-medencében található Salföld községben a Balassi Napok katonai hagyományőrző rendezvény.
Program:
Február 13-án (szombaton) két szekérrel, török lovasok kíséretében indul a menet a kolostor felé. Útközben a magyar és török seregek megütköznek egymással, majd a törökök elinalnak és a várat (kolostort) elfoglalják. A hős magyar seregek megostromolják az erődítményt, elűzve a hordákat.
Közben lehetőség nyílik forraltborozásra és birkapörkölt evésre.
Délutántól evés-ivás-mulatság a Major egyik fűtött helyiségében.
Érdeklődni a 06-87-472-028 számon lehetséges.
"Hiszem, hogy az ember még ma is kíváncsi a születés lényegére, a halálra, és ami közte van, többek közt például a szerelemre. A mese ilyen súlyos és valóban fontos dolgokkal hajlandó csak foglalkozni."
Cím: Budapest, XXII. ker. Művelődés u. 37/a Jegyrendelés: 362-1606 e-mail: jegyrendeles@vojnovich.hu www.vojnovich.hu
Az Almássy táncház végre méltó és megfelelő helyet talált ahhoz, hogy a tevékenységét a megszokott színvonallal, zenekarokkal, hangulattal folytassa. Az új helyszín, amelynek managementje elkötelezte magát a táncház és egyéb rengeteg népzenei ihletésű produkció mellett, nem más, mint az Almássyhoz nagyon közeli Dűrer kert, amely termeivel egész évben, nyáron pedig hatalmas szabadtéri kerthelyiségével rendelkezésre áll.A táncház struktúrája is a régi, vagyis párhuzamosan egy magyar vonós és egy csángó zenét játszó zenekar szolgáltatja két helyszínen a talp alá valót. A házigazda zenekarok a Matokabinde, a Műhely, a Somos, a Zurgó és nem utolsó sorban a Fanfare Complexa zenekarok. A korábbi Ars Poeticahoz hűen ez a táncház is belépődíj nélkül látogatható. Az első táncházi nap február 3-án lesz, amely véletlenül, de lehet, hogy sorsszerűen éppen a Matokabinde zenekar 12. éves születésnapjára esik! Ennek megfelelően ezen az estén a fellépő zenekarok a Matokabinde és a moldvai csángó zenét játszó Somos!
Az itáliai festészet két évszázadának remekművei a Szépművészeti Múzeumban.
2009. október 28 – 2010. február 14.
A Botticellitől Tizianóig. Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című nagyszabású tárlaton több mint ötven múzeumból, többek között a firenzei Uffizi-ből, a párizsi Louvre-ból, a londoni és a washingtoni National Gallery-ből, a New York-i Metropolitan Museum-ból, a római Galleria Borgheséből és a madridi Prado-ból kölcsönzött remekműveket állít ki az itáliai reneszánsz eddigi legátfogóbb hazai kiállításán a Szépművészeti.
A több, mint 130 festményt felvonultató tárlaton a címben kiemelt alkotók mellett több mint nyolcvan festő, köztük Leonardo, Giorgione, Raffaello, Veronese és Tintoretto alkotásaival találkozhatnak a látogatók. A 15-16. századi olasz festészetet bemutató kiállítás lehetőséget nyújt arra, hogy a közönség ne csupán a legnagyobb művészegyéniségek alkotásaival találkozzék, hanem nyomon követhesse a legjelentősebb kulturális központok szellemi, művészeti folyamatainak születését és fejlődését is. Ezzel a különleges tárlattal első ízben sikerül megteremteni Magyarországon egy tudományosan megalapozott, ugyanakkor rendkívül látványos, nagyszabású, antologikus olasz reneszánsz bemutatót. A kollekciót harmincöt festmény egészíti ki a Szépművészeti Múzeum európai rangú itáliai gyűjteményéből.
Szinte kihagyhatatlan, ezért nyugodt szívvel ajánljuk figyelmükbe ezt a lenyűgöző kiállítást.
h i r d e t é s
