Fernando Botero kiállítás a Szépművészeti Múzeumban 2010. októbertől januárig
A kolumbiai születésű kortárs művész, Fernando Botero munkáit mutatatja be a Szépművészeti Múzeum szeptember végén nyíló kiállítása. A népszerű alkotó munkáival első alkalommal találkozhat a magyar nagyközönség önálló kiállításon: a közel hatvan, javarészt nagyformátumú olajfestmény és szobor átfogó képet ad a művész elmúlt húsz évének munkásságából.
A budapesti tárlat több céllal rendelkezik: egyrészt bemutatja a latin-amerikai festészet egyik híressé vált képviselőjének műveit - Botero alkotásait többek közt japán, orosz, német, finn, olasz, izraeli, kolumbiai és egyesült államok-béli közgyűjtemények őrzik - miközben felhívja a figyelmet azok szellemi és képi előzményeire, másrészt betekintést enged a modern latin-amerikai művészetbe.
További információk:
Szépművészeti Múzeum
1146 - Budapest
Dózsa György út 41.
Folyamatosan frissülő kiállítások várják a művészeket és a kortárs művészet szerelmeseit a KepKiallitas.hu Online Kiállítóteremben.
Több mint egyszerű virtuális galéria!
Kortárs művészek számára:
- bemutatkozási lehetőség a világhálón
- rendszeresen meghirdetett csoportos kiállítások
- saját egyéni kiállítások, online galériák
Kortárs művészet kedvelőknek:
- állandóan bővülő interaktív kiállítások
- szavazás a kiállított képekre
- téma ajánlás csoportos kiállításainkhoz
Országszerte és a határon túl 170 múzeum 1100 programja várja a látogatókat az immár ötödik alkalommal megrendezendő Múzeumok őszi fesztiválján szeptember 27. és november 13. között.
Idén országszerte és a határon túl 170 múzeumban muzeológusok sokasága munkálkodik azon, hogy hat héten át a látogatók számára szemléletesebbé váljanak a kiállítóhelyek - jegyezte meg Szőcs Géza, hozzátéve: nincs olyan régiója az országnak, ahol az 1100 program valamelyike ne várná az érdeklődőket. Az MTI kérdésre válaszolva az államtitkár közölte, hogy 2010-ben szervezési és műszaki okok miatt nem rendezik meg a Múzeumok őszi éjszakáját, a tárca terveiben azonban jövőre ismét szerepel az esemény.
Török Petra, a NEFMI vezető tanácsosa elmondta: a Múzeumok őszi fesztiválja során kiemelt hangsúlyt kapnak a szakpedagógiai programok, többek között két konferenciát is rendeznek a témában. A fesztivál eseményei idén 10 nagyobb tematikus blokk köré csoportosulnak, a múzeumi szakma valamennyi területét érintve. Az Őszi hajtás című blokk az elmúlt évben kidolgozott múzeumpedagógiai programokat mutatja be, az Ilyen a természetünk... című sorozat a múzeumok természeti környezetét, történeti kertjeit ismerteti meg a látogatókkal, a Múzeumi tanösvény pedig tematikus sétautakat kínál.
Minden évben népszerű a közönség elől máskor elzárt múzeumi helyszínekre betekintést engedő Pincétől a padlásig blokk, de a Művészetek találkozása című programcsoport is, melynek keretében többek között koncertek, színházi és bábelőadások kapnak helyet a múzeumokban.
Új látogatói csoportot céloz meg a Múzeumi á la carte sorozat, amely a dolgozókat, hivatalnokokat szeretné rövid látogatásra csábítani délidőben, a Kézfogás című blokk egy-egy múzeum és tanintézmény kapcsolatára épül, míg a Térjünk a tárgyra! programjait minden múzeum egy-egy jellemző, érdekes tárgya köré szervezi meg. A fiatalok kedvelt rendezvénye A nagy rajzolás: a Nagy-Britanniából indult kezdeményezés arra bátorít, hogy a saját alkotóstílusának megfelelően a látogatók hagyjanak jelet a megtekintett intézmények kijelölt helyein.
A Múzeumok őszi fesztiválja hagyományosan a Márton-napi vigassággal zárul; a szabadtéri múzeumok ekkor fejezik be évadukat, általában libás ételeket és újbort kínáló őszbúcsúztató rendezvényekkel.
A sajtótájékoztatónak helyt adó Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója, Csorba László múzeuma két kiállítását emelte ki: a fesztivál alatt nyílik meg a Széchenyi világai, valamint Hemző Károly hagyatéka című tárlat is.
A Múzeumok őszi éjszakájának eseményeit az 50 ezer példányban kiadott programfüzetben, valamint a rendezvény oldalán találják meg az érdeklődők.
http://www.muzeumokmindenkinek.hu/
A Magyar Dal Napja sokak tetszését elnyerte 2008-ban a Sziget Fesztiválon. Negyvenes apukák kötötték kendővel magukra legifjabb csemetéiket is, hogy azok már igen zsenge korukban magukba szippanthassák a magyar zene esszenciáját. Az elmúlt évben országos méretűvé nőtte ki magát a magyar zenészek napja, s már 22 helyszínen zajlottak koncertek.
A Magyar Dal Napját a nagy sikerre való tekintettel idén ismét megrendezik Budapest mellett több vidéki helyszínen is, Egerre fókuszálva. A programsorozat egyik legnagyobb helyszíne a budapesti Zöld Pardon, amely a Szerzői Színpadnak ad otthont, ezzel is támogatva a magyar dal ügyét.
A belépő a Zöld Pardonba a Magyar Dal Napján 800 Ft, a befolyt összeg egy részét a szervezők felajánlják a Magyar Dal Napja Nonprofit szervezetnek.
2010-ben Szombathely először csatlakozik az eseményhez az AGORA Szombathelyi Kulturális és Turisztikai Központ szervezésében.
Lehoczky Krisztina tárlata a szentendrei festők újabb generációjának egyik jeles képviselője. A művésznő - aki évek óta nem rendezett kiállítást Szentendrén - az elmúlt tizenöt esztendő munkáiból válogatta a tárlat anyagát.
Munkásságát Wehner Tibor művészettörténész így jellemzi a kiállítási katalógushoz írott előszavában:
Lehoczky Krisztina a klasszikus festészeti eszmények szellemében dolgozó művész: alkotásai szabályszerű, olajjal vászonra és merített papírívre rögzített, a tradicionális négyzetes vagy téglalap kép-alakzatba foglalt nagyméretű és középformátumú kompozíciók...
Lehoczky Krisztina festőiségek gazdagságában tobzódó alkotásai hallatlan izgalmas, elmélyülésre indító, meditatív kép-terepeket kínálnak fel, és a megidézett dolgok értelmezésének rendkívül tág lehetőségeit tárják a befogadók elé.
További információk:
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
2000 - Szentendre
Sztaravodai út
19. Budavári Borfesztivál Kiállítás és Vásár 2010.szeptember 8-12
A nagykorúvá vált Budavári Borfesztivál, Közép-Európa egyik legrangosabb, legnépszerűbb szakmai rendezvénye, művészeti fesztiválja, ahol a számtalan eseményt az emberiség leginkább kultikus terméke, a bor fogja össze szeptember 8-tól 12-ig.
19. Budavári Borfesztivál Kiállítás és Vásár 2010.szeptember 8-12„Alig várjuk, hogy ez év szeptemberében is megrohamozhassuk a Budai Várat, hogy öt napra elfoglaljuk, és birtokba vegyünk mindent, amit a 19. Budavári Borfesztiválon találunk. És bizony van mit zsákmányolni... Együtt van itt minden, ami szem-szájnak ingere, és ami nemzeti kultúránkat jelenti: hagyomány, zene, tánc, költészet, és természetesen a mindent átölelő bor. A bor, ami hosszú évszázadok óta szomorúságában és jókedvében is hűséges társa a magyar embernek” - mondta Szarka Gyula, a Ghymes együttes énekese.
A Borkiállítás és Vásárra megváltott karszalag egyszeri ingyenes belépést biztosít a szeptember 8-12. között megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Vásárra.
A nagykorúvá vált az idén szeptember 8-a és 12-e között megrendezésre kerülő Budavári Borfesztivál, Közép-Európa egyik legrangosabb, legnépszerűbb szakmai rendezvénye, művészeti fesztiválja, ahol a számtalan eseményt az emberiség leginkább kultikus terméke, a bor fogja össze. Az eseményen évről-évre több tízezren ismerkednek meg a kulturált borfogyasztás művészetével, a borok készítőivel, a magyar gasztronómia és népzene különlegességeivel.
A fesztivált szervező Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. 19 éve tartó célkitűzése megismertetni az érdeklődőkkel a legkiválóbb magyar borokat, a világ nemes borait. Személyes találkozásra hívni a borászokat és borkedvelő barátokkal, mosolyt csalni az emberek arcára és felejthetetlen élményt nyújtani mindenkinek. Ezért igazán érdemes Budapestre, Magyarországra látogatni!
Nyitva tartás:
Szeptember 8-9-én (szerda, csütörtök): 14-23 óráig
Szeptember 10-én (péntek): 12-23 óráig
Szeptember 11-12-én (szombat, vasárnap): 10 -23 óráig
Pénztár nyitva tartás: 22 óráig!
A Borfesztivál jellege miatt a rendezvényen üdülési csekket illetve kultúra utalványt nem áll módunkban elfogadni.
Helyszín:
Budavári Palota teraszai
Árak
Napi karszalag ára egységesen 2300 Ft/fő/nap
A belépő tartalmaz:
• 1 db kristály kóstolópoharat;
• 1 kényelmes, könnyen használható pohártartó szütyőt;
• ingyenes belépést a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum kiállításaira,
• remek szórakozási lehetőséget a nívós Borfesztivál koncerteken, párhuzamosan 2 színpadon;
• színvonalas borászati és gasztronómiai kínálatot;
• varázslatos kilátást és hangulatot Magyarország egyik emblematikus történelmi helyszínén: a Budai Várban;
• egynapos, szabad ki-be járásra jogosító karszalagot.
12 éves kor alatt a belépés ingyenes. A szakadt, ragasztott karszalag érvénytelen, ezért kérjük, vigyázzanak rá.
5 napos jegy ára: 6300 Ft/fő
A karszalag mind az 5 napra érvényes, melyhez egy kóstolópoharat, és egy pohártartó szütyőt adunk.
Részletes és folyamatosan frissülő információk a 19. Budavári Borfesztivál honlapján: www.aborfesztival.hu
A Boldogasszony című képzőművészeti vándorkiállítás – képzőművészeti kiállítás és könyvbemutató – a budapesti Forrás Galéria után augusztus 15-én Székelyudvarhelyről indul erdélyi körútjára. A tematikus kiállításon huszonhat kortárs képzőművész egy-egy reprezentatív alkotása tekinthető meg.
Megynyílt a Boldogasszony című képzőművészeti vándorkiállításA Kárpát-medence hét országa hét történelmi tájegységének (Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Őrvidék, Muravidék, Délvidék és Vajdaság) húsz helyszínén kerülnek kiállításra a műalkotások.
A tárlatmegnyitó alkalmából bemutatásra kerülő nyolcnyelvű (román, ukrán, szlovák, német, szlovén, horvát, szerb, magyar) album közel száz oldalon keresztül ismerteti az alkotásokat. A kötethez mellékelt CD-n Sebestyén Márta Boldogasszony Anyánk című dala hallható.
A megnyitót vasárnap, Nagyboldogasszony napján 17 órakor tartják a Haáz Rezső Múzeum Képtárában. A kiállítást köszönti Róth András Lajos megbízott múzeumigazgató, Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, megnyitja Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériumának Kultúráért Felelős államtitkára.
A neves festő és grafikus Jászberényben született 1924. március 14-én. Cseh Miklós és Nagy László mellett 1947-ben részt vállalt a Dési Huber István Népi Kollégium megalapításában. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1951-ben végzett Bernáth Aurél, Bencze László és Poór Bertalan növendékeként, ám a szakmai körök figyelmét az 1958-ban kiírt ex libris pályázaton vonta magára újszerű technikai megoldásaival.
Nyugdíjazásáig a Magyar Iparművészeti Főiskola elismert alakrajzfestő tanáraként dolgozott. Sokirányú érdeklődésénél fogva festményeinek és grafikáinak tárgya a cselekvő ember, a természeti környezet, a csendélet, valamint a portré. Lírai hangvételű képeinek zöme realista igénnyel és konstruktív szerkesztettséggel készült. Szitanyomatait a szín-, forma- és folthatások harmonikus egysége határozta meg, hagyományos méretű, sorozattá nemesedett bőrképeit pedig különböző módszerek kevert használatával kivitelezte.
"Litkei József tehetsége vitathatatlan, hisz természetes volt az a pálya, amely szellemét és lelkét kezével összekötötte. Szorgalma példamutatónak nevezhető. Nem voltak üres percei, mindig rajzolt, gyúrt, formázott valamit. A dolgos munkásélet folyamata választott hivatásának etikai és gyakorlati fundamentumát adta, olyan embert és alkotót jellemzett, aki szuverén módon szemlélte a világot és egyéni válaszokat adott a látottakról a benne megfogalmazódott kérdésekre" - írta róla 2003-ban Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria címzetes főigazgatója.
A hajdani Jászkürt Fogadóban augusztus elsejéig megtekinthető kiállítás képei a Hamza Múzeum, a Jász Múzeum és Litkeiné Fábián Rózsa festőművész tulajdonát képezik. Az esemény megvalósulását a Déryné Művelődési Központ, a Jász Múzeum, a Jászberényi Nyár szervezői, valamint a Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesülete is támogatta.
A tárlat hétköznap 10-17, szombaton 10-13 óráig látogatható.
További információk: Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 5100 - Jászberény Gyöngyösi út 7.
A különböző kontinensek népeinek rítusait, ünnepi szokásait, démonjait a világ minden részéből összegyűjtött maszkok segítségével bemutató kiállítás nyílik július elején a debreceni Déri Múzeumban.
A Démonok világa - kultúrák arcai, kultúrák maszkjai című tárlat a budapesti Néprajzi Múzeummal közös szervezésben jött létre. Kifejezetten maszkokkal, illetve a mögöttük rejlő kulturális, vallási, rituális szellemiséggel foglalkozó kiállítás az 1960-as évek óta nem volt Magyarországon - mondta Földessy Edina, a kiállítás kurátora.
Mint elhangzott, egy maszk nem önmagában hordoz jelentést, hanem énekkel, öltözködéssel, mozdulatokkal, tánccal és egyéb módon telik meg tartalommal. A szeptember 15-ig megtekinthető tárlat legrégebbi darabja egy Amerikából származó azték maszk, amely közvetlenül a hódítás előtti időkben, 1200-1509 között készült. Ezen kívül számos alkotás kora haladja meg a több száz évet, ugyanakkor a közelmúltban készült darabok is fontos részei a gyűjteménynek.
A kurátor kiemelte, hogy a több száz, vagy több ezer éves maszkok meglehetősen ritkák. Ennek legfőbb oka, hogy ezeket a tárgyakat nehezen engedték kívül azon a kulturális közegen, ahol használták őket, emellett sokszor fából, levelekből vagy egyéb nem tartós anyagból készültek. A kiállított maszkok többsége is fából és növényi rostokból készült, de van olyan, amelyik emberi koponyából lett kifaragva.
Az alkotások többségét a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből válogatták ki, színes összefoglalást adva a különböző kontinensek kultúrájából. Ezek között a 60-70 kilogrammostól a néhány centis maszk-amulettekig minden méret megtalálható.
Déri Múzeum
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Telefon: +36 52 322-207
Telefon/fax: +36 52 417-560
e-mail: deri@derimuz.hu
http://www.derimuz.hu
Idén július 8-án kezdődik a Bartók Fesztivál. Az immár hagyományos komolyzenei ünnep ezúttal is közel két héten át várja a műfaj rajongóit koncertekkel, ősbemutatókkal, zenei csemegékkel és számos kísérőrendezvénnyel.
Az egyik ilyen Garas Kálmán fotóművész kiállítása a Képtárban, amelynek anyaga nosztalgikus visszatekintés a korábbi fesztiválokra. A magas színvonalon, szinte fotóriporteri igényességgel készült felvételekről visszaköszönnek az eddig itt járt művészek és a nagy sikerű koncertek pillanatai.
Garas Kálmán répcelaki születésű fotóművész életművét jól jellemzi ez a tárlat, legkedvesebb témája ugyanis a zenei világ. A 80-as évek elején megalakult Capella Savaria kamaraegyüttessel kiépített jó kapcsolatai révén neves külföldi és hazai szólistákkal, együttesekkel dolgozhatott. Az ő fotóival jelent meg több mint 50 hanglemez.
1986-tól kezdve számos alkalommal mutatta meg műveit gyűjteményes és egyéni kiállításokon. 2000-ben jelent meg Arcterek című könyve, amely tudós- és művészportrékat tartalmaz. Remekül érzi és érti a pillanat üzenetét, és szinte élőképként adja tovább a közönségnek. Különösen igaz ez zenei témájú alkotásaira, melyek hangok nélkül is elemi erővel mutatják be a játék eksztázisát.
További információk:
Szombathelyi Képtár
9700 - Szombathely
Rákóczi F. utca 12.
Depero, a futurista és a futurizmus hatása a magyar avnatgárd művészetben
Magyar Nemzeti Galéria - 2010. június 4 - 2010. augusztus 22.
A Magyar Nemzeti Galéria 2010. június 4-től augusztus 22-ig mutatja be az olasz futurista, Fortunato Depero (1892-1960) festő, reklámgrafikus és formatervező életmű-kiállítását.
A kiállítás a magyarországi Olasz Nagykövetség, a budapesti Olasz Kultúrintézet támogatásával és közreműködésével, valamint Őexc. Giorgio Napolitano, az Olasz Köztársaság elnöke és Őexc. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke fővédnökségével, Sandro Bondi úrnak, az Olasz Köztársaság kulturális javakért és tevékenységekért felelős miniszterének védnökségével valósul meg.
A futurizmus, a 20. századi avantgárd művészet egyik legradikálisabb művészeti irányzata 1909-ben született meg. 2009-ben több nemzetközi kiállításon is megemlékeztek a Filippo Tommaso Marinetti által alapított mozgalom százéves évfordulójáról, s ebbe a centenáriumi kiállítássorozatba illeszkedett a Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Rovereto intézményeként működő, felújított roveretói Casa d'Arte Futurista Depero műterem-múzeum újbóli megnyitása is. Az elmúlt húsz évben egyre nagyobb érdeklődés övezi a futurista Fortunato Depero sokoldalú tevékenységét, amelyről a magyar közönség most először kap átfogó képet. A Magyar Nemzeti Galériában festményeivel, papírmunkáival, színes kárpitjaival és reklámterveivel (többek között a Campari cég, a Vogue és a Vanity Fair reklámterveivel), valamint pikto-plasztikus színházi kísérleteivel találkozhat a budai várba látogató közönség.
Mivel a Magyar Nemzeti Galéria fontosnak tartja, hogy a magyar művészet jelentős alkotásait nemzetközi összefüggésben jelentesse meg a közönség előtt, ezért a Depero munkásságát bemutató olasz anyag mellett egy közel hatvan alkotásból álló magyar válogatás is látható lesz, A futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben címmel. Itt elsősorban olyan magyar művészek munkáit vonultatjuk fel, akik az 1910-es évektől a futurizmus tanulságait és jellemzőit érvényesítették művészetükben. Sok más művész mellett Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Schadl János, valamint Kádár Béla és Scheiber Hugó művei lesznek láthatóak a tárlaton. A művek többsége a Magyar Nemzeti Galéria festészeti és grafikai gyűjteményéből származik, de hazai magángyűjteményekből néhány, eddig még nem látott darab is szerepelni fog a kiállításon. A tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria adattárában és magángyűjteményekben őrzött korabeli kiadványok és dokumentumok gazdagítják.
A több mint száz Depero-művet bemutató budapesti kiállítás anyaga a művész hagyatékát őrző Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Rovereto gyűjteményéből érkezik. A kiállítás a budapesti Olasz Nagykövetség és az Olasz Kultúrintézet közreműködésével jön létre.
A kiállítás kurátorai: Gabriella Belli művészettörténész, a Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Rovereto igazgatója és Gergely Mariann művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.
Az egyik legősibb mesterség, a vadászat történetét mutatja be az időszaki kiállítás, amely a Nádasdy Történelmi Fesztivál alkalmából nyitotta meg kapuit a Nádasdy Ferenc Múzeumban Sárváron. Takács Zoltán Bálint, a múzeum igazgatója elmondta, hogy a kiállítás a vadászat régi luxusfegyvereinek a fejlődését mutatja be. A tárlatot oktatási célokra is szeretnék felhasználni. A természettel együtt élő, lélegző vadászok világába kalauzoló tárlat nemcsak a bemutatott tárgyakkal, fegyverekkel, eszközökkel jelenít meg különleges világot, hanem az azokon feltűnő vadászjelenetekkel is.
További információk:
Nádasdy Ferenc Múzeum
9600 - Sárvár
Várkerület 1.
A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége és a Balatoni Múzeum együttműködésével hagyományteremtő szándékkal valósult meg az I. Balatoni Festészeti Biennále. Célunk olyan, a művészek számára inspiráló, a látogatókat pedig élményekkel gazdagító, közérdeklődést kiváltó kulturális program indítása, amely a jövőben rendszeres lehetőséget kínál a kortárs magyar festészet bemutatására.
A képzőművész, festő igényli, hogy művei nyilvánosságot kapjanak, időnként megmérettessék, lehetőséget kapjon arra, hogy munkáin keresztül megismerjék. Fontos számára, hogy művét másokéval összevetve, helyzetét elemezve megtalálja helyét a változó szakmai struktúrában. Minden alkotó visszaigazolást, programja megerősítését, műveinek értékelő befogadását várja a nyilvánosságtól. A Biennále esetében sincs ez másképpen.
A részt vevő művészek alkotásait a kortárs festészetükre jellemző stiláris sokszínűség mellett a képi mondanivaló, a kifejezés pontosságára való törekvés és az igényes szakmaiság is jelzi. Hogy számunkra mely alkotás hiteles és marad fontos, erre az idő értékelő szerepe és az elemző szakmai kontroll bizonyára majd megadja a választ. A néző számára empátia, ízlés és felkészültség kérdése, hogy mely műhöz tud közel kerülni, vele párbeszédet folytatni.
A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége célul tűzte ki, hogy az ország jelentős régióit és városait belevonja programjaiba, hogy a ma képzőművészetének jelentős eredményeit minél szélesebb körben bemutassa, megismertesse. A balatoni régió, Keszthely városa különösen alkalmas környezet arra, hogy kortárs festészetünk eredményei új és rendszeres kiállítási lehetőséget kapjanak a Balatoni Múzeum kiállítótereiben. A hely szelleme, a történelmi múlt, a város adottságai mind olyan tényezők, amelyek már a jövőt is feltételezik.
A kiállítás díjazottjai:
Zala Megye Önkormányzatának díja:
- Budaházi Tibor
Keszthely város Önkormányzatának díja:
- Lányi Adrienn
A Balaton Fejlesztési Tanács díja:
- Sz. Varga Ágnes
A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének díja:
- Kecskés András
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díja:
- Várhelyi Tímea
További információk:
Balatoni Múzeum
8360 - Keszthely
Múzeum utca 2.
Tengerre magyar! - Fiume magyar emlékezete - Skultéty Csaba gyűjteménye
Déri Múzeum (Debrecen)
2010.02.20. - 2010.06.20.
Részlet a kiállításból "Tengerre magyar!" - hangzik Kossuth Lajos felhívása, felidézve azt az időt, amikor még magyar hajók horgonyoznak az Adriai-tenger kikötőjében. Mit jelenthet ma Fiume (horvátul Rijeka) a magyarok számára? A szó hallatán először a tenger jut eszünkbe, azonban az Osztrák-Magyar Monarchia idején Magyarország legnagyobb kikötője, a Szent Korona legszebb gyöngyszeme volt.
A Déri Múzeum időszaki kiállítása a kikötői hangulatot megidézve mutatja be Fiume pezsgő életének és jelentőségének egy-egy oldalát, abban a korban, amikor még a város és környéke Magyarország része volt.
További információk: Déri Múzeum 4026 - Debrecen Déri tér 1.
Nyitva tartás: Téli nyitva tartás (XI.1-III.31) K-V 10-16
HUNGARIA SACRA. Öltöztetős ábrázolások, szakrális textilek Magyarországon
Palóc Múzeum (Balassagyarmat)
2010.06.11. - 2010.12.18.
A tárlat csomópontjait a történelmi haza kegyhelyei képezik, többségükben öltöztetős ábrázolásokkal. Számos búcsújáró helyünk interetnikus kapcsolatok központja is, ahova magyarok és térségbeli nemzetiségiek, olykor különféle felekezetűek egyaránt járnak. Eleink térszemléletükben kiemelték a természetfeletti jelentőségűnek érzékelt helyeket, melyeket sokféle szükségben kerestek föl és nyertek orvoslást.
A címfelirattal együtt a történelmi haza szakrális térszerkezetét szemléltető ország-kép fogadja a látogatót, melyben a kegyhelyek és vonzáskörzeteik alkotják a Kárpát-medencét.
Patrona Hungariae előtt hungarus nemzetünk hódol bevezető látványként: egyházi és világi, főnemes és jobbágy; magyar, német, szlovák, tehát nemzetiségiek és etnikumok egyaránt. A háttérben Szent István király ajánlja föl a Koronát s vele az országot a Boldogasszonynak - három rudas társulati lobogón.
A kiállítás további egységeiben is szemlélhető ez a többrétűség, így a főnemesi szakrális emlékek, zárdamunkák, melyek mellett a Mária-házak öltöztetős szobraiban egészen népi párhuzamokat is látunk, szemléltetve a korábbi nemzeti kultúra egységes karakterét.
A felvilágosodás és modernizáció a társadalmi rétegek differenciálódását hozta, és a szakrális szoboröltöztetés szokása egyre inkább csupán a nép és a vidék teremtményként való élni akarását, sőt élni tudását reprezentálta.
Teremtés és teremtettség, Menny és Föld, trianoni országhatáron innen és túl, betegség és egészség fogadalmi tárgyi anyaga, és a társadalmi rétegek, illetve a nemzet együttműködése jelenik meg a tárlatban. A bemutatott "tárgyak" elválaszthatatlanok az "ábrázolt" szenttől, és csodás interaktív szerepet töltöttek/töltenek be a közösség életében. Tárgy és lélek olyan szétválaszthatatlan együttesét alkották, melynek következtében az ábrázolásban magát a szentet érzékelték.
A kiállítás elénk tárja szinte az egész esztendő körét az egyes kegyhelyek főbb búcsús ünnepei szerint, az öltözetek liturgikus színeknek megfelelő változataiban. Sok-sok lélekemelő szépség, igényes, művészi megformálás válik itt láthatóvá, eleink égieknek szóló áldozatos szeretet-megnyilatkozásaként. A ruhafölajánlás - más esetben aprólékos díszítés - szakrális kommunikáció is, kérés vagy hálaadás szükséghelyzet megoldódásáért. Az elődöknek ez az Ég felé fordulása az élet egyik legfontosabb forrásának számított. Napjainkban e mentalitás újra felfedezésének is tanúi vagyunk.
A kiállításban megérezhetjük: az élet több mint racionalitás, több mint az egyéniség kibontakoztatása, több mint földi perspektíva...
Gazdáné Olasz Ella (1937-1993) textilművész emlékkiállítása
Népi Iparművészeti Gyűjtemény(Kecskemét)
2010.06.03. - 2010.08.28.
Gazdáné Olosz Ella (1937-1993) Kovásznán élt és alkotott haláláig. Több alkalommal tett tanulmányutat Nyugat-Európában éppúgy, mint a Közel- és Közép-Keleten, hogy az emberiség egyetemes kultúrájával minél alaposabban megismerkedhessen.
Művészi célja a népi szövés és a "magas művészet" kategóriájába tartozó gobelin szintézisének megteremtése volt, illetve a paraszti és a polgári tradíció közelítése mellett hidat építeni az ősi és a modern, valamint a keleti és nyugati törekvések között. Mindezt úgy igyekezett megvalósítani, hogy fonalait maga színezte természetes növényi és ásványi festékekkel, ezekből pedig saját kezűleg szőtte szőnyegeit.
További információk:
Népi Iparművészeti Gyűjtemény 6000 - Kecskemét Serfőző utca 19.
Csontvárytól Szőnyiig - Válogatás a miskolci Hermann Ottó Múzeum Petró-gyűjteményéből
2010.05.27. - 2010.09.12.
Móra Ferenc Múzeum - Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma (Szeged)
A kiállítás legismertebb alkotása Csontváry Koszka Tivadar Öreg halász című festménye. Csontváry 1902-ben készült olajfestményének külön érdekessége az a mód, ahogyan megjelenik benne a jó és a gonosz kettőssége. A szakemberek megállapították, hogy a bal oldali részt tükrözve az látható, hogy a nápolyi öbölben, a csónakban ülő öreg halász imára kulcsolja a kezeit, mögötte békés a tenger és a Vezúv. Ha a jobb oldali részt tükrözik, akkor egy koporsóban ülő ördögre lehet figyelmes a szemlélő, mögötte viharos a tenger és kitört a tűzhányó.
A tárlaton többek között Csók István, Gulácsy Lajos, Derkovits Gyula, Szőnyi István, Czóbel Béla, Kernstok Károly és Aba-Novák Vilmos alkotásaival is találkozhatnak az érdeklődők. Aba-Nováktól az egyik legismertebb, legkedveltebb mű az 1930-ben festett Laura című alkotás látható a Móra Ferenc Múzeum tárlatán.
E páratlan kollekciót a miskolci közgyűjtemény szeptemberig adta kölcsön a szegedi múzeumnak. "A 20. század közepére Miskolc jelentős képzőművészeti centrummá fejlődött. 1955-től országos merítésű képzőművészeti kiállításokat rendeztek a városban. Ezek a kezdeti tárlatok még szélesebb kitekintésű közgyűjteményi vásárlásokat tettek lehetővé, így a múzeum kollekciója egyre jelentősebb kortárs művészeti anyaggal gazdagodott" - mondja a rendkívül értékes miskolci gyűjtemény létrejöttéről a szegedi kiállítás kurátora, Ibos Éva művészettörténész.
További információk:
Móra Ferenc Múzeum - Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma 6720 - Szeged Roosevelt tér 1-3.
h i r d e t é s
