Régiség kategóriák: | Antik bútor (6185) | Bélyeg (3189) | Egyéb régiség (4085) | Ékszer (436) | Ezüst, fémtárgy (905) | Festmény (3332) | Grafika, rézkarc (538) | Hangszer (703) | Képeslap (1419) | Lámpa, csillár (1039) | Militária, fegyver (826) | Műszaki tárgyak (1974) | Néprajzi tárgy (444) | Óra (880) | Papírrégiség (1290) | Pénz, érme (1754) | Porcelán, kerámia (4324) | Szobor (845) | Textil, szőnyeg (1256) | Üveg, kristály (1082) | Vallási tárgyak (253) |
Könyv kategóriák: | Antik könyv (1868) | Életmód, egészség (244) | Gasztronómia (187) | Gazdaság, üzlet (59) | Gyerekkönyv (521) | Idegen nyelvű (369) | Irodalom, regény (1729) | Lemez, CD, DVD (1266) | Műszaki könyv (336) | Művészeti könyv (804) | Nyelvkönyv, szótár (186) | Régi diafilm (159) | Régi újság, folyóirat (1736) | Sport (167) | Tankönyv (529) | Történelem (499) | Tudományos könyv (463) | Útikönyv, földrajz (263) | Vallási könyv (582) |
Galéria: online tárlatok | Festmény kiállítás | Fotográfia kiállítás | Iparművészet | Kerámia kiállítás | Szobor kiállítás | Textil kiállítás | Történelmi kiállítás |
Segítség: |
 |
 |
Kövessen minket! |
 |
|
Hirdetések |  |
|
Antikrégiség.hu Mesetár - A bába köve |
Vissza az összes meséhez |
|
A bába köve
Gyűjtötte: Benedek Elek
Fogaras vidékén, Vajda és Récse határán van egy kőbálvány, szakasztott olyan, mint egy leány. A románok Piastra babulujnak, a magyarok Bába kövének hívják.
Elmondom nektek e kőbálvány történetét. Réges-régen, mikor még a földön tündérek is laktak, Brassó mellett, a Királykőn, ragyogó, szép várban egy tündérleány lakott egymagában. Szemben Királykő várával, Feketehalom várában lakott a fekete királyné egyetlen fiával.
Dali szép legény volt ez a fekete királyfi, kapott volna királykisasszonyt, minden ujjára kettőt, de neki egy sem tetszett. Meglátta a tündérleányt, s ettől a pillanattól kezdve nem volt többet nyugodalma.
Azt mondta az édesanyjának:
- Nem kell nekem, édesanyám, senki más ezen a világon: egyedül a tündérleány.
- Jól van - mondotta a fekete királyné -, legyen a te szíved kívánsága szerint.
A királyfi felült hófehér paripájára, s elvágtatott Királykő várába. A tündérleány éppen ott sétált a vár udvarán, s mikor a királyfi leszállott a lováról, nagy büszkén félrefordította a fejét - még a köszönését sem fogadta a királyfinak.
- Ne fordulj el tőlem, te szép leány - esengett a királyfi -, éretted jöttem, gyere velem, légy az enyém!
A tündérleány nagyot kacagott.
- Ó, te hitvány földi féreg! Tudod-e, hogy tündérleány vagyok? Földi ember gyermeke nem való énhozzám.
Azzal otthagyta a királyfit, fölszaladott a palotába, s többet nem is mutatta magát.
Visszament a királyfi nagy búsan - sírva borult az édesanyja kebelére.
- Anyám! Édesanyám! Nem szeret a tündérleány, meghalok nagy bánatomban.
S attól a naptól kezdve nem lehetett megvigasztalni a királyfit, fogyott, mint az égő gyertya. A fekete királyné értett mindenféle bűbájosmesterséghez. Csudafüvekből éjjel-nappal főzte az orvosságot, de hiába, nem használt a királyfinak semmiféle orvosság. Lassanként elszáradott, mint a leszakasztott virág.
Meghal a szegény királyfi, eltemetik nagy pompával. Mikor aztán eltemették, a fekete királyné fölkerekedett a katonáival, indult Királykő vára ellen, megesküdött a fia lelke üdvösségére, hogy addig meg nem nyugszik, míg a fiát meg nem bosszulja. És csakugyan, kő kövön nem maradott, s a tündérleány alig tudott elmenekülni a várból. Szaladott, mint a sebes szélvész, de a királyné mindenütt nyomában, szórta az átkot a fejére - s mikor ez nem használt, a bűbájosmesterséghez folyamodott.
- Hát, ha sem az átkom meg nem fog - kiáltotta a királyné szörnyű haraggal -, sem én, meg nem foghatlak elevenen, legyen belőled kőbálvány, ne pusztuljon el miattad soha senki!
S ím, egyszerre megállott a tündérleány, mintha földbe gyökeredzett volna, s abban a pillanatban tetőtől talpig kőbálvánnyá változott. |
|
|