Régiség kategóriák: | | Antik bútor (6040) | | Bélyeg (3182) | | Egyéb régiség (4144) | | Ékszer (442) | | Ezüst, fémtárgy (954) | | Festmény (3434) | | Grafika, rézkarc (540) | | Hangszer (695) | | Képeslap (1430) | | Lámpa, csillár (1059) | | Militária, fegyver (837) | | Műszaki tárgyak (1966) | | Néprajzi tárgy (444) | | Óra (878) | | Papírrégiség (1315) | | Pénz, érme (1796) | | Porcelán, kerámia (4313) | | Szobor (854) | | Textil, szőnyeg (1216) | | Üveg, kristály (1085) | | Vallási tárgyak (252) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1906) | | Életmód, egészség (244) | | Gasztronómia (167) | | Gazdaság, üzlet (57) | | Gyerekkönyv (537) | | Idegen nyelvű (365) | | Irodalom, regény (1650) | | Lemez, CD, DVD (1188) | | Műszaki könyv (347) | | Művészeti könyv (840) | | Nyelvkönyv, szótár (183) | | Régi diafilm (159) | | Régi újság, folyóirat (1704) | | Sport (174) | | Tankönyv (531) | | Történelem (488) | | Tudományos könyv (479) | | Útikönyv, földrajz (265) | | Vallási könyv (564) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  |
|
Antikrégiség.hu Mesetár - A bikaborjú |
| Vissza az összes meséhez |
|
A bikaborjú
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, ahol a tarka malac túr, volt egyszer egy szegény ember. Volt annak egy Riska tehene. A tehén megellett egy bikaborjút.
A bikaborjú nőttön-nőtt, valamennyi széna, szalma volt Magyarországon, mind megette, de nagyon nagyra nőtt.
Volt ennek a szegény embernek három fia is. Elővették a bikát, el akarták hajtani a Tiszára inni, mert a kútból egy hörpintésre kiitta a vizet. De gyalog nem bírtak vele: telefont szereltek a hátára, úgy hajtották. Egyik ült a nyakán, a másik a derekán, a harmadik meg a farán. Aztán úgy hajtották, hogy beleszóltak a telefonba:
- Üssed már a farát!
- Üssed már a derekát!
- Üssed már a fejét!
Olyan nagy volt.
Mikor odaértek a Tiszához, megkínálták vízzel. Mikor ivott, megkötötték egy fűzfabokorhoz. Õk aztán leültek szalonnát sütni.
Ahogy ott sütik a szalonnát, hát arra repült egy nagy sas. Lecsapott, körme közé kapta a bikát, és elragadta.
Útközben, ahogy a sas vitte a bikát, leejtette az egyik hátulsó sódarát. Egy gulyás éppen arra legeltette a gulyát, beleesett a sódar a gulyás szemébe. Három hétig keresték nagyítóval a gulyás szemében a bika sódarát, míg megtalálták.
Bevitték a városba, mert éppen ott volt közel. A város három hónapig nem bírta felemészteni, annyi hús lett belőle. A csontját meg eldobták.
Olyan homokos vidékvolt az, a szél mindig fújta a homokot. De az a nagy csont megtartotta a homokot, olyan homokhegy lett, hogy egy várost építettek rá.
A huncut rókák meg bejártak a városszélre tyúkot lopni. Az egyik róka bevájta magát a város alá, meglelte a csontot. Belerágott a végébe, s a fogával kezdte húzni. Addig húzta, húzta, míg kirántotta. Összedőlt a város.
Még most is láthatod, ha arra jársz. Ha nem hiszed, kérdezd meg éntőlem. Olyan igaz, mint az öklöm, bizonyítja a könyököm.
|
|
|
