Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (5473)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3011)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3512)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (459)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (891)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3256)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (579)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (623)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1346)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1033)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (808)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1786)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (442)
RSS feliratkozás: Óra Óra (828)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1287)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1658)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4355)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (549)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1067)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1056)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (252)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1889)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (282)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (191)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (57)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (434)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (368)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1838)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (917)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (369)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (894)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (155)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (225)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1643)
RSS feliratkozás: Sport Sport (176)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (517)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (589)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (565)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (250)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (613)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - Az ezeregyéjszaka meséi: A borbély hatodik bátyjának története

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás
A borbély hatodik bátyjának története

Ami hatodik bátyámat illeti, ó, igazhivők fejedelme, neki az ajkát vágták le. Igen-igen szegény volt; ennek a múlandó világnak javaiból semmit sem mondhatott magáénak. Egy napon elment hazulról, hogy utolsó kis szuszának élesztgetésére kolduljon valamit, és amint áthaladt az egyik utcán, egy szép házat pillantott meg. Tágas és magas előcsarnoka volt; a kapuban szolgák sürögtek, rendelkeztek. Megkérdezte az egyik szolgát, hogy kié a ház; azt felelték neki, hogy egy Barmaki-ivadéké. Bátyám ekkor odament a kapuőrökhöz, és alamizsnát kért tőlük. Azt mondták neki, hogy csak menjen be a házba, a ház urától megkapja, amit akar. Bement az előcsarnokba, onnan egy végtelenül szép, díszes terembe ért, benne olyan gyönyörű kert, hogy különbet szem még nem látott. A terem padlója márvánnyal volt kirakva, függönyei a földig értek.

Bátyám nem tudta, merre forduljon; beljebb indult a terembe, és ott egy szép arcú, szép szakállú férfit talált. Mikor meglátta a bátyámat, elébe jött, üdvözölte és megkérdezte, mi járatban van. Bátyám elmesélte nyomorát; mikor az ifjú ezt meghallotta, végtelen bánat fogta el, megragadta ruháját és megszaggatta. "Én itt vagyok a városban - mondta -, és te éhezel? Ezt nem tudom elviselni!" Minden jót ígért bátyámnak, és azt mondta: "Kérlek, oszd meg a sómat velem." Bátyám azt felelte: "Jó uram, tovább már nem várhatok, rettentően éhes vagyok." Most a ház ura kikiáltott: "Hé, gyerek! Hozd be a vizes tálat és a kancsót!" Aztán bátyámhoz fordult: "Kedves vendégem, jöjj és mosd meg a kezedet." Bátyám felkelt, hogy megmosakodjék, de nem látott se tálat, se kancsót, hát csak úgy tett, mintha kezet mosna. Most az ifjú azt kiáltotta embereinek, hozzák be az asztalt, azok jöttek-mentek, úgy tettek, mintha behoznák az asztalt. Ekkor a gazda kézen fogta bátyámat, leült vele a képzelt asztalhoz, mozgatta az ajkait, mintha ennék, és biztatta bátyámat: "Egyél, ne szégyelld magadat, hiszen éhes vagy! Tudom jól, hogy milyen nagyon megéheztél." Bátyám is úgy tett, mintha falatozna, a házigazda meg mondogatta: "Egyél, nézd ezt a kenyeret; nézd, milyen szép fehér." Bátyám nem árult el semmit; azt mondta magában: "Ez az ember szeret másokat megtréfálni", a gazdához pedig így szólt: "Életemben szebb fehér kenyeret, ízletesebb ételeket nem láttam." - "Ezt a kenyeret - mondta a gazda - egy olyan rabnőm sütötte, akit ötszáz dinárért vettem." Aztán kikiáltott: "Hé, gyerek! Hozd be a szikbádzsot! Olyan ez, amilyent királyok asztalán se lehet találni." Aztán bátyámnak: "Egyél, kedves vendégem, hisz nagyon éhes vagy!" Bátyám egyre mozgatta az állát, rágott, mintha ennék, a gazda pedig a legkülönfélébb ételeket rendelte, de nem hoztak be semmit. Bátyámat meg egyre biztatta, egyék, aztán újból kiszólt, hozzák be a pisztáciával töltött csirkét, és a vendégéhez fordulva így szólt: "Egyél, soha ilyet még nem ízleltél." - "Uram - felelte a bátyám -, olyan finom étel ez, hogy nincs párja." Most a gazda kezével a bátyám szájához nyúlt, mintha falatokkal tömné, és felsorolta neki a különböző fajtájú és minőségű ételeket; bátyámnak meg a szeme kopogott az éhségtől, vágyva vágyott egy darab árpakenyérre. "Láttál már finomabb fűszereket, mint amilyenek ezekben az ételekben vannak?" - kérdezte a háziúr. "Nem, jó uram" - felelte a bátyám. "Egyél még, ne szégyelld magadat" - kínálta a gazda, de bátyám azt felelte, hogy már jóllakott. Most megparancsolta szolgáinak a háziúr, hozzák be az édességet; ezek meg a levegőben mozgatták a kezüket, mintha a tálcákat hoznák, a házigazda meg unszolta bátyámat: "Egyél ezekből a jóféle dolgokból; nagyszerűek. Életemre, egyél ebből a katifából,[48] vedd, még mielőtt kicsordul belőle a szirup." - "Sohase veszítselek el téged, jó uram" - szólt bátyám, és megkérdezte, mennyi mósuszt használnak a katifához. "Házamban az a szokás, hogy minden katifához két mithkál[49] mósuszt és egy fél mithkál ámbrát vesznek." Bátyám egyre csak mozgatta a fejét, száját, forgatta a nyelvét, mint aki nagyon élvezi az édességeket. A gazda most kiszólt a szolgáknak, hozzanak be aszalt gyümölcsöt. Ezek megint mozgatták kezüket a levegőben, mintha csakugyan behoznák a csemegét, a háziúr meg mondogatta: "Egyél egy kis mandulát, diót, mazsolát meg egyebet - és felsorolt egy csomó csemegefajtát -, egyél, ne szégyelld magadat!" - "Jó uram - szólt bátyám -, jóllaktam, nem bírok már semmi többet enni." - "Kedves vendégem - felelte a gazda -, ha még van kedved, ha élvezni akarod ezeket a nem közönséges nyalánkságokat, hát Alláhra, ne maradj éhen!"

Bátyám elgondolkozott helyzetéről meg arról a tréfáról, amit ez az ifjú űz vele, és mondta magában: "Alláhra, úgy megtáncoltatom ezt az embert, hogy keservesen megbánja, amit velem csinált." A háziúr aztán azt mondta személyzetének, hozzanak be bort, azok megint csak a levegőben mozgatták kezüket, mintha most bort hoznának, a háziúr olyan kézmozdulatot tett, mint hogyha odanyújtaná bátyámnak a poharat, és azt mondta: "Vedd ezt a poharat; el leszel ragadtatva ettől a bortól." - "Uram, te végtelenül jó vagy hozzám" - szólt bátyám, és kezével úgy tett, mint aki iszik. "Ugye, ízlik ez a bor?" - kérdezte a gazda. "Jó uram - felelte bátyám -, ennél zamatosabb bort nem ittam soha." - "Hát igyál, váljék egészségedre és javadra" - szólt a háziúr, aztán ő is úgy tett, mintha innék, és bátyámnak még egy pohárral töltött. Bátyám úgy tett, mintha azt is kiitta volna, és már részegnek is tettette magát. Észrevétlenül felemelte a kezét, úgyhogy hóna fehérsége is kilátszott, és akkorát csapott a gazda nyakába, hogy a szoba is visszhangzott bele, aztán ütött rá még egyet. "Mi ez, te söpredéke a teremtésnek?" - szólt a gazda. Bátyám azt felelte: "Uram, én a te rabszolgád vagyok, akit kegyedben részesítettél, bebocsátottál házadba, akit elláttál étellel, megitattál óborral, de lerészegedtem, és garázda módon viselkedtem ellened, ám a te méltóságod sokkal fennköltebb, semmint rossz néven vehetned tudatlanságomat."

Mikor a háziúr ezeket a szavakat hallotta, hangosan nevetett, és így szólt: "Már régen tréfálom meg az embereket, és űzök játékot mindenkiből, aki szereti a tréfát és a borsos mókákat, de még nem találkoztam olyannal, aki a tréfáimat kiállotta volna, akinek elég esze lett volna hozzá, hogy felfogja, mit akarok; te vagy az első. Megbocsátok és meghívlak asztalomhoz, most már igazán, és nem is akarok tőled többé megválni." Behozatta az említett ételeket, és ettek, ő meg a bátyám, amíg jóllaktak, utána bementek az ivószobába, ott gyönyörű lányok voltak, szépek, mint a telihold; énekeltek és mindenféle hangszeren játszottak. Aztán ittak, míg legyűrte őket a részegség.

A háziúr barátságot kötött bátyámmal, olyan nagyon megszerette, mintha testvére volna, és pompás díszruhát ajándékozott neki. Másnap reggel újra ettek-ittak; és így éltek húsz éven át. Akkor az az ember meghalt, és a szultán rátette a kezét a vagyonára. Bátyám megszökött a városból. Útján beduinok támadták meg, foglyul ejtették. Aki elfogta, azt mondta neki, hogy váltsa meg életét pénzzel, különben megöli. Bátyám sírva felelte: "Alláhra, nincs nekem semmim, ó, beduinok seikhje, és nem tudom a módját, hogy kerítsek pénzt elő. Foglyod vagyok, kezedben tartasz, tégy velem, amit akarsz." Ekkor a kegyetlen beduin elővett övéből egy széles kést, akkorát, hogy egyszerre át tudta volna vágni egy teve nyakának mindkét ütőerét; jobb kezébe markolta, odament nyomorult bátyámhoz, és leszelte mindkét ajkát, és egyre pénzt követelt.

A beduinnak volt egy szép felesége; ez, mikor férje nem volt otthon, nagyon sürgölődött bátyám körül, mert megkívánta, de bátyám Alláh színe előtt szégyellte volna megtenni. Történt egy napon, hogy megint ostromolta bátyámat. Ő végre rászánta magát, enyelgett vele, ölébe ültette, és amint így voltak, egyszerre megjelent a férj, bátyámra nézett, és azt mondta neki: "Jaj neked, te gaz! A feleségemet akarod elcsábítani?" Ekkor elővette kését és kiherélte bátyámat, azzal felrakta egy tevére, egy hegyen ledobta a földre és otthagyta. Arra járó utasok felismerték bátyámat, enni-inni adtak neki, aztán értesítettek engem. Ekkor érte mentem, elhoztam ide, gondoskodtam ételéről és italáról.

Most meg eljöttem, ó, igazhitűek fejedelme, és féltem hazamenni, mielőtt neked történetemet elmondtam, mert nagy mulasztás terhelt volna; hat testvér van a nyakamon, és én állok helyt értük.


Mikor az igazhitűek fejedelme meghallgatta szavaimat - fejezte be a borbély -, elnevette magát, és azt mondta: "Igazat szóltál, ó, Hallgatag; kevésbeszédű vagy, és nem kotnyeleskedel. De most hagyd el ezt a várost, és telepedj meg másutt."

Bagdádból száműzve, országról országra vándoroltam, eljutottam különböző éghajlatok alá, míg hírét vettem, hogy a kalifa meghalt. Visszamentem Bagdádba, ott ezzel a fiatalemberrel akadtam össze. A legnagyobb szolgálatot tettem neki, ha én nem vagyok, elpusztult volna, mégis olyan dolgokat fog rám, amik bennem nincsenek. Minden, amit rólam mond, hogy kotnyeles, szószátyár, durva természetű, ízetlen vagyok, az, tisztelt társaság, nem igaz!

Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Festő nevének megfejtése
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
segítség kérés festő szignójának a megfejtésében
Porcelan jelzes
Mennyit érhet?
Mennyit érhet?
Mennyit érhet?
porcelán monogram
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Festő nevének megfejtése
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
segítség kérés festő szignójának a megfejtésében
Porcelan jelzes
Mennyit érhet?
Mennyit érhet?
Mennyit érhet?
porcelán monogram
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© 2017 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei