Születésnapi újság Ajándék újságok 12 14 oldalas szülinapi újság gólyahír
Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (5462)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3022)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3504)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (454)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (891)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3292)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (577)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (634)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1340)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1084)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (810)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1795)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (427)
RSS feliratkozás: Óra Óra (840)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1271)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1719)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4370)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (541)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1062)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1054)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (251)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1878)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (278)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (159)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (57)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (426)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (386)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1821)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (931)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (363)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (918)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (154)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (227)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1636)
RSS feliratkozás: Sport Sport (173)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (517)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (588)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (564)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (248)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (614)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - Az ezeregyéjszaka meséi: A két csodaforrás

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás
A két csodaforrás

Hallottam, ó, király, hogy élt régi időkben egy király és annak fia, a király egyetlen gyermeke. Mikor ez a fiú felnőtt, eljegyezte magát egy másik király leányával, aki gyönyörűséges szép leány volt. Ezt a leányt unokatestvére már régebben megkérte apjától, de a leánynak a fiú nem tetszett, nem kívánt hozzámenni. Mikor unokafivére megtudta, hogy máshoz megy feleségül, elfogta a féltékenység, és elhatározta, hogy megvesztegeti a vőlegény apjának vezírjét. Gazdag ajándékot és tekintélyes pénzösszeget küldött neki, és arra kérte, eszeljen ki valamit, hogy a királyfit eltegye láb alól, valami fondorlatot, ami vesztét okozza, vagy pedig rábeszéléssel térítse el szándékától, hogy feleségül vegye a királyleányt. És hozzátette: "Ó, vezír, csak azért teszem ezt, mert olyan féltékeny vagyok unokahúgomra." Mikor az ajándék megérkezett a vezírhez, ez elfogadta, és visszaüzent neki: "Nyugodj meg, és hűtsd le szemed forróságát; én mindent megteszek, amit kívánsz."

Egyszer a király, a leány apja, elhívatta a királyfit, jelenjék meg a palotában, hogy leányával megossza a nyoszolyáját. A levél megérkezett a király fiához, apja engedélyt adott neki a távozásra, és mellé adta a megvesztegetett vezírt. Küldött ezer lovast, ajándékokat, hordszékeket, díszmennyezeteket, sátrakat.

Útnak indult hát a vezír a királyfival, és titkon szőtte az ármányos terveket. Egyre azt fontolgatta magában, hogyan pusztítsa el a királyfit. Mikor kiértek a sivatagba, eszébe jutott, hogy a közeli hegynél van egy kristálytiszta vizű forrás, amely a férfit, ha iszik belőle, nővé változtatja. Mihelyt ez a vezír eszébe jutott, a forrás közelében leszállította a nyeregből a lovasokat, ő maga meg lóra kapott, és megkérdezte a királyfit, volna-e kedve vele menni, hogy a forrást megnézzék. A királyfi felült lovára, és elindultak kettesben. Az ifjú nem is sejtette, hogy vesztébe rohan. Mentek, amíg oda nem értek a forráshoz; a királyfi leszállt lováról, megmosta kezét a forrás vizében, aztán ivott belőle, és íme: nővé változott! Mikor ezt észrevette, felkiáltott, keservesen sírt, míg eszméletlenül össze nem esett. A vezír odament hozzá, hogy sajnálkozzék a szerencsétlenségen; megkérdezte: mi történt. Az ifjú elmondta neki, mi érte, a vezír pedig, mikor meghallotta, kifejezte nagy fájdalmát a baleseten, és sírva mondta: "A magasztos Alláh legyen a segítségedre nagy bajodban. Hogy is érhetett téged ez a szerencsétlenség, hogy sújthatott ekkora csapás most, éppen amikor olyan boldogan indultunk útnak, és király leányának karjai közé siettél? Most nem tudom: menjünk-e hozzá vagy ne? Te dönts; mit parancsolsz?" A királyfi így felelt: "Menj vissza apámhoz, és mondd meg neki, mi történt velem, én innen el nem mozdulok, amíg vagy el nem múlik ez rólam, vagy meghalok bánatomban."

Ezután a királyfi levelet írt apjának, és közölte vele, milyen baj érte. A vezír átvette a levelet, és visszament a király városába, otthagyta a katonákat, a királyfit és egész kísérő csapatát, magában pedig örült, hogy úgy elbánt a királyfival. Mikor a király elé járult, elmondta neki fia szerencsétlenségét, és átadta a levelet. A király mély gyászba borult fia miatt, és elhívatta a bölcseket és a rejtett dolgok ismerőit, magyarázzák meg neki azt a szörnyűséget, amely fiát érte, de egyikük se tudott választ adni.

A vezír pedig elküldött valakit a leány unokatestvéréhez, a királyfi szerencsétlenségének örömhírével, és mikor az megkapta a levelet, végtelen boldogság töltötte el, megint felébredt a vágya, hogy elvegye unokahúgát, és a vezírnek értékes ajándékokat meg nagy pénzösszeget küldött legforróbb köszönetével.

Ami pedig a királyfit illeti, három napot és három éjjelt töltött a forrásnál; nem evett, nem ivott, és szerencsétlen esetét egészen rábízta Alláhra - dicsértessék és magasztaltassék a neve! -, mert aki rábízza magát, annak nincs mitől félnie. A negyedik nap estéjén egyszerre csak egy lovas jelent meg, fején aranykorona; olyan volt, mint valami fejedelmi sarj. A lovas megkérdezte a királyfit: "Ki hozott téged ide, ó, ifjú?" A királyfi elmondta neki, mi történt vele, hogy menyasszonyához indult a nászt megülni, a vezír elvitte a forráshoz, megitatta a vizéből, és így járt. Amint az ifjú ezt elmesélte, erőt vett rajta a zokogás. A lovas ennek hallatára igen megszánta a királyfit, s azt mondta neki: "Apád vezírje volt az, aki téged ebbe a szerencsétlenségbe döntött, mert ezt a forrást emberfia nem ismerte, csak ő."

Aztán azt mondta a lovas a királyfinak, jöjjön vele. A királyfi lóra ült, a lovas pedig így szólt hozzá: "Gyere velem az én otthonomba, légy vendégem az éjszakára." A királyfi megkérdezte: "Mondd nekem, mielőtt hozzád szegődöm, ki vagy te?" Az így felelt: "Én a dzsinnek egyik királyának fia vagyok, ahogy te ember-király fia vagy. Nyugodjék meg a lelked, és hűtsed le szemed forróságát; könnyű dolog lesz nekem bajodat és bánatodat orvosolni."

A királyfi pedig hajnalban útra kelt vele, nem törődve harcosaival meg a csapatokkal, és éjfélig lovagoltak, mikor a dzsinn-király fia megkérdezte: "Tudod-e, mekkora utat tettünk meg mostanig?" - "Nem tudom" - felelte az ifjú. Azt mondta a dzsinn-király fia: "Olyan utat, amilyent egy gyakorlott utazó egy év alatt tesz meg." A királyfi igen elcsodálkozott, és azt kérdezte, hogyan tud majd az övéihez visszatérni? "Ez ne legyen a te gondod, ez az én gondom lesz. Ha kigyógyultál állapotodból, egy szempillantásnál rövidebb idő alatt visszatérsz a tieidhez; nekem ez könnyű dolog lesz."

Mikor a királyfi a dzsinntől ezt hallotta, repesett a lelke a boldogságtól, azt hitte, álom az egész. Így szólt: "Dicsőség a mindenhatónak, aki a szerencsétlent boldoggá teszi." És végtelenül örült.

Addig lovagoltak, míg el nem érkeztek egy forráshoz, amely a Fekete Hegyekből fakadt. "Szállj le a lóról" - szólt a dzsinn-királyfi. Az ifjú leszállt a nyeregből, ekkor azt mondta neki a másik: "Igyál ebből a forrásból." Az ifjú ivott, és a magasztos Alláh akaratából tüstént férfiúvá lett, mint azelőtt volt. Oly nagy öröm töltötte el a királyfit, hogy nem is volt határa. Megkérdezte a másikat: "Mondd, testvérem, mi a neve ennek a forrásnak?" - "Ez az asszonyforrás - felelte az. - Ha nő iszik belőle, férfiúvá változik. Dicsérd Alláht, és mondj néki köszönetet gyógyulásodért, aztán ülj fel lovadra."

Az ifjú leborulva hálálkodott a magasztos Alláhnak, aztán nyeregbe ült, és erős iramban lovagoltak együtt az egész napon át, míg el nem érték a dzsinn-királyfi földjét. Az ifjú nála töltötte az éjszakát, nagy vigalomban. Egészen estig ettek-ittak, és akkor a dzsinn-király fia így szólt: "Akarsz még ma este visszamenni a tieidhez?" - "Igen - felelte a királyfi -, szeretnék, mert már nagyon kívánkozom utánuk."

A dzsinn-királyfi most elhívta apjának egy rabszolgáját, akinek Rádzsiz volt a neve, és azt mondta neki: "Fogd ezt az ifjút, vedd a hátadra, és ne engedd, hogy a reggel rávirradjon, mielőtt meg nem érkezik apósához és menyasszonyához." - "Hallom és engedelmeskedem, készséggel és örömmel teszem" - felelte a rabszolga. Kis időre eltűnt, majd visszajött ifrit alakjában, úgyhogy az ifjú majd eszét vesztette láttára, annyira elképedt. De a dzsinn-király fia megnyugtatta: "Nem lesz semmi bántódásod; ülj fel lovadra, és lovastul ülj a nyakára."

De az ifjú azt felelte, hogy inkább csak ő maga ül fel, és a lovát otthagyja náluk. Leszállt a lóról, és felült az ifrit vállára. A dzsinn-király fia azt mondta neki, hunyja be a szemét, és a rabszolga repült vele ég és föld között, és egyre csak repült - a királyfi ezalatt nem is tudott magáról -, és mielőtt a harmadik éjjel véget ért, ott volt apósa palotájánál. Mikor a palota tetején lebocsátkozott, így szólt az ifrit: "Most szállj le." A királyfi leszállt. Ekkor az ifrit azt mondta neki: "Nyisd ki a szemedet, mert ez már apósodnak és leányának palotája."

Ezzel otthagyta és eltűnt.

Mikor felvirradt a reggel, és az ifjú magához tért ijedelméből, lejött a kastély tetejéről. Mihelyt apósa megpillantotta, elébe sietett, és nagyon csodálkozott, hogy az ifjú a palota tetejéről jött le. Azt mondta neki: "Eddig úgy láttuk, hogy az emberek a kapun jönnek be hozzánk, de te az égből szállsz le." A királyfi így felelt: "Az történt, mit Alláh akart - dicsértessék és magasztaltassék a neve!"

A király elcsodálkozott rajta, és örült az ifjú megmenekülésének.

Napkelte után a király megparancsolta vezírjének, készíttessen elő nagyszabású lakomákat, és mikor elkészült velük, megülték az esküvőt. A királyfi bement menyasszonya ágyasházába. Két hónapig időzött apósánál, aztán feleségével apja városába utazott.

Ami a királylány unokatestvérét illeti, amikor látta, hogy a királyfié lett az ő szerelme, és hogy Alláh - dicsértessék magasztos neve! - győzelmet adott azoknak fölötte és a vezír fölött, belehalt a féltékenységbe és az irigységbe.

A királyfi tökéletes boldogságban és a legtisztább örömben tért vissza apósához, aki csapataival és vezírjeivel elébe ment fogadására.

"Én reményemet helyezem a magasztos Alláhba, hogy segítségedre lesz vezírjeid ellen, ó, király, téged pedig kérlek, szolgáltass nekem igazságot fiad ellen."

Amikor a király ezt hallotta, parancsot adott, hogy végezzék ki a fiát.

Ez a negyedik nap volt. Most a negyedik vezír jött be a királyhoz, megcsókolta előtte a földet, és így szólt: "Alláh szilárdítsa és erősítse meg a király lelkét! Uram és királyom, légy meggondolt a dolgodban, amire elszántad magadat, mert az okos nem cselekszik semmit anélkül, hogy meggondolná a végét, és a példabeszéd is azt mondja, hogy aki nem gondolja meg, mi lehet tettének vége, annak a sors nem barátja, hanem ellensége. Egy történetet is tudok, ó, király, az asszonyok ravaszságáról." - "Mit tudsz róla?" - kérdezte a király. A vezír pedig így mesélt:
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán monogram
Porcelán monogram
Öngyujtò
Mennyit érhet?
Segitség kérés!
Festő nevének megfejtése
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
segítség kérés festő szignójának a megfejtésében
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán monogram
Porcelán monogram
Öngyujtò
Mennyit érhet?
Segitség kérés!
Festő nevének megfejtése
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
segítség kérés festő szignójának a megfejtésében
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© 2017 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei