Régiség kategóriák: | | Antik bútor (5687) | | Bélyeg (3029) | | Egyéb régiség (4123) | | Ékszer (465) | | Ezüst, fémtárgy (957) | | Festmény (3358) | | Grafika, rézkarc (588) | | Hangszer (646) | | Képeslap (1544) | | Lámpa, csillár (1121) | | Militária, fegyver (876) | | Műszaki tárgyak (1854) | | Néprajzi tárgy (451) | | Óra (866) | | Papírrégiség (1319) | | Pénz, érme (1729) | | Porcelán, kerámia (4377) | | Szobor (917) | | Textil, szőnyeg (1157) | | Üveg, kristály (1091) | | Vallási tárgyak (262) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1887) | | Életmód, egészség (267) | | Gasztronómia (164) | | Gazdaság, üzlet (57) | | Gyerekkönyv (465) | | Idegen nyelvű (358) | | Irodalom, regény (1643) | | Lemez, CD, DVD (989) | | Műszaki könyv (370) | | Művészeti könyv (874) | | Nyelvkönyv, szótár (178) | | Régi diafilm (227) | | Régi újság, folyóirat (1681) | | Sport (175) | | Tankönyv (510) | | Történelem (504) | | Tudományos könyv (496) | | Útikönyv, földrajz (267) | | Vallási könyv (581) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  |
|
Antikrégiség.hu Mesetár - Az ezeregyéjszaka meséi: Egy Hátim et-Tái-legenda |
| Vissza az összes meséhez |
|
Egy Hátim et-Tái-legenda
Azt mesélik, hogy Hátim et-Táit[30] egy hegy csúcsán temették el, sírjára két kőteknőt állítottak, zilált hajú leányokat ábrázoló szobrokkal. A hegy alatt egy patak folyt, és amikor az utazók ott tábort ütöttek, egész éjjel, estétől reggelig, hangos jajveszékelést hallottak, de reggelre nem találtak ott mást, mint a kőből faragott leányokat.
Egyszer Dhú el-Kurá, Himjár királya, elhagyta törzsét, tábort ütött abban a völgyben, és ott éjszakázott. Mikor a sír közelébe ért, ő is hallotta a panaszhangokat. Megkérdezte: "Micsoda jajveszékelés ez a hegy csúcsán?" Azt felelték neki: "Itt van Hátim et-Tái sírja, két kőteknő és zilált hajú leányok kőszobra díszíti. Mindenki, aki ebben a völgyben éjszakázik, hallja ezt a jajveszékelést és sírás-rívást." Ekkor Dhú el-Kurá tréfásan odakiáltott a sírhoz: "Hátim, mi ma éjjel a te vendégeid leszünk; szörnyen éhesek vagyunk máris!" Ezzel lefeküdt, de egyszerre csak felriadt álmából, és kiáltozni kezdett: "Arabok! Segítség! Nézzetek a tevém után!" Az emberek elősiettek, és látták, hogy a király hátas tevéje a földön fetreng. Levágták, húsát megsütötték és megették. Aztán megkérdezték a királyt, mi történt. Ő így felelt: "Mikor álomra hunytam szememet, hirtelen megjelent előttem Hátim et-Tái kivont karddal, és azt mondta nekem: »Olyan időben jöttél hozzám vendégségbe, amikor semmim sincs.« Aztán a tevémet megsebezte kardjával. Ha nem vágtátok volna le, kimúlt volna."
Reggelre kelve Dhú el-Kurá felült egyik társának tevéjére, a teve gazdáját meg maga mögé ültette. Déltájban egy emberrel találkoztak, aki tevén ült, és egy másik tevét vezetett kötőfékjénél fogva. Megkérdezték tőle: "Ki vagy?" Így felelt:
"Én Adí vagyok, Hátim et-Tái fia. És melyik - folytatta - Dhú el-Kurá, Himjár fejedelme?" - "Ez itt" - mutattak rá. Ekkor Adí így szólt a fejedelemhez: "Ülj fel erre a tevére a magadé helyett, mert apám a tiedet leölte a te kedvedért." - "Kitől tudod ezt?" - kérdezte Dhú el-Kurá. Adí így felelt: "Apám ma éjjel megjelent álmomban, és azt mondta: »Halld, Adí, Himjár királya, Dhú el-Kurá vendégségbe jött hozzám. Én az ő tevéjét öltem le számára, te adj neki hát egy másik tevét, hogy legyen min nyargalnia. Énnekem semmim sincs.«"
Dhú el-Kurá átvette a tevét, és csodálattal gondolt Hátim et-Tái-ra, aki halála után is bebizonyítja nemes lelkű vendégszeretetét.
|
|
|
