Mesetár: Benet úr - Mese Népmese Mesék Népmesék
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas Kulturális és Mûkereskedelmi Portál: online piactér antik mûtárgy  kortárs régiség könyv
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (6292)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3148)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3773)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (365)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (888)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3400)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (580)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (734)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1118)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1057)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (717)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1981)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (449)
RSS feliratkozás: Óra Óra (854)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (899)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1643)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4216)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (879)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1225)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1207)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (241)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1804)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (233)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (189)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (60)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (389)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (353)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1617)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (1266)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (284)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (549)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (164)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (137)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1662)
RSS feliratkozás: Sport Sport (173)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (507)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (475)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (453)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (231)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (587)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések

Antikrégiség.hu Mesetár - Benet úr

Vissza az összes meséhez

Benet úr

Gyűjtötte: Benedek Elek


Azt hiszem, hogy Benet úr ivadéka lehetett Venturnénak, annak a kevély asszonynak, akiről már meséltem néktek. Venturné gazdag úrasszony volt, s emlékezhettek, hogy míg a fia messze földön hadakozott, hatalmas, nagy várat épített Bereck mellett. Azt mondta szertelen elbizakodottságában, hogy még az Isten sem tudja bevenni az ő várát. Hát az Isten nem is hagyta büntetés nélkül a kevély beszédet: támasztott rettentő földindulást, égszakadást, s a hatalmas vár összeomlott, akár egy nyomorú kis kaliba. Többet nem is épült föl ez a vár, s a kevély asszony ivadéka, Benet úr, szegény nemes ember módjára, fazsindelyes házacskában lakott, egymagában. De Benet úr amilyen szegény, olyan jószívű volt, kapuja mindig nyitva állott, s utolsó falatját is megosztotta a vendéggel, aki hozzá vetődött.

Történt, hogy egy este, amint egymagában üldögél Benet úr, s talán éppen a régi jó időkre emlékezett, amikor az ő őseinek várai, nagy uradalmai valának, egy fiatal, diákforma legény állított be hozzá. Köszönt illendőképpen, Mátyás diáknak mondta magát, s szállást kért éjszakára.

- Istené a szállás - fogadta Benet úr -, kerülj beljebb öcsém, telepedj le! Látom az arcodról, hogy éhes is vagy, fáradt is vagy.

- Bizony mi tagadás, éhes is vagyok, fáradt is vagyok, mert messze földről jövök.

Csakhamar asztalhoz ültek, de a vacsora bizony sovány volt: egy tál lencse. Gondolta magában Benet úr, mégsem illendő ilyen sovány vacsorával traktálni meg a vendéget, hamarosan zsírt olvasztott, s leöntötte vele a lencsét.

- Látod, öcsém - mondta Benet úr -, a mi földünk sovány, csak úgy terem, ha jól megtrágyázzák; azonképpen a lencse is sovány zsír nélkül.

Aztán egy kancsó bor is került az asztalra, s amellett elbeszélgettek az ország dolgairól, különösképpen Mátyás királyról.

- Az ám az igazi király - mondta Benet úr lelkes szóval. - Ámbátor soha nem láttam, de mindég csak jó hírét hallottam, hogy a jó Isten áldja s tartsa meg! Ugyan bizony - kérdezte kevéssel később Benet úr -, láttad-e te valaha a nagy királyt? Hisz te sok országot-világot bejártál?

- Bizony láttam, s látom mindennap, ha Budán vagyok - mondta a diák. - Úgy nézz meg, hogy én Mátyás király íródeákja vagyok.

- Hiszen az lehet - mondotta Benet úr, de látszott az arcán, hogy nem nagyon hisz a diák szavában.

- Mondom kigyelmednek, hogy a Mátyás király íródeákja vagyok, s ha valaha Budára jő, ne kerüljön el, látogasson meg: ott lakom én is a király palotájában.

Azzal lehúzott egy gyűrűt az ujjáról, s odaadta Benet úrnak.

- Tudja kigyelmed, tartsa meg ezt a gyűrűt emlékezetül, s ha Budára jő, csak mutassa meg akármelyik cselédnek, mindjárt hozzám vezetik.

- No, ecsém, én, ha Isten éltet, meg is látogatlak, nem telik belé egy esztendő. Csak egyszer lássam a királyt, azért is fölmegyek Budavárába, pedig messzécske van ide, jól tudom.

- Bizony egy kicsit messzécske - mosolygott a diák.

Másnap reggel a diák megköszönte Benet úrnak a szállást s a szíves vendéglátást, s ment tovább, ki tudja, merre. Hanem Benet úrnak e naptól fogvást nem volt nyugodalma, ahogy betakarodott, ami kicsi gabonája volt, s egypár arany csordult-cseppent a búzából, fölkerekedett gyalogszerrel, s addig ment, mendegélt, amíg Budára nem ért. Bemegy a palota udvarába, ott mutatja egy cselédnek a gyűrűt, mondja, hogy kitől kapta: vajon itt van-e még ez a diák?

- Itt ám - mondta a cseléd -, csak menjen föl kend a garádicson, s mutassa a strázsának, az majd továbbvezeti.

Fölmegy Benet úr a garádicson, mutatja a gyűrűt a strázsának, s hát uramteremtőm, abban a szempillantásban felnyílik előtte a nagy szárnyas ajtó, s tessékeli befelé a strázsa. Ott az első szobában mindenféle fényes ruhás urak álldogáltak, s ahogy ezek meglátták Benet úr kezében a gyűrűt, csakhogy a tenyerükre nem vették: tessékelték beljebb-beljebb, ragyogó fényes szobákon keresztül, mígnem egyszerre csak Benet úr ott állott egy rengeteg nagy szálában: Mátyás diák előtt.

De bezzeg forogni kezdett a világ Benet úrral! Már addig is sejtette, hogy több lesz az ő vendége afféle íródeáknál, de most már tudta: hány hét a világ. No, ő szépen megjárta! Mátyás király volt az ő vendége, nem más. S ő csak egy tál lencsével vendégelte meg. De hát, ha nem volt egyéb!

- Ó, felséges királyom - hebegett Benet úr -, de szégyellem a dolgot. Megesmérem, hogy nem fogadtam illendőképpen, de Isten látja lékem, hogy ami telt szegény házamtól, szívemből adtam.

A király mosolyogva veregette meg Benet úr vállát, aztán megragadta a kezét.

- Egyet se búslakodjék amiatt kegyelmed. Sohasem esett jobban vacsora, mint a kigyelmed megtrágyázott lencséje, mert éreztem, hogy igaz szívvel adja. No, hanem most én is visszaadom kigyelmednek a lencsét.

Éppen ebédet jelentett az inas, s Mátyás király Benet urat kivezette az ebédlőszálába, maga mellé ültette, s ugyancsak biztatta: egyék kigyelmed, szeresse!

Így kínálta, ezzel a szóval, Benet úr is őt: szeresse!

Ebéd után meg behozatott egy tál aranyat meg egy tál ezüstöt. Aztán intett az inasnak, hogy hozzon még egy nagyobb tálat. Ebbe a tálba beleöntötte az ezüstöt, a tetejére meg az aranyat, s mondta:

- No, Benet uram, én is megtrágyázom az ezüstöt arannyal, mint kigyelmed a lencsét zsírral.

Ebéd közben virágos kedvre derültek az urak (virágos jókedve volt a királynak is), s mit gondoltak, mit nem, ők is akartak valamivel kedveskedni a derék székely nemesnek. Fogta magát egy nagyúr, nagy hirtelen levetette magáról aranyos-gyémántos mentéjét, s Benet úr nyaka közé akasztotta.

- Elbírja Bereckig kegyelmed? - kérdezte a nagyúr.

- El én tovább is - mondta Benet úr.

Arra egy másik úr is a nyaka közé akasztotta a nehéz aranyos gyémántos mentéjét.

- Hát ezt?

- El én, ezt is. Még többet is.

Egyéb sem kellett az uraknak (ha tréfa, hát legyen tréfa), ez is, az is a mentéjét Benet úr nyakába akasztotta. Most már a király is kérdezte:

- Hát ezt mind elbírja, Benet uram?

- El én, felséges királyom. Huncut, aki visszaveszi.

Nagyot kacagtak az urak, hogy csak úgy csengett belé a palota. Bezzeg hogy egy sem vette vissza a mentéjét.

- De már ezekhez a drága mentékhez illik a kard is - mondta a király, s egy gyönyörű szép kardot is adott Benet úrnak.

Benet úrnak kicsordult a könny a szeméből.

Mondta lelkes szóval:

- Köszönöm a kincset, s kardot, felséges királyom. Azt hazám javára használom, a karddal pedig hazámért s királyomért harcolok, amíg élek!

Mondják is, hogy azt a várat, melynek ma csak a romladéka látszik, nem Venturné építette, hanem Benet úr, abból az ezüsttel trágyázott tál aranyból. No, meg a nagyurak mentéinek aranyából, gyémántjából. De már az igazán mindegy, akárki építette, így is, úgy is csak a bús romladékok emlékeztetnek a régi dicsőséges időkre...
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
https://youtu.be/yvH8afI-7LU?si=xjxD6ax58ifdzNkA
Legfrissebb fórum témáink:
Számomra ismeretlen
Olvashatatlan aláírás
festő szignó alapján
Kerámia beazonosítása
Kik rejtőznek a szignók mögött?
honnan származhat
szignó keresés
Kinek a szignója???
Ószi tájkép
Kinek a szignója?
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍR |  RSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREK | RSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREK | RSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREK |  RSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓK| RSS feliratkozás: Mesetár MESETÁR |  RSS feliratkozás: Naptár idõpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Számomra ismeretlen
Olvashatatlan aláírás
festő szignó alapján
Kerámia beazonosítása
Kik rejtőznek a szignók mögött?
honnan származhat
szignó keresés
Kinek a szignója???
Ószi tájkép
Kinek a szignója?
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas mûkereskedelmi portál
Megtalál minket Qr kód alapján is KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Tiktokon KÖVESSEN MINKET: Pinterest

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek

Történelmi hírek

© 2026 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetõség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzõi jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei