Erős Mónár a kutasi úton lakott, a szélmalom lábjában. Mindég lóháton járt a Pacsirta-csárdába, amely a kutasi és a rárósi út között állt. Ëgy alkalommal ott vót Rúzsa Sándor is. Erős Mónártul kérte a lovát, hogy adja el neki, de az nem adta. Sándor ekkor azt mondta, hogy ha nem adja kend így, majd adja amúgy. Vagyis hát, hogy erőszakkal vöszi el tűle. Ëgy éccaka mögjelent Sándor az Erős Mónár tanyájába, oszt összecsaptak. Dulakodtak röndösen, de Mónár nem hiába az erejirül vót hírös, lëgyűrte és bezárta Sándort. Rúzsa Sándor könyörgött Erős Mónárnak, hogy erissze űt szabadon. A bëtyárböcsületit atta, hogy nem áll bosszút Mónárékon. Erős Mónár erre oszt elengedte. Mielőtt a lánya férhön mönt, ëgy éccaka nagy lódobogást hallottak a csókolódzó alkalmával. Erős Mónár mán azt hitte, hogy elgyütt Sándor bosszút állni, de Sándor nem szegte mög a szavát. Boldogságot kívánt az ifjú párnak, és még ajándékot is adott nekik.
