Mesetár: Magyar mondák Hunyadiak korából: Jaksith Demeter veszedelme - Mese Népmese Mesék Népmesék
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas Kulturális és Mûkereskedelmi Portál: online piactér antik mûtárgy  kortárs régiség könyv
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (6370)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3148)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3825)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (369)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (888)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3420)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (580)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (734)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1130)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1054)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (723)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (2160)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (462)
RSS feliratkozás: Óra Óra (871)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (900)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1643)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4246)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (887)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1227)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1202)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (242)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1796)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (251)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (198)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (58)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (548)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (361)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (2402)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (1310)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (303)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (569)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (174)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (137)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (2112)
RSS feliratkozás: Sport Sport (184)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (539)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (567)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (540)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (260)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (598)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések

Antikrégiség.hu Mesetár - Magyar mondák Hunyadiak korából: Jaksith Demeter veszedelme

Vissza az összes meséhez
JAKSITH DEMETER VESZEDELME

– Szerémi György krónikája nyomán –


Amikor Mátyás király Bécset ostromolta, gyakran került sor összeütközésre, mert a városból kicsaptak a vitézek, és összeverekedtek a magyarokkal. Egy erős német napról napra kijárt a mezőre, levágott néhány magyart, aztán ott forgolódott, csúfolkodott, hogy senki se mer szembeszállni vele.
Elnézte ezt Mátyás király egyszer, elnézte másodjára is, de amikor harmadik alkalommal dicsekedett fennen a német, azt mondta:
– Aki ezt a latort leveri, egy várat kap tőlem minden jövedelmével.
Meghallotta ezt Jaksith Demeter, ez a jeles rác vitéz. Azt mondta Mátyás királynak:
– Ha megkapom a várat minden jövedelmével, megvívok a némettel.
– Vívj meg, fiam, bátran, tied lesz Kórógy vára.
Jaksith nem késlekedett, rögtön lóra pattant, kirántotta kardját, és azt mondta a társainak:
– Igaz tanúim, jó katonapajtásaim, mindjárt meglátjátok az én vitézségemet. Ti a csapat ellen harcoljatok, a vezért én magam levágom.
Azzal odavágtatott a mező közepére, és egyetlen csapással a páncélos németet kettéhasította.
Amikor a német a lováról leesett, Jaksith is leugrott a magáéról, megragadta a német holttestét, és futott vele a király sátrához. Ott megállt, meglódította, és egy hajítással a testet a sátorba bedobta. Azt kiáltotta:
– Itt a német, király! Add meg a várat!
Mátyás király elcsodálkozott a vitéz erején, de meg is botránkozott a szilajságán. Azt mondta neki;
– Miért ölted meg a német bajnokot? Jobb lett volna, ha élve vezeted elém. Én megbecsülöm a vitézeket, és holtukban sem bánok velük úgy, mint a kutyával szokás.
De azért teljesítette, amit ígért, Jaksithnak adományozta Kórógy várát.
Jaksith pedig a királynak sem engedett. Azt mondta neki: –Jól gondold meg, király! Ha győzni akarsz, győzzünk, különben hagyjuk az egészet az ördögbe!
Amikor a király látta, hogy Jaksith ennyire szilaj és fékezhetetlen, azt kérdezte az uraktól:
– Ím, lássátok, hogy cselekszik és miképpen beszél ez a vitéz. Már ugyan mit tegyünk vele?
Azt mondták erre az urak:
– Küldje el felséged a török ellen. Ali bég éppen most tört be Erdélybe, hadd álljon be Jaksith a magyarok seregébe, Kinizsi Pál majd becsületre tanítja.
Így is történt. Mátyás király a rácokat Jaksith vezetésével Erdélybe, a török ellen küldte.
Jaksith vitézül harcolt a török ellen is, de szilajságát még Kinizsi sem tudta megfékezni. Hiába intette, hiába tanította, egyre csak kegyetlenkedett a foglyokkal. Tűrte ezt Kinizsi, ameddig tűrhette, de aztán megunta, és Demetert hazaküldte az apjához, a rác fejedelemhez. Annak az udvarában azt tehetett, amit akart.
Történt egyszer, hogy Jaksith Demeter néhány társával vadászatra indult, és szembetalálkozott két török basával, a Gházi testvérekkel, akik ugyancsak vadásztak. A rácok többen voltak: abban a helyben elfogták a törököket.
Jaksith Demeter a foglyokat a fejedelmi udvarba vitette. Ott azt mondta nekik:
– Ütött az utolsó órátok!
A Gházi testvérek a lábához borultak, úgy könyörögtek, hogy irgalmazzon nekik. Gazdag váltságdíjat ígértek, ha szabadon bocsátja őket.
Jaksith úgy tett, mintha ezen gondolkoznék, pedig rosszban főtt a feje. Azt mondta a két basának:
– Vessetek kockát! Aki nagyobb számot dob, azt szabadon bocsátom.
Gházi Musztafának volt nagyobb szerencséje: hatot dobott.
Ekkor Jaksith Demeter arra kényszerítette Musztafát, hogy testvérét nyársra húzza, és elevenen megsüsse. Aztán minden fogát kiverte: úgy bocsátotta szabadon.
Attól kezdve Jaksith csak fegyveresek kíséretében mert megindulni, a töröknek még az árnyékától is félt, pedig azelőtt ugyancsak vakmerő volt. Hiszen félhetett is, mert Gházi Musztafa bosszút forralt ellene.
Nem sokkal ezután történt, hogy Mátyás király hívatta Jaksith Demetert, és azt mondta neki:
– Fiam, te jól beszélsz törökül. Indulj, fordulj, vidd el a levelemet Konstantinápolyba.
Hej, megrémült erre a szóra a nagy vitéz! Kérve kérte a királyt:
– Uram, ne gyilkolj meg! Ha a törökhöz küldesz, engem élve többé nem látsz!
De amit Mátyás király kimondott, annak meg kellett lenni. Jaksith nagy búsan hazament, végső búcsút vett családjától, Gergelytől, hűséges diákjától, azzal elindult a török császár városába.
Konstantinápolyi baj nélkül megjárta, de visszafelé jövet bajba került. Szendrő vára mellett, egy kis erdőben erős csapattal várakozott Gházi Musztafa, s amikor a rácok odaértek, Jaksithot megrohanta.
Bátran védekeztek a rácok, de a törökök többen voltak: Jaksithot minden vitézével együtt levágták.
Így halt meg Jaksith Demeter, akinek ugyanolyan mértékkel mértek vissza, mint ahogy ő mért másnak.
Szállott a halálhír, messzire szállott, mint a fekete holló. Itt is, ott is leszállott a házakra, és elkárogta a nagy vitéz halálát. Elkárogta Jaksith Demeter házában is. A családja megsiratta, Gergely diák pedig ilyen búcsúztatót írt róla:

Így betelek én uramnak a nagy gondolása.
Kiből vala királynak igen nagy bánatja,
Mert szemével követét többé nem látja.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
https://youtu.be/yvH8afI-7LU?si=xjxD6ax58ifdzNkA
Legfrissebb fórum témáink:
Számomra ismeretlen
Olvashatatlan aláírás
festő szignó alapján
Kerámia beazonosítása
Kik rejtőznek a szignók mögött?
honnan származhat
szignó keresés
Kinek a szignója???
Ószi tájkép
Kinek a szignója?
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍR RSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREK RSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓK| RSS feliratkozás: Mesetár MESETÁR |  RSS feliratkozás: Naptár idõpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Számomra ismeretlen
Olvashatatlan aláírás
festő szignó alapján
Kerámia beazonosítása
Kik rejtőznek a szignók mögött?
honnan származhat
szignó keresés
Kinek a szignója???
Ószi tájkép
Kinek a szignója?
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas mûkereskedelmi portál
Megtalál minket Qr kód alapján is KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Tiktokon KÖVESSEN MINKET: Pinterest

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek

Történelmi hírek

© 2026 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetõség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzõi jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei