A kéttornyúlakiaknak tulajdonították az egyébként országszerte ismert történetet: a legények a kocsmában fogadtak abban, hogy melyikük mer éjjel, egyedül kimenni a temetőbe. El nem kísérhették, hiszen akkor már nem lett volna egyedül. A bátor cselekedetről úgy kívántak meggyőződni, hogy az illető bizonyságul hozzon magával egy sírkeresztet. Akadt vállalkozó, s hamarosan meg is érkezett a kereszttel. A fogadást megnyerte, de ennek fejében még vissza is kellett vinnie a temetőbe a sírjelet. a legény meg is érkezett a sírhoz, s le is szúrta helyére a keresztet. (akkoriban a legények úgynevezett fél kötényt viseltek hétköznapokon.) Indult volna vissza, de alulról erős kézzel megragadták a kötényét. Azt hitte, a halott fogta meg bosszúból.
a kocsmában sokáig várták a cimborái. Lassan már hajnalodott, amikor utána mertek indulni. a sír mellett holtan görnyedt a társuk. Még akkor is szilárdan tartotta a kereszttel leszúrt köténye.
