Móricz Zsigmond: DISZNÓ, KUTYA, MACSKA, EGÉR
Hajdanában az egér,
a macskával egy testvér,
a macska meg a kutyával,
ez meg disznó komával.
Hanem egyszer vége leve,
a disznó nemeslevele
elkallódott kézen-közön,
azóta van harag, özön.
- Kutya komám ! - disznó szóla.
- Mennem kell a hízlalóba,
kutyabõröm terád bízom,
vigyázz rá, míg meg nem hízom.
Kutya koma elvállalta,
de õ is megy vadászatra:
- Vegye által, macska néném,
s õrizze meg, igen kérném.
Megígéri macska néne,
s tejfölözni menni kéne:
- Kis egerek - szól -, a padon,
a levelet rátok hagyom.
Kis egerek veszik, nézik,
hömbörgetik, ütik-vetik,
ütött-kopott papírt rázzák,
játékformán összerágják.
Jön a disznó: levélt kutya !
Jön a kutya: levélt macska !
Jön a macska: hej, egerek !
Sír az egér: nincs leveled !
Háború lett, veszekedés,
macska azóta egerész:
harc folyt kutya, macska között,
s kutyára a disznó röfög.
Összevesztek õk cudarul,
még a nap is dühbe borul,
ha összejön két darab,
holtig tart a nagy harag.
|
