Régiség kategóriák: | | Antik bútor (5689) | | Bélyeg (3029) | | Egyéb régiség (4126) | | Ékszer (465) | | Ezüst, fémtárgy (957) | | Festmény (3362) | | Grafika, rézkarc (588) | | Hangszer (647) | | Képeslap (1544) | | Lámpa, csillár (1122) | | Militária, fegyver (876) | | Műszaki tárgyak (1853) | | Néprajzi tárgy (451) | | Óra (865) | | Papírrégiség (1319) | | Pénz, érme (1729) | | Porcelán, kerámia (4380) | | Szobor (917) | | Textil, szőnyeg (1158) | | Üveg, kristály (1091) | | Vallási tárgyak (262) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1887) | | Életmód, egészség (267) | | Gasztronómia (163) | | Gazdaság, üzlet (57) | | Gyerekkönyv (465) | | Idegen nyelvű (358) | | Irodalom, regény (1643) | | Lemez, CD, DVD (989) | | Műszaki könyv (370) | | Művészeti könyv (874) | | Nyelvkönyv, szótár (178) | | Régi diafilm (227) | | Régi újság, folyóirat (1681) | | Sport (175) | | Tankönyv (510) | | Történelem (504) | | Tudományos könyv (496) | | Útikönyv, földrajz (267) | | Vallási könyv (581) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  |
|
Művész adatbázis: Almár György grafikus (1895–1974) |
| Vissza a művész adatbázisba |
|
 Almár György, eredetileg Fränkel György (Budapest, 1895. március 2. – Budapest, 1974. január 16.) építész, iparművész, festő, grafikus.
A Műegyetemen 1920-ban szerzett építészmérnöki oklevelet, majd 1923-ig Berlinben dolgozott. Itt kezdett el festeni és egy építészeti iroda munkatársaként itt ismerkedett meg a modern funkcionalista belsőépítészettel. 1923-ban hazatért, Ligeti Pál építészeti irodájában dolgozott, majd 1924-ben önálló irodát nyitott. Elsősorban kisebb épületek, családi házak és bútorok tervezésével foglalkozott. Jelentősek a harmincas években megjelent, korszerű lakberendezéssel kapcsolatos művei. Bútortervezés mellett dekoratív falfestéssel is fogalkozott. Festőművészként számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt. Szerkesztője volt az Építés–Építészet című folyóiratnak. A második világháború után az Építéstudományi Intézet, majd az Építésügyi Minisztérium munkatársa lett.
Szakirodalmi művei:
A nagy hármas egység (Budapest, 1924)
A mai otthon írásban és képben (Budapest, 1933)
Kombinált szoba – kombinált bútor (Budapest, 1936)
Lakás és bútor (Budapest, 1938) |
|
|
