Régiség kategóriák: | | Antik bútor (5754) | | Bélyeg (3057) | | Egyéb régiség (4162) | | Ékszer (460) | | Ezüst, fémtárgy (960) | | Festmény (3377) | | Grafika, rézkarc (592) | | Hangszer (654) | | Képeslap (1542) | | Lámpa, csillár (1134) | | Militária, fegyver (858) | | Műszaki tárgyak (1831) | | Néprajzi tárgy (449) | | Óra (888) | | Papírrégiség (1325) | | Pénz, érme (1741) | | Porcelán, kerámia (4389) | | Szobor (922) | | Textil, szőnyeg (1174) | | Üveg, kristály (1097) | | Vallási tárgyak (262) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1882) | | Életmód, egészség (266) | | Gasztronómia (166) | | Gazdaság, üzlet (56) | | Gyerekkönyv (458) | | Idegen nyelvű (361) | | Irodalom, regény (1627) | | Lemez, CD, DVD (987) | | Műszaki könyv (370) | | Művészeti könyv (874) | | Nyelvkönyv, szótár (177) | | Régi diafilm (227) | | Régi újság, folyóirat (1674) | | Sport (175) | | Tankönyv (513) | | Történelem (506) | | Tudományos könyv (501) | | Útikönyv, földrajz (265) | | Vallási könyv (579) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  |
|
Művész adatbázis: Almár György grafikus (1895–1974) |
| Vissza a művész adatbázisba |
|
 Almár György, eredetileg Fränkel György (Budapest, 1895. március 2. – Budapest, 1974. január 16.) építész, iparművész, festő, grafikus.
A Műegyetemen 1920-ban szerzett építészmérnöki oklevelet, majd 1923-ig Berlinben dolgozott. Itt kezdett el festeni és egy építészeti iroda munkatársaként itt ismerkedett meg a modern funkcionalista belsőépítészettel. 1923-ban hazatért, Ligeti Pál építészeti irodájában dolgozott, majd 1924-ben önálló irodát nyitott. Elsősorban kisebb épületek, családi házak és bútorok tervezésével foglalkozott. Jelentősek a harmincas években megjelent, korszerű lakberendezéssel kapcsolatos művei. Bútortervezés mellett dekoratív falfestéssel is fogalkozott. Festőművészként számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt. Szerkesztője volt az Építés–Építészet című folyóiratnak. A második világháború után az Építéstudományi Intézet, majd az Építésügyi Minisztérium munkatársa lett.
Szakirodalmi művei:
A nagy hármas egység (Budapest, 1924)
A mai otthon írásban és képben (Budapest, 1933)
Kombinált szoba – kombinált bútor (Budapest, 1936)
Lakás és bútor (Budapest, 1938) |
|
|
