Régiség kategóriák: | | Antik bútor (5828) | | Bélyeg (3167) | | Egyéb régiség (4185) | | Ékszer (458) | | Ezüst, fémtárgy (953) | | Festmény (3337) | | Grafika, rézkarc (523) | | Hangszer (674) | | Képeslap (1413) | | Lámpa, csillár (1051) | | Militária, fegyver (851) | | Műszaki tárgyak (1873) | | Néprajzi tárgy (469) | | Óra (892) | | Papírrégiség (1319) | | Pénz, érme (1808) | | Porcelán, kerámia (4306) | | Szobor (871) | | Textil, szőnyeg (1191) | | Üveg, kristály (1119) | | Vallási tárgyak (248) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1864) | | Életmód, egészség (264) | | Gasztronómia (163) | | Gazdaság, üzlet (54) | | Gyerekkönyv (461) | | Idegen nyelvű (365) | | Irodalom, regény (1612) | | Lemez, CD, DVD (1073) | | Műszaki könyv (351) | | Művészeti könyv (853) | | Nyelvkönyv, szótár (176) | | Régi diafilm (156) | | Régi újság, folyóirat (1659) | | Sport (167) | | Tankönyv (509) | | Történelem (489) | | Tudományos könyv (477) | | Útikönyv, földrajz (260) | | Vallási könyv (558) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  |
|
Művész adatbázis: Almár György grafikus (1895–1974) |
| Vissza a művész adatbázisba |
|
 Almár György, eredetileg Fränkel György (Budapest, 1895. március 2. – Budapest, 1974. január 16.) építész, iparművész, festő, grafikus.
A Műegyetemen 1920-ban szerzett építészmérnöki oklevelet, majd 1923-ig Berlinben dolgozott. Itt kezdett el festeni és egy építészeti iroda munkatársaként itt ismerkedett meg a modern funkcionalista belsőépítészettel. 1923-ban hazatért, Ligeti Pál építészeti irodájában dolgozott, majd 1924-ben önálló irodát nyitott. Elsősorban kisebb épületek, családi házak és bútorok tervezésével foglalkozott. Jelentősek a harmincas években megjelent, korszerű lakberendezéssel kapcsolatos művei. Bútortervezés mellett dekoratív falfestéssel is fogalkozott. Festőművészként számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt. Szerkesztője volt az Építés–Építészet című folyóiratnak. A második világháború után az Építéstudományi Intézet, majd az Építésügyi Minisztérium munkatársa lett.
Szakirodalmi művei:
A nagy hármas egység (Budapest, 1924)
A mai otthon írásban és képben (Budapest, 1933)
Kombinált szoba – kombinált bútor (Budapest, 1936)
Lakás és bútor (Budapest, 1938) |
|
|
