Régiség kategóriák: | | Antik bútor (6378) | | Bélyeg (3214) | | Egyéb régiség (3683) | | Ékszer (356) | | Ezüst, fémtárgy (864) | | Festmény (3296) | | Grafika, rézkarc (539) | | Hangszer (693) | | Képeslap (1428) | | Lámpa, csillár (1035) | | Militária, fegyver (749) | | Műszaki tárgyak (1963) | | Néprajzi tárgy (442) | | Óra (840) | | Papírrégiség (1267) | | Pénz, érme (1669) | | Porcelán, kerámia (4201) | | Szobor (833) | | Textil, szőnyeg (1227) | | Üveg, kristály (1034) | | Vallási tárgyak (243) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1868) | | Életmód, egészség (235) | | Gasztronómia (180) | | Gazdaság, üzlet (59) | | Gyerekkönyv (472) | | Idegen nyelvű (357) | | Irodalom, regény (1729) | | Lemez, CD, DVD (1248) | | Műszaki könyv (330) | | Művészeti könyv (790) | | Nyelvkönyv, szótár (179) | | Régi diafilm (151) | | Régi újság, folyóirat (1782) | | Sport (168) | | Tankönyv (532) | | Történelem (480) | | Tudományos könyv (465) | | Útikönyv, földrajz (252) | | Vallási könyv (573) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  | |
 | |
 | |
 | |
 |
|
Művész adatbázis: Árkay Aladár festő, építész (1868–1932) |
| Vissza a művész adatbázisba |
|
 Árkay Aladár (Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő.
Életpályája:
Árkay Aladár Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia. A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé." [1]
Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896 – 1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904 – 1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet. Az eklektikától indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babochay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a húszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől. Fő művei közé sorolandó a Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt. Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. 1928-ban készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert. Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be.[2] Apa és fia együttes munkájából ma már nem lehet eldönteni, melyiké volt az alapkoncepció. Rimanóczy Gyula a felépült templomról irt méltatásában (Tér és Forma 1933/4-5.sz), azt állítja, hogy a terveket Árkay Aladár vázolta fel, de a közbejött halála miatt a kivitelezés fiára maradt.[3]
Munkái [szerkesztés]
* 1896 - 1899. Budai Vigadó. Budapest. I. Corvin-tér 8 (Kallina Mórral).[4]
* 1899. Szépművészeti Múzeum pályázat. III.díj
* 1899. Városi szökőkút pályázat. I.díj.
* 1900. Szent Gellért emlékmű és emléklépcső pályázat. I.díj. (Kallina Mórral).
* 1905 - 1906. Babocsay villa. Budapest, VI. Dózsa György út 92/a (Aréna út)[5]
* 1906. Baróthy-ház. Budapest, XII. Városmajor utca 42
* 1907 - 1908. Épületbővítés. Budapest, XII. Városmajor utca 41. (Kallina Gézával)
* 1907. Zombor Függetlenségi Kőr pályázat. Megosztott I.díj. (Kallina Mórral)[6]
* 1909. Kispest munkáslakás tipusok pályázat. Megvétel. (Kallina Gézával)
* 1911 -1913. Fasori református templom. Budapest, VII. Gorkíj (ma: Városligeti) fasor 7.[7]
* 1910 -13. Bírák és Ügyészk lakónegyede. 37 családi ház, valamint az építtető Országos Bírói és Ügyészi Egyesület bérháza. (Budapest, XII. Ráth György utca - Tóth Lőrinc utca - Istenhegyi út - Határőr utca).
* 1913. Bírói Egyesület Kollégiuma. Budapst, XII. Ráth György utca 24.
* 1913. Nemzeti Színház pályázat.[8]
* 1913. Bristol mozgoképszínház (terv). Budapest, II. Széna tér.
* 1914. Budapest, VIII. Rezső téri emléktemplom pályázat. Megvétel.
* 1916. Budapest Székesfőváros krematórium pályázat. Megvétel.
* 1917. Budapest, József fiúárvaház pályázat.
* 1917. Budapest. Rákospalotai református templom pályázat.[9]
* 1910 - 1913 körül Árkai Aladár családi háza Budapest, XII. Alma utcában.
* 1922 - 1923. Városmajori római katolikus templom. Budapest, XII. Csaba utca 5. (Műemlék).
* 1923. Budapest Néprajzi Múzeum pályázat.
* 1924 - 1925. A "Rákócziánum" kápolnája. Budapest, II. Keleti Károly utca 39.
* 1927. Családi ház. Budapest, II. Virág árok utca 11-13. (átalakítva és bővítve).
* 1928. Budapest, XVI. Rákosszentmihály - Sashalom. Református kultúrház. (Csaba Rezsővel).
* 1928. Lakóház. Budapest, II. Pasaréti út 10
* 1929. Győr. Gyárvárosi római katolikus templom. (A Győri árugyári kolónia /1917/ központjában épült fel).
* 1929. Győr. Városi színház tervpályázat (megvétel)[10]
* 1929. Kőbányai lengyel kolónia Óhegy utcai temploma.
* 1929 - 1940. MOHÁCSI FOGADALMI TEMPLOM. (Fiával Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be).
* 1931. Ortodox keresztények ferencvárosi temploma.
* 1931 - 1933. Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom. (fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be. A harangtorony 1937-ben épült).
|
|
|
