 Hincz Gyula (Budapest, 1904. május 17. – Budapest, 1986. január 26.) magyar festő és grafikus.
1922 és 1929 között Rudnay Gyula és Vaszary János tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányi utakon járt Párizsban, Berlinben, Kínában, Koreában, Vietnamban. Paul Gauguin, Kernstok Károly, Galimberti Sándor és Kmetty János festészete hatott rá. 1928-ban Berlinben megismerkedett Herwarth Waldennel, aki a következő évben, Moholy-Nagy Lászlóval közösen kiállította műveit a Sturm Galériában.
1946 és 1949 között az Iparművészeti Főiskola tanára, majd 1958-1963 között igazgatója volt. Tanított a Képzőművészeti Főiskolán is. Szobrokat, murális alkotásokat, köztük üvegmozaikot, kerámiát, gobelint is készített. Számos díjat nyert munkássága révén: Kossuth-díj (1958) és Munkácsy-díjas (1952, 1957), érdemes művész (1964), kiváló művész (1968).
Tanítványai:
Meggyes László festőművész
Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikus
Kass János grafikus, szobrász
Irodalom:
BAUER Jenő: Hincz Gyula, Budapest, Képzőművészeti Alap, 1975.
LOSONCI Miklós: Hincz Gyula életműve, Szentendre, PMMI, 1989. |
