Karácsony János (Gyergyószentmiklós, 1899. július 27. – Gyergyószentmiklós, 1974. május 31.) festőművész, tanár.
Életrajz:
Gimnáziumi éveit Szamosújváron töltötte. Frontszolgálat, hadifogság, gyári munka után (1931) beiratkozik a nagybányai festőiskolába, ahol Ziffer Sándor tanítványa volt.
1945 - 1959 között Gyergyószentmiklós Elméleti Líceumának rajztanára. Legismertebb alkotásai: Gyimes völgye, Maros mente, Széltörés, Fűzfák, Őszi hangulat, Both vára, Önarckép stb. Kiállított Gyergyószentmiklóson, Budapesten, Nagybányán, Szatmáron, Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában.
Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a Gyergyói-medence ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt, rajztanárságának tanúi jobban ismerték s emlékeznek rá, mint a művészeti élet szereplői. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi Karácsony János Galériába került. A múzeumban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel.
Forrás:
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Karácsony János a Kortárs Magyar Művészeti Lexikonban
Gyergyó neves emberei (I. kötet, Gyergyószentmiklós, 2008) |
