Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899. június 10. – Pécs, 1986. április 10.) szobrász, festő, grafikus, illusztrátor és keramikus.
Pályája:
Kaposváron született, ahol gyermek- és ifjúkorát rokona, Rippl-Rónai József házában töltötte.
1926 és 1940 között Párizsban élt és dolgozott, megismerkedett a modern irányzatokkal és azok képviselőivel, mint például De Chirico metafizikus szürrealizmusával. 1934-ban csatlakozott az Abstraction-Création művészcsoporthoz. Időközben Magyarországon a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) csoport a tagjává választotta. 1940-ben hazatért, és 1945-től kezdve Pécs művészetének meghatározó egyénisége volt.
A második világháború után tagja volt az Európai Iskolának, Kállai Ernővel. A non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője volt. Az 1960-as évektől a síkgeometrikus ábrázolás felé fordult. Szobrászként is a modern magyar szobrászat első kísérletezői között volt. Foglalkozott finomkerámiával is, a Pécsi Porcelángyárban készített tálakat, vázákat. A Dél-Dunántúl kulturális életének is meghatározó alakja volt, szervezőként és publikációival egyaránt fontos szerepet töltött be.
Festmények:
Hárman a tengerparton (olaj, 1943); Lovas és fegyverhordozó (olaj, 1946); Kakas (olaj, 1955); Tengeri emlék (olaj, 1964); Balatoni táj madarakkal (1973); Madarak (1977-79).
Grafikák:
Önálló grafikai kompozíciói közül kiemelkedik A fasizmus szörnyűségei című sorozata.
Illusztrációk:
Számos irodalmi műhöz kitűnő illusztrációkat készített, például
Petőfi: Az apostol; Cervantes: Don Quijote; Flaubert: Bovaryné; James Joyce: Ulysses; Mallarmé: Versek; Berzsenyi-illusztrációk. Szobrok [szerkesztés] Szoborterv járommal (1943) Barbár emlék és Gabriel Fauré emlékére című plasztikái Pécsett, emlékmúzeuma előtt láthatók.
Társasági tagság:
KÚT Európai Iskola
Kitüntetései:
Munkácsy-díj (1962) Érdemes Művész (1970) Kossuth-díj (1974) Kiváló Művész (1978) Pécs Város díszpolgára (1979) A Magyar Népköztársaság Zászlórendje Fontosabb kiállításai [szerkesztés] Budapest: Frankel Galéria (1934), Magyar Képzőművészek Szakszervezete (gyűjteményes kiállítás, 1946); Pécs (gyűjteményes kiállítás, 1947); Budapest: Dürer Terem (1965), Petőfi Irodalmi Múzeum (1966); Tihany (gyűjteményes kiállítás, 1970); Budapest, Történeti Múzeum (1978); Róma, Accademia d'Ungheria (1979); Budapest, Vigadó Galéria (1980).
Emlékezete:
Műveiből állandó emlékkiállítást rendeztek
Tatán (1979), Pécsett, a Martyn Ferenc Múzeumban, (1980) és Kaposvárott (1984).