Születésnapi újság Ajándék újságok 12 14 oldalas szülinapi újság gólyahír
Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (5841)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3059)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (4206)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (457)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (953)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3330)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (536)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (669)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1533)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1095)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (852)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1877)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (456)
RSS feliratkozás: Óra Óra (909)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1310)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1789)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4359)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (871)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1189)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1109)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (254)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1887)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (263)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (162)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (54)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (477)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (361)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1624)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (958)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (351)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (866)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (171)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (156)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1646)
RSS feliratkozás: Sport Sport (168)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (505)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (490)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (487)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (263)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (558)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt

Művész adatbázis: Pállik Béla festő (1845–1908)

Vissza a művész adatbázisba
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás
Pállik Béla festő (1845–1908)Pállik Béla (Nagymihály, 1845. február 2. - Budapest, 1908. július 27.) festőművész, operaénekes. A XIX. század legjelentősebb magyar állatfestője. Kortársai úgy nevezték: a "birkapiktor".

Élete:

Pállik Béla 1845. február 2-án született zempléni Nagymihályon, római katolikus vallásúként. Festői tehetségét, az állatvilág iránti vonzalmát már kisgyermek korában felfedezték. „Már kis gyermek korában, mikor még jóformán azt sem tudta, hogy fogja a rajzónt kezébe, abban találta gyönyörűségét, ha a ház falára vagy az eléje került papírdarabkákra teheneket és juhokat rajzolhatott. Egy-két ilyen kísérlete egyszer Sztáray Mária grófné kezébe került. A művelt lelkű és finom ízlésű nő tehetségét látva a rajzokban, érdeklődni kezdett az eleven, eszes gyermek iránt s örömest adott neki útbaigazítást.” Rajztehetségét – ahogyan 1898-ban Ambrozovics Dezsőnek írt levelében önmaga is leírta – különösen édesanyja, Pállik Terézia fejlesztette ki benne. A nagymihályi iskola után Ungvárra került, ahol alig tíz évesen is híres rajzoló volt. Hamarosan Pestre került, hogy tanulmányait folytassa. Itt Landau városi rajziskolájába járt el valamint Adolf Van der Venne Haltéri iskolájába és műtermébe. Mivel Pállik szülei nem tudták fedezni a tanítás költségeit, néhány hónap után meg kellett válnia mesterétől. Itt döntési helyzetbe került: vagy lemond a művészi pályáról, vagy önerejéből képzi magát tovább. Az utóbbi mellett határozta el magát. Ettől kezdve szorgalmasan látogatta a múzeum képtárát, s másolta a régebbi és újabb festők munkáit úgy, hogy lehetőleg pénzt is szerezzen vele. A múzeumban találkozott először Valentinyvel, aki fiatalabb társát rengeteg tanáccsal látta el. Pállik évekig dolgozott a képtárban, s már olyan ügyességre tett szert, hogy Lehman is igénybe vette segítségét, ha színpadi díszletekre alakokat kellett festenie. Mivel olcsón (20-25 forintért) végezte az arcképfestést, egyre gyakrabban akadt ilyenre is megrendelője. Ebből képes volt fedezni a napi megélhetését.


A hatvanas években Sztáray grófné fivére, Waldstein János karolta fel, aki több másolatot is rendelt nála, illetve bemutatta Andrássy Gyula grófnak. Ahogyan a fentebb már említett Ambrozovicshoz írt levélben Pállik vall erről: „A gróf [Waldstein] ajánlott be 1866-ban Andrássy Gyula gróf ő excellenciájához, akitől egy évig magán-ösztöndíjat élveztem és néhány arcképet is festettem neki: gyermekeit, Tivadar és Gyula grófokat és Ilona, most Batthyány Lajosné grófnőt.” Több nyarat töltött Várpalotán Waldstein gróf támogatása révén, és Palotán folytatott az akol- és birka témájú festményeihez tanulmányokat. A gróf támogatása segítette külföldi ösztöndíjakhoz is. Támogatói közé tartozott gróf Waldstein János várpalotai földbirtokos neves barátja, gróf Széchenyi István is. 1863 után a várpalotai Zichy-kastély könyvtárszobájának freskóit Pállik festette. Ebből ma már a II. világháború pusztítása miatt csak a mennyezeti freskó látható. A könyvtárszoba mennyezetén viaszfestékkel festett terjedelmes kompozíció Guido Reni freskójának a másolata, amely a római Palazzo Rospigliosi kaszinót ékesíti, és Apollónt, Aurórát és a Hórákat ábrázolja. Körben az oldalfalakra a néhai Waldstein és Zichy gróf házastársak életnagyságú arcképei kerültek, a kastély lépcsőházában pedig vadászati tárgyú jelenetek kaptak helyet.
Guido Reni Auróra c. mennyezeti freskója, amelynek Pállik által festett másolata a várpalotai Zichy-kastély könyvtárszobájában található.


1867-től bécsi akadémia növendéke lett, azzal a három éves ösztöndíjjal, amit Andrássy Gyula miniszterelnök eszközölt ki neki. Az Ambrozovicsnak írt levelében így vall erről Pállik: „…Waldstein és Andrássy grófok pártfogása révén kaptam meg a három éves, évi 420 forintból álló bécsi királyösztöndíjat (Szász Gyulával és Frecskay Lászlóval együtt), 1872-ben pedig 600 forint utazási ösztöndíjban részesültem.” Pállik Beaux-Arts Academie-n vett részt hivatalos akadémiai képzésben Bécsben Eduard Engerth-tel (1818-1897), ahol olyan gyorsan haladt a tanulásban, hogy fél év alatt mesteriskolába jutott. Engerth próbálta a történelmi festészet iránt felkelteni az érdeklődését, ám Pállik továbbra is az állat- illetve a zsánerfestészethez mutatott vonzódást. Négy évet töltött el Pállik Bécsben. A szülei 1868-ban hozzáköltöztek, ezért a kényelmes élet érdekében folyamatosan vállalt arcképfestést is. Ekkor készítette el a királyi pár arcképét először Waldstein megbízásából Nagyvárad, majd Tisza Lajos pártfogása mellett Zágráb számára. A nyári hónapokat vagy Kendeffy Árpád boldogfalvai birtokán vagy Waldstein várpalotai kastélyában töltötte. Utóbbi helyen készítette akol-tanulmányait, amit később fölhasznált állatképein. Töltött időt nyaranta Geszten, a Tisza-család uradalmán is. A bécsi akadémián elért sikerek, és a pártfogóinak a támogatása révén 1871 őszén újabb állami ösztöndíjat kapott. Ekkor ment Münchenbe, hogy tehetségét kizárólag az állatfestészetnek szentelje. Münchenben 1873-tól Dietz-nek és a Müncheni Akadémia leghíresebb akadémiai tanárának, Carl Theodor von Piloty-nak (1826-1886) is tanítványa lett. Már ekkor feltűntek sajátos technikájú birkaképei, és innentől kezdve szentelte magát főképp állatfestésnek Pállik. Mészöly Géza képmása címmel 1872-ben egy 79x67 cm-es festményt, majd 1873-ban Pásztorjelenet címmel fest egy 60x80 cm nagyságú képet. A müncheni tanulmányai mellett elkészült a Delelő nyáj című nagyobb kompozíciója is, amely a bécsi világkiállításon hatalmas érdeklődést keltett, és a festőművész nevét széles körben ismertté tette. A kép miután éremmel kitüntették, Amerikába került. Pállik 1874 tavaszán hazatért Budapestre, ekkor már mint több ízben kitüntetett, ismert nevű művész. Itt a várpalotai tanulmányai alapján elkészítette a Birka-akol című nagy képét, amely hatalmas sikert aratott a hazai körökben. A képet sokan szerették volna megvenni, végül a tragikus véget ért Zichy Viktor gróf vásárolta meg ezidőtájt szokatlanul magas áron. Ez a festmény 1878. évi párizsi világtárlaton Zichy Viktor tulajdonaként szerepelt, később a Hotel Drouotban került árverésre, ahol 14 000 frankért vásárolták meg. A Birka-akol sikere után valóságos divat lett a magyar arisztokrácia körében támogatni Pállikot, bár többnyire arcképeket rendeltek tőle. Ekkor, a hetvenes évek közepén születtek Károlyi György gróf illetve Zsedényi főispán arcképei, 1876-ban a Szabadelvű Klub számára festette meg Deák Ferencet, de tőle való Tisza Kálmán, Sennyei Pál báró, Wenckheim Béla, Kossuth Lajos, Széchenyi István arcképe is. Az állatfestészetet sokáig a festészet segédtárgyaként tanították az akadémiákon. Az állatvilág mint téma azonban önállósul, és már a 18. századtól kezdve önállóan jelenik meg. A 19. században, a lótenyésztés és a lósport fellendülésével keresett, igényelt festői műfajjá vált, amely megörökítette a szép, díjnyertes állatokat, nagy teljesítményeket, fontos eseményeket. Ennek a fellendülésnek a hatására Pállik versenylovak egész sorát festette meg az arisztokrácia megrendelésére. Ez utóbbi megrendelés-sorozatnak a részeként készített olajképet 1876-ban az egyetemes lótenyésztés egyik legkiválóbbjáról, a Kincsem nevű lóról is. Ebben az időszakban a képzőművészeti társulat kiállítására küldött apró állatképei általában a jobbmódú polgárság körében találtak vevőkre. Pállikról csakhamar mint az arisztokrácia egyedüli festőjeként beszéltek: vele festették meg a verseny- vagy vadászatkedvelő mágnások a lovaikat, kutyáikat. 1877-ben Gödöllőn megfestette a király lovas-képmását (a festmény címe: A király és vadászkísérete Gödöllőn), Károlyi István és Battyhány Elemér gr. lovasképeit. A Ferenc Józsefről festett lovaskép olyan jól sikerült, hogy Erzsébet királyné is kért egy ilyen „speciális” témájú megrendelést a „birkapiktortól”. Az ő számára festette a Telelő juhok című festményt, amely legjellegzetesebb állatképeinek egyike.


Megrendelései annyira elszaporodtak, hogy már saját, megfelelően tágas műtermet kellett magának találnia. Így került 1880 tavaszán Újpestre. Itt egy elég szokatlan történetbe került. Az történt ugyanis, hogy Újpesten, a Mária és Munkásotthon utca sarkán álló – mai evangélikus – templomot pénzhiány miatt a gyülekezet kénytelen volt eladni. A templomot Pállik Béla egész kis kastéllyá alakította át: főhajójából műtermet, tornyából vendégszobát építtetett. A fura történetet Babits Mihály is megírta, természetesen más nevekkel és kiszínezve a valóságot. 1880-ban Fejér megye megbízásából Pállik Béla készítette el Szőgyény-Marich László életnagyságú olajfestményét. A festmény díszmagyarban ábrázolja Szőgyény-Marich Lászlót. Nyakában az Aranygyapjas Rend, a Magyar Királyi Szent István Rend középkeresztje, mellén az Osztrák Császári Lipót Rend nagykeresztje és szalagja. Hiába hitte, hogy megrendeléseiből mostantól nyugodtan élhet, mert a megerőltető munkásság megviselte szemeit, s így – orvosai tanácsára – kénytelen volt egy időre lemondania a festésről. Tétlenség helyett – kihasználva egy másik tehetségét – szívós vasakarattal megtanult énekelni, nagy szorgalommal művelte tenor hangját. Közben a képzőművészeti társulat ülésein tevékenyen részt vett, és többször kikelt annak vezéralakjai ellen. Erre annak tagjai két pártra szakadtak, és a hatalomban lévők mindent elkövettek, hogy távozásra kényszerítsék a betegsége miatt amúgy is ingerlékeny és ideges festőt. Az 1882-ben hazalátogató Munkácsy Mihály tiszteletére tartott, az Írók és Művészek Társasága által szervezett ünnepségen Pállik Béla is részt vett.


1883 őszén eladta az újpesti műtermét, és külföldre költözött. Itt operaénekesként is jeles sikereket ért el Dortmundban, Düsseldorfban, Brémában, Kölnben, Berlinben, Weimarban, mindenütt nagyon dicsérték a lapok előadását és erőteljes hangját. Lyka Károly említi a korabeli német lapokra hivatkozva, hogy „első ízben Boroszlóban lépett fel, ahonnan Berlinbe vitte útja.” A berlini fellépésről egy német lapból szó szerint is idéz Lyka: „Ricardo a neve egy, Berlinben eddig ismeretlen hőstenórnak.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Porcelán monogram
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Milyen lámpa test?
Segítségre lenne szükségem!
Ki lehet Ő?
Fára festett olaj
Antik varrógép
Mennyit ér ez a váza?
Segítség milyen jelzés ez
Segítség!
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© 2018 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei