Kortárs, 1973-ban született Budapesten, ahol jelenleg is él és alkot. Festményei egyik fő témája a tudattalan tartalmak megjelenítése. A tudattalan képeinek a festészet formanyelvére történő lefordításában hasonló módszerrel dolgozik, mint amit a lélektan például az ún. Rorschach-teszt során alkalmaz. A művek kezdeti fázisában kialakuló színek, formák és árnyalatok keltette képzetekből előbukkanó alakok és történetek egyre határozottabb kiemelése vezet el végül a kész műhöz, vagyis a folyamat tulajdonképpen megfordítása a hagyományos, modell utáni festészeti eljárásoknak. Ez a sajátos technika hozza magával, hogy a mű elkezdésekor a festő tulajdonképpen még maga sincs tisztában azzal, mi is fog megszületni ecsetje nyomán, a festmények elkészítésében mint saját tudattalanjának üzeneteit közvetítő médium vesz részt. Rényi Tibor további jellegzetes témája a meseszerű, mozaikszerűen színes városkép, az iszlám világot idéző hangulattal. Balkáni utazásai során mély benyomást gyakorolt rá az oszmán-török idők építészete és formavilága, és ennek Európa dél-keleti régiójában szerte fellelhető lenyomatai. Magyarországon is található ilyen, a művész egyik kedvence, Pécsett Jakováli Hasszán dzsámija és a hozzá tartozó minaret.
Balkáni mese
Rényi Tibor jelenleg elsősorban akril technikával dolgozik. Az akrilfesték az olajhoz hasonlóan sűrű, gazdag textúrájú, ám annál lényegesen gyorsabb száradási idejű, vizes bázisú anyag, amely élénk, erőteljes színeivel a művész kedvelt eszköze. Alkotás során előnyben részesíti az ún. szárazecset technikát, vagyis a festékanyagot minimális higítással, alig nedves ecsettel viszi fel a vászonra. Az ecseten kívül festőkést, valamint különböző méretű spaklikat is előszeretettel használ a festék felvitelére. Művészetére a XX.század nagy festőalakjai közül leginkább Marc Chagall és Friedensreich Hundertwasser szabadon szárnyaló, kötöttségektől mentes munkái voltak a legnagyobb hatással.
Rényi Tibor (1973 -), festőművész
