Tihanyi Lajos (Budapest, 1885. október 29. – Párizs, 1938. június 11.) magyar avantgárd festőművész, a MIÉNK, a Nyolcak és a Ma műhely tagja.
Pályája:
Tanulmányait az Mintarajziskolában és különböző magániskolákban végezte, négy nyáron át (1907-1910) Nagybányán festett, de nem tagolódott be az iskolába, a Szabad iskolán kívül festett. Bizonyos értékelések szerint lényegében autodidakta volt. A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) II. tárlatán állította ki először képeit (1908).
A magyar avantgárd egyik kiemelkedő alkotója. Egyik alapító tagja volt a Nyolcak csoportjának. Később csatlakozott az aktivizmus köréhez, a Ma (Kassák Lajos lapja) c. avantgárd folyóirat festőihez. Stílusa Cézanne-ból indult ki, és kubista irányban haladt. Hatott rá a fauveizmus, és az expresszionizmus, (Oskar Kokoschka) is.
Művészetében a tárgyiasság és az analitikus formabontás feszültségeit kutatta.
Az 1920-as évek végén Párizsban telepedett le és festészete nonfiguratív irányt vett. Legtöbb művét itthon a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, vannak képei a székesfehérvári Deák Gyűjteményben is.