Vaszary János (Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest 1939. április 19.) magyar festőművész és grafikus.
A 19-20. század. fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan ismerte, s alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin. Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust, art nouveau-t és a hűséges hazai nagybányai plein air stílust lelhetjük fel alkotásaiban.
Életpályája:
A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben von Hacklnál és von Löfflitznél tanult. Bastien-Lepage francia festő Münchenben kiállított képeinek hatására Párizsba ment, s ott 1899-ben beiratkozott a Julian Akadémiára. A legnagyobb hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló nagybányai művésztelep festői, művészete azonban mindvégig francia ihletettségű maradt.
Korai művei a szecesszióhoz közelítő gobelinek magyar népművészeti motívumokkal. Puvis de Chavannes hatása fedezhető fel olyan szecessziós jellegű festményein, mint a Bizánci Madonna, Aranykor. Később visszatért a realista-naturalista megfogalmazású életképekhez. (Részes aratók, 1901; Szolgalegény, 1902; Aranykor, 1897-98). Sokat utazott. Az 1900-as évek második felében a francia impresszionizmus hatása érződik képein (Álarcos bál, 1907; Tatai strand, 1909), majd Raoul Dufy és Kees van Dongen fauvisták hatása alá került.
Az I. világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról (például Katonák egy kárpáti faluban, 1915; Katonák a hóban, 1916), ezen művein érezhető legjobban a német expresszionisták hatása. Röviddel a háború után még uralkodott festészetében a drámai hangvétel (lásd Golgotha c. képét). Azonban hamarosan ismét Párizsba utazott, s visszatért a francia piktúra hagyományaihoz. Gyors, laza, könnyed ecsetvonású képei készültek ekkor, talán legjellemzőbb a Parkban című és a Női portré.
„A természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékeztetni is elég.” – vallotta az 1920-as években. Temperamentumos festészetére ez az elv mindvégig jellemző maradt, lényegében a magyar avantgárd felé nyitott.
1920-tól tíz éven át a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, 1923-tól az UME alapító tagja és elnöke, 1924-ben a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) egyik alapító tagja. Kiváló mester volt a főiskolán, oktatta az új stílusirányokat, s maga is mind kipróbálta azokat. Egyéni stílusát mindvégig a lendületes, vázlatos ecsetkezelés jellemezte (Birskörték, 1918; Ébredés, 1921). 1926-ban a Tihanyi Biológiai Intézettől kapott megrendelést falképek festésére.
Már húszéves kora előtt kiállító művész volt a Nemzeti Szalonban (1898, 1902, 1906, 1912), 1912-ben a Művészházban is volt kiállítása. 1916-ban mint hadi festő állította ki képeit a sajtóhadiszálláson. 1909, 1920 és 1924-ben az Ernst Múzeumban volt kiállítása. 1922-ben a Helikon Szalonban volt gyűjteményes kiállítása. 1928-ban az UME által rendezett kiállításon vett részt.
Az 1928. évi XVI. velencei nemzetközi kiállítás magyar anyagának elrendezését Vaszary szervezte, munkája elismeréseképpen olasz állami díjjal tüntették ki, ugyanitt Virágcsendélet c. képét megvásárolta az olasz állam. 1929-ben a magyar művészet nürnbergi bemutatkozásán vett részt, a nürnbergi múzeum Strand c. képét vásárolta meg. Az UME genovai bemutatkozásán aranyéremmel jutalmazták, Tengeri fürdő c. képét a nervii múzeum vásárolta meg. 1933-ban a debreceni Déri Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása.
Művészeti elveiről 1922-ben jelent meg könyve Természetlátás és képszerűség címmel. Az Est-lapok számára számára grafikákat és illusztrációkat készített, egyben itt e lapoknál is publikálta művészetfelfogását, amely a művész és a művészeti stílus megválasztásának szabadságáról szólt, s a századforduló festészeti irányzatairól nyújtott értékelést.[3]
Halála után Farkas Zoltán emlékezett meg róla a Nyugatban.
Festmények:
* 1887 Fiatalkori önarckép (olaj, vászon, 44 x 31 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
* 1894 Feketekalapos nő (olaj, vászon, 34 x 27 cm; MNG)
* 1895 Női portré (olaj, vászon, 120 x 85 cm; Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
* 1897-98 Aranykor (olaj, vászon, 92,5 x 132 cm; MNG)
* (1900 körül) Álló akt (olaj, vászon, 56,3 x 47 cm; Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár)
* 1900 Lilaruhás nő macskával (olaj, vászon, 150 x 40 cm; magántulajdonban)
* 1902 Szolgalegény (olaj, vászon, 190 x 110 cm; MNG)
* 1903 Fürdő után (olaj, vászon, 146 x 130,5 cm; MNG)
* 1904 Somogyi legény lovakkal (olaj, vászon, 100 x 120,5 cm; MNG)
* 1905 Monacoi kikötő (olaj, vászon, 57 x 70 cm; MNG)
* 1906 Női portré (alternatív cím: Nő macskával; olaj, vászon, 80 x 70 cm; MNG)
* 1907 Reggeli a szabadban (olaj, vászon, 77,3 x 100 cm; MNG)
* 1907 Séta a parkban (olaj, vászon, 101 x 80 cm; magántulajdonban)
* 1907 Álarcosbál (olaj, vászon, 71 x 63 cm; MNG)
* 1909 Tatai park (olaj, vászon, 80 x 120 cm; magántulajdonban)
* 1900-as évek A művész felesége (olaj, vászon; magántulajdonban)
* 1912 Lázár feltámasztása (olaj, vászon, 121 x 209 cm; MNG)
* 1915 Katonák egy kárpáti faluban (Akvarell, papír, 433 x 596 mm; MNG)
* 1915 Nagybereznai tábori sütöde (akvarell, papír, 390 x 596 mm; MNG)
* 1918 Katonák hóban (olaj, vászon, 100 x 121 cm; MNG)
* 1919 Lovasok a parkban (olaj, vászon, 80 x 101 cm; MNG)
* (1920 körül) Sziklás táj (olaj, fa, 30 x 36,5 cm; MNG)
* 1921 Ébredés (olaj, vászon, 76 x 90 cm; MNG)
* 1923 Színpadi jelenet (Finálé) (olaj, vászon, 72 x 93 cm; MNG)
* 1927 Miramare (akvarell, papír, 495 x 396 mm; MNG)
* (Év nélkül) Kislány (olaj, vászon, 60 x 40 cm; magántulajdonban)
* 1928 Parkban (olaj, vászon, 80,5 x 102 cm; MNG)
* (Év nélkül) Társaság a szabadban (Kupola a természetben) (olaj, vászon, 88 x 67 cm; Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
* (Év nélkül) Nő profilban fekete turbánnal (olaj, karton, 46 x 30 cm; magántulajdonban)
* 1930 Morfinista (olaj, vászon, 120 x 149 cm; MNG)
* 1930 Városi világítás (olaj, vászon, 100 x 80 cm; MNG)
* 1930 körül Nő kerti székben (olaj, vászon, 80,5 x 75,5 cm; MNG)
* 1930-as évek Ciklámenek pohárban (olaj, vászon, 37 x 32 cm; magántulajdonban)
* 1938 Gladioluszok (olaj, vászon, 86 x 65 cm; magántulajdonban)
* (1938) körül) Tengerpart strandernyőkkel (olaj, vászon, 87 x 115 cm; magántulajdonban)
* (1938 körül) Ősz (olaj, vászon, 74 x 80 cm; magántulajdonban)
* (Év nélkül) Vöröshajú akt (olaj, karton, 50 x 91 cm; MNG)
Grafikák:
* 1887-88 Ülő férfiakt (szén, papír, 540 x 400 mm; MNG)
* 1900 Tavaszhoz (kréta, papír, 64,2 x 45,5 cm; MNG)
* 1903 Tavasz (színes litográfia, 32,5 x 42 cm; MNG)
* (1904 körül) Baromfiudvar (gobelinterv) (akvarell, papír, 260 x 381 mm; MNG)
* 1904 Két nő asztal mellett (ceruza, papír, 268 x 375 mm; MNG)
* 1910 Ülő akt hátulról (tus, toll, 29,8 x 41,5 cm; MNG)
* 1911 Szintetikus vonalak (ceruza, papír, 400 x 568 mm; MNG)
* 1910 Szintetikus vonalak (Ülő hátakt) (Tus, papír, 300 x 415 mm; MNG)
* 1910 Szintetikus vonalak (Két álló nő) (tus, papír; MNG)
* 1911 Kompozíció (tus, papír, 324 x 465 mm; MNG)
* (1913 körül) Tanulmány (Aktvázlatok)(tus, papír, 433 x 298 mm; MNG)
Szőnyegek:
* 1905 Jegyespár (szőnyeg, 152 x 116 cm; Iparművészeti Múzeum, Budapest)
* 1905 Piac (gyapjúszőnyeg skandináv technikával; Iparművészeti Múzeum, Budapest)
* 1906 Mézeskalács árus (szőnyeg, 105 x 161 cm; MNG)
* 1906 A pásztor (szőnyeg, 70 x 146 cm; Móra Ferenc Múzeum, Szeged)
Művei közgyűjteményekben (válogatás):
* Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
* Iparművészeti Múzeum, Budapest
* Janus Pannonius Múzeum, Pécs
* Móra Ferenc Múzeum, Szeged
* Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
* Nervii Múzeum
* Nürnbergi Múzeum
Emlékezete:
A Magyar Nemzeti Galéria 1961-ben rendezett műveiből gyűjteményes kiállítást. 2007 őszén műveiből újabb tárlat nyílt, mely 2008 februárjáig volt látogatható. E kiállításra külföldi és hazai magángyűjteményekből is érkeztek festmények.
A kaposvári képtárat róla nevezték el (Vaszary Képtár). A festő szülőháza ma Vaszary-emlékház.
Díjak (válogatás):
* 1902 Állami kis aranyérem
* 1928 Olasz állami kitüntetés (Velence)
* 1928-tól Künstlerbund Hagen (Bécs) külföldi levelező tagja
* 1929 Aranyérem (Genova)
Társasági tagság:
* MIÉNK
* KÚT (Képzőművészek Új Társasága)
* Új Művészek Egyesülete alapító tag és elnök 1923-tól
Vaszary János (Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest 1939. április 19.) magyar festőművész és grafikus.
