„Historia Romani – Roma történelem” 6 részes

„Historia Romani – Roma történelem”
6 részes oktatófilm sorozat
12000ft személyes átvétel esetén
36 20 949 1288
36 50 104 8272
A sorozat 20-23 perces filmekből áll, amelyeket választhatóan angolul vagy magyarul lehet megnézni. Az első részt 1997-ben mutattuk be az MTV Patrin magazinjában. A többi öt rész gyártása 2005-re fejeződött be

rendezte: Gábor Péter

forgatókönyv: dr. Bársony János

szerkesztette: Daróczi Ágnes, dr. Bársony János

vágó: Wurm Ferenc

gyártásvezető: Tamás Lajos

zenei szerkesztő: Darázs Erzsébet

narrátorok: Avar István, Daróczi Ágnes, Hajtó Aurél,

Papadimitriu Athina, Breyer László


A sorozat végigkíséri a romák történelmét az ázsiai kezdetektől napjainkig. A bemutatás módja többrétegű. Az alapot általában a narrátorok által elmondott történelmi, társadalomtörténeti, kulturális antropológiai jellegű ismeretterjesztő szöveg adja. Ennek illusztrálására mások által készített dokumentumfilmek és játékfilmek elemeit, részleteit használjuk, a folyamatokat érzékeltető történeti, tárgyi, néprajzi stb. dokumentumok, műalkotások felvillantásával. Az így feldolgozásra került dokumentumok száma több ezer, melyeket levéltáraktól, könyvtárak gyűjteményeiből, múzeumoktól és saját anyagainkból kutattunk fel, állítottunk össze. A dokumentumfilm anyagokat több mint száz, az MTV archívumától, külföldi és hazai gyűjteményektől kaptuk. A játékfilmes idézetek jogait a Magyar Filmarchívumtól, a MOKÉP-től és a forgalmazóktól vásároltuk meg. Ezeken kívül néhány esetben a fellelt dokumentumokat, általunk készített játékfilmes eszközökkel mutatjuk be. Az aláfestő zenei anyag illeszkedik a korhoz, illetve a roma zenei kultúra sajátosságaihoz, sokszínűségéhez. A filmek vizuális látványa is általában több réteget mutat. Alapként filmeket használunk (játék- és dokumentumfilmek), erre jönnek „beúsztatással” a dokumentumok, képek, fotók, mint diafilmes effektek.

1. Az első rész a roma nép őshazájával, vándorútvonalával, nyelvrokonaival, Európába és hazánkba érkezésével foglalkozik. A XVI. századig dolgozza fel a romák történelmét, társadalomtörténetét. A legújabb nyelvészeti és antropológiai kutatások alapján mutatja be a legvalószínűbb őshaza teóriákat, valamint a nyugati irányú vándorlás útvonalát, folyamatát. Azokat a történeti, vallási, kulturális és életformabeli kölcsönhatásokat, amelyek a romákat azon időszak alatt érték. Bemutatja e sajátosságok és hatások máig fellelhető nyomait, illetve azokat a törvényszerűségeket, ismereteket, tudásokat, amelyek a romák sajátos vándorló, kereskedő, iparos, szolgáltató életformáját, több mint egy évezredig meghatározták. Az Európába való megérkezés körülményeit, az első integrációt, illetve dezintegrációt, amelyből a romák Magyarországon és a keletebbre fekvő területeken a török birodalom terjeszkedésének hatásai miatt már kimaradtak a XV. század végén, a XVI. század elején.

2. A második résztől kezdődően a sorozat szerkezete – igazodva a roma történelmi folyamat sajátosságaihoz, illetve a hazai romák történetére fókuszálás igényeihez – kettő, illetve háromosztatú bemutatási módszert alkalmaz. Egyrészt megmutatja az európai és világtörténelmi, társadalomtörténeti, művészeti folyamatokat és ezen belül a romák sajátos helyzetét, történelmét, kölcsönhatásait. A folyamatok tárgyalása során a keleti és nyugati fejlődési utakat külön, sajátosságaiknak megfelelően láttatva. Másrészt a magyarországi és Kárpát-medencei sajátos történelmi fejlődést és kölcsönhatásokat részletezően is tárgyalja és bemutatja. A második rész a XVI–XVII. század egyetemes és hazai roma történelmével foglalkozik szélesebb történeti összefüggésekbe ágyazottan. Bemutatja a nyugati, késő feudális, polgárosuló, államilag központosuló, vallásilag türelmetlen, idegenellenes, intoleráns társadalmi viszonyokat, illetve a romák ezekhez való alkalmazkodásának módozatait, a kor történelmének roma hőseit. A keleti területeken és a hanyatlóban lévő oszmán birodalomban élő romák sorsát és ennek történelmi meghatározóit. Bemutatja a hazai roma autonómiaviszonyok továbbélését Erdélyben, a hódoltsági területeken élő romák helyzetét, illetve a Habsburg birodalom keleti védőharcainak hatásait a romák sorsára. Bemutatja a kor hazai romáinak jellemző életforma-csoportjait és kiemelkedő történelmi hőseit, életútjukat.

3. A harmadik rész a XVIII. század egyetemes és hazai roma történelmével foglalkozik. Bemutatja az erősödő központosított államhatalmak, birodalmak törekvéseit a periférikus roma életforma-csoportok üldözése, irtása, pacifikálása, ellenőrzés alá helyezése érdekében. Láttatja a polgárosodás, a felvilágosodás korának társadalmi hatásait, tudományos és művészeti érdeklődésének szintjét a romák irányában, a romák életformájának folyamatait és reakcióikat a változó helyzetre, illetve a keleti területek romáinak konzerválódó viszonyait. Megjeleníti a romák részvételét