Turul-házi Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honvisszafoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek vissza. Álmos fejedelem fia, akit valószínűleg mint kendét szakrálisan feláldoznak még a Kárpátok előtt vagy már Erdélyben. A Kárpát-medencét egyenes ági előde Attila király jogán foglalta vissza. Utódai 400 éven át ad...
Attila király halálát követően közel száz évvel az 560-as évek táján aztán egy újabb szkíta-fajú nép, a hunokéhoz hasonlóan lovasíjász nép érte el a Kárpát-medence keleti szélét. Az avarok kopjás, páncélos nehéz- és íjjal, szablyával felszerelt könnyűlovassága – amely elsőként használt vaskengyelt – pusztító hadjáratokat indított a bizánci birodalom ellen, s adófizetésre kényszerítette Róma...
Turul nemzetségből származó Attila királyunk (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb nagykirálya.
A Képes krónika szerint: "Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora."
A Képes krónika szerint 410 körül született Mundzuk (a magyar mondákban Bendegúz) fiaként.[1] Attila ...
A Bendegúz magyar eredetű férfinév. A Turul nemzetségből származó Bendegúz a mondák szerint Attila hun király apja volt. Bendegúz (390 – 434) hun nagykirály volt 415 és 420 között. A trónon őt előbb öccse, Ruga, majd fiai Bleda (magyar mondákban Buda) és Attila hun király követték. Nevének jelentése az ótörökben „gyöngy, ékszer vagy zászló.
Turul-házi Buda király Bendegúz nagykirály fia, Attila idősebb testvére. Valahol a mai Tiszántúl területén lévő központi hun orduban székelt, a fejedelmi székhely jórészt az ő korszakában épült ki. Ő hozta létre a történészek által politikai mesterműnek tekintett, a keletrómaiakkal kötött margusi (ma Orasje [Szerbia]) békeszerződést 435-ben, amit Bleda és Attila hun szokás szerint lóháton ülve tárgyalt meg s dik...
Attila nagykirály fia volt a Turul-házbeli Csaba királyfi. A székelyek mai napig imádott szakrális királya.
Attila halálát követően Attila két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő egy német fejedelemasszonytól származott (Krimhilda), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei veres...
Turul-házi Fajsz vagy Falicsi (10. század eleje – 955. augusztus 10.) magyar nagyfejedelem, Árpád fejedelem unokája. 947 és 955 között uralkodott a Somogyi hercegség területén.
Falicsi/Fajsz uralkodásáról Bíborbanszületett Kónsztantinosz A birodalom kormányzásáról című művében írja, hogy a követjárás idején, 948-ban Falicsi a magyarok fejedelme (arkhón, kephalé proton). Ez az egyetlen forrás, am...
Turul-házi Géza – (945 – 997) magyar fejedelem 972 és 997 között. Apja Taksony fejedelem, anyja egy előkelő besenyő nő, valószínűleg Tonuzoba besenyő nemzetségfő leánya volt. Géza fiát, Istvánt tekintjük a magyar állam megalapítójának, aki ezt a munkát nagyban apja tevékenységére építette.
Magát a dinasztia Turul nemzetségnek nevezi és Nimród királytól Attila királyon át eredezteti ma...
Magát a dinasztia Turul nemzetségnek nevezi és Nimród királytól Attila királyon át eredezteti magát, amit a legújabb archeogenetikai kutatások is alátámasztanak melyek szerint szkíta-hun felmenőkig mutat a Turul-ház III. Béla királyból vett genetikai vonalak. Megállapításra került a Turul nemzetség Y haplocsoportja ami R1a-Arp ami szkíta és hun sírokban nagyon jellemző genetikai vonal....
Turul-házi Álmos fejedelem (819 – 895) a honvisszafoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád nagyfejedelem apja. A hét honvisszafoglaló vezér egyike. A krónikás hagyomány egy része szerint apja Előd, más része szerint Ügyek volt.
Álmos nevét Anonymus Almus, Bíborbanszületett Konstantin pedig Almudz (középgörög nyelv Αλμουτζ) alakban hagyományozta ránk. Ez a név a...
Nimród magyarosan Ménrót nekünk, magyaroknak azért fontos, mert ahogy azt gestáinkból is tudjuk, ő volt Hunor és Magor apja, és így ő a magyarok ősapja.
Kézai Simon „A magyarok története” (Gesta Hungarorum) című művében így ír: „A vízözön után a kétszázegyedik évben, az óriás Ménrót, a Jáfet véréből származó Thana fia, okulva a múlt veszedelmén, egész rokonságával együtt ...
Nimród magyarosan Ménrót nekünk, magyaroknak azért fontos, mert ahogy azt gestáinkból is tudjuk, ő volt Hunor és Magor apja, és így ő a magyarok ősapja.
Kézai Simon „A magyarok története” (Gesta Hungarorum) című művében így ír: „A vízözön után a kétszázegyedik évben, az óriás Ménrót, a Jáfet véréből származó Thana fia, okulva a múlt veszedelmén, egész rokonságával együtt...
Turul-házi Taksony – (931? – 973?) magyar fejedelem a 10. század közepén. Zolta fejedelem fia, Árpád fejedelem unokája. Születésének, halálának és uralkodásának pontos ideje bizonytalan. Anonymus krónikája szerint Anno Domini 931-ben született.
Magát a dinasztia Turul nemzetségnek nevezi és Nimród királytól Attila királyon át eredezteti magát, amit a legújabb archeogenetikai kutatások is al...
Turul-házi Ügyek fejedelem – (8. század közepe - 818 után) mondabeli magyar nemzetségfő, Álmos vezér apja vagy nagyapja. Felesége Emese, Álmos anyja volt, aki a legenda szerint isteni álmot látott fiuk születése előtt.
Magát a dinasztia Turul nemzetségnek nevezi és Attila királytól eredezteti magát, amit a legújabb archeogenetikai kutatások is alátámasztanak melyek szerint szkíta-hun felmenőkig muta...
Turul-házi Zolta vagy Solt, Zsolt (896–949) Árpád legkisebb fia volt azok közül, akiknek nevét a krónikák megőrizték. A későbbi krónikák szerint nagyfejedelemként ő volt Árpád utóda.
Zolta fia a későbbi Turul-házi Taksony fejedelem volt, akinek fia volt Géza nagyfejedelem, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István király. Mivel István 997 körül lépett érett ifjúkorba, Györffy György szerint &#...
Nádasdy Tamás nádor és Kanizsai Orsolya gyermeke I. Miksa udvarában apródoskodott, s itt sajátította el a politika művészetét. A hadakozás tudományának ismerete a Dunántúlon kiterjedt birtokokkal rendelkező családban nemcsak kötelező volt, hanem e birtokok – s velük az országrész – megtartásának legfőbb biztosítéka is. Nádasdy Tamás húszesztendős korában hagyta el az udvart, s ezt követően nem volt év...
Balassi Bálint apja, Balassi János bányavárosi főkapitány volt, ám Dobó Istvánnal együtt belekeveredett egy állítólagos összeesküvésbe. Az apa börtönbe került, a családnak pedig menekülnie kellett. Nem ez volt az utolsó alkalom, amikor Balassi Bálint menekülni kényszerült. 1575-ben Békés Gáspár Erdélyre törő táborához csatlakozott, de fogságba esett. Ám Báthori István fejedelem nem szolgáltatta ki a törökne...
A XVI. század végén kitört tizenötéves háborúban immáron lehetővé vált, hogy a Habsburg-birodalom fegyveres erői egy nagy európai szövetség keretén belül megkíséreljék a török kiűzését Magyarországról. E háború egyik legsikeresebb s talán legkiválóbb hadvezére, Pálffy Miklós gróf fiatal gyermekként került udvari szolgálatba. 1580-ban Pozsony vármegye főispánja és a pozsonyi vár főkapitánya volt, négy ...
Báthori István I. Ferdinánd király udvarában apródoskodott, ám később János Zsigmond erdélyi fejedelemhez csatlakozott. 1564-ben a fejedelemség egyik legfontosabb várának, Váradnak a kapitányaként óvta Erdély nyugalmát. 1571. május 25-én az erdélyi rendek őt választották fejedelmükké. Báthorinak nehéz dolga volt, hiszen Miksa király és császár is szerette volna uralma alá keríteni Erdélyt. Ám Báthori tisztáb...
A dunántúli, Veszprém megyei Gyulaffy család a XIII. századra vezetheti vissza családfáját, ám első kiemelkedő alakja a XVI. század végvári harcainak hőse, László volt. 1549-ben Telekessy Imre alatt száz lovas hadnagyaként sikeresen harcolt a székesfehérvári török őrség ellen. Ekkor Szigetvárott, 1551-től Pápán, 1557-től Győrben szolgált. 1551-ben Lippa ostrománál Nádasdy Ferenc nádor vezérlete alatt vitézke...
Mohács után 160 évig a Dunántúlon, a Felvidéken és az Alföld peremén húzódó végvárak rendszere védte a megmaradt országot az oszmánok ellen. E várak között voltak komoly erődítmények és néhány tucat katona által őrzött palánkok egyaránt. A térségükben folyó állandó harcokban alakult ki a magyar portyázó harcmodor. A harcokat nem nagy hadseregek, hanem kisebb lovascsapatok, merész egyéniségek vívták. A hős...
1552 után a török közel másfél évtizedig nem indított újabb jelentős támadást Magyarországon. 1566-ban azonban maga Szulejmán szultán állt hadai élére. A hírek szerint ismét Bécs ellen készült, ám útját állta a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb vára, Szigetvár. A vár parancsnoka, Zrínyi Miklós a török elleni harcban nőtt fel. Két testvére Mohácsnál esett el, ő maga részt vett Bécs 1529. évi védelméb...
A mohácsi vereség után az ország rövidesen három részre hullott szét. A nyugati és északi részek I. (Habsburg) Ferdinánd király fennhatósága alá tartoztak, keleten és Erdélyben Szapolyai János volt az úr, az ország középső részén pedig folyamatosan növekedett a török által megszállt terület. 1541-ben Buda is török kézre került, s a szultán és vezérei évről-évre újabb és újabb várakat foglaltak el. 1551-b...
Maléter Pál orvosi tanulmányait követően, 1940-ben vonult be katonának a magyar királyi honvédségbe, majd 1941–1943 között a Ludovika Katonai Akadémia hallgatója volt. 1943-ban hadnagyként került a frontra, de a szovjet hadsereggel vívott harcokban fogságba esett. 1944-ben partizániskolára jelentkezett, s 1945-ben csoportjával Tasnád környékén harcolt a németek ellen. 1945 után is megmaradt a hadseregben. Előbb Tildy ...
Az 1944. évi harcokban a magyar vadászrepülőknek többszörös ellenséges túlerővel kellett megküzdeniük. A bajtársiasság volt az a tényező, amely biztosíthatta a túlélést a reménytelennek látszó küzdelmekben és helyzetekben is. Debrődy György főhadnagy 1944 májusában már túl volt a 16. légi győzelmén, s jó sorsa mindig megóvta a haláltól. Pedig a légiharcok során gépét többször is lelőtték, s ő maga is...
A magyar légierő legeredményesebb vadászrepülője 18 éves korában már a titkos légierő katonája volt, s Börgönd repülőterén repülőhajózó kiképzésre jelölték. 1938-ban már vadászpilóta volt. 1942 júniusától az orosz fronton szolgált, de győzelmi sorozata azután kezdődött, hogy 1943-ban átképezték Messerschmitt Bf. 109. vadásztípusokra. Krasznoje orosz vadászrepülőterének megtámadásából visszatérv...
Versényi Tibort a Ludovika Akadémia elvégzése után 1933-ban avatták hadnaggyá. A Don-kanyarban harcoló magyar 2. hadsereg hadosztályai mellett önálló huszárszázadok is részt vettek az 1942–1943. évi harcokban. A Versényi százados vezette 7. önálló huszárszázadot a 7. könnyű hadosztály mozgó tartalékaként alkalmazták. 1942. július 4-én a Sztarij Oszkol felé történő előnyomulás során komoly harcokat vívot...
Barankay József édesapját Demjanovitsnak hívták, de később a család előnevére, Barankayra magyarosított. Fia, aki a keresztségben szintén a József nevet kapta, 1928-ban került a Ludovika Akadémiára, s 1932. augusztus 20-án avatták tüzér hadnaggyá. 1935-ben lett hadnagy, 1941-ben százados. 1942–1943-ban a 2. hadsereg páncélos hadosztálya gépvontatású osztályának ütegparancsnokaként vet részt a Don-melletti ha...
1941. augusztus elején a német és magyar egységek Umany környékén nagy szovjet erőket zártak körül. Augusztus 6-án e körülzárt erők kitörést kíséreltek meg. A kitörést végrehajtó erők felderítésére az 1. lovasdandár Merész László páncélgépkocsi szakaszát küldte ki. Merész egyik páncélgépkocsiját hátrahagyva, kettővel indult el. A golovanyevszki erdőhöz érve két század kozák lovasságba ütköz...
A második világháború harcaiban kevés magyar katona mondhatta magáról, hogy egyetlen alkalommal sem verték meg. Az örménymagyar családból származó Hollósy-Kuthy László közéjük tartozik. A mödlingi cs. és kir. műszaki katonai akadémián végzett, majd 1915-ben hadnagyi rangban került a 7. árkászzászlóaljhoz. Összesen 30 hónapot szolgált a fronton, s egyszer sebesült meg. 1918-ban fogságba esett, s csak egy ...
Oszlányi Kornél a kassai hadapródiskolában kezdte katonai tanulmányait. 1911-ben került az cs. és kir. 52. gyalogezredhez, s ennek soraiban vett részt az I. világháború harcaiban. A fronton fejlövést kapott, de felgyógyulása után visszatért, s a kelet-galíciai Nowicánál 1917 júliusában végrehajtott hőstettéért Tiszti Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki. A világháborút főhadnagyi rangban fejezte be. Az összeoml...
Az első világháború után az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, Magyarország köztársaság lett, majd 1919. március 21-től tanácsköztársaság. Az új államhatalom kénytelen-kelletlen a fegyveres honvédelem terére lépett. Az antant ugyanis nem ismerte el a tanácsköztársaságot, s a román és cseh hadsereg folytatta előnyomulását. Az önvédelemhez azonban szakértő katonákra volt szükség. Közéjük tartozott az ...
Szügyi Zoltán 1914-ben egyéves önkéntesként állt be a 12. honvéd gyalogezredbe. A világháborúban fokról fokra jutott előre a ranglétrán, 1917-ben már főhadnagy volt. 38 hónapot szolgált az arcvonalban, ötször sebesült meg, két alkalommal súlyosan. Vitézségéért 1915-ben legénységi arany vitézségi érmet kapott. 1919 márciusában a Székely Hadosztály katonájaként román fogságba esett, s csak novemberben szabadul...
Az Isonzó-fronton tüntette ki magát Bertalan Árpád, a 3. tábori vadászzászlóalj 3. század rohamcsapatának vezetője. A 12. isonzói csata során 1917. október 24-én azt a megbízást kapta, hogy 15 főből álló csapatával az Ostry Kras fennsíkon jusson el estére Srednje helységig. A feladat nem volt könnyű, hiszen Bertalan nem tudta pontosan, hol állnak az ellenség erői, s a hegyvidéki terep megnehezítette az előrejutás...
Az I. világháború az új fegyverés haderőnemek megjelenésének időszaka is volt. Ekkor tűntek fel a szárazföldi harcokban a harckocsik, s ekkor jelentek meg a repülők is. Az új haderőnem tagjai, a vadászrepülők a középkori lovagok kései utódai voltak. A légiküzdelmek inkább párviadaloknak voltak tekinthetők, amelyekben nagy szerep jutott az egyéni ötletességnek és merészségnek. Az I. világháború magyar vadás...
Heim Géza 1906–1909. között végezte el a Ludovika Akadémiát, majd hadnagyként a 86., szabadkai cs. és kir. gyalogezredbe került. 1914-ben lett főhadnagy, s áthelyezték a 46. gyalogezredhez. Előbb a szerb, majd az olasz fronton harcolt. 1916. május 8-án az alakulatához kirendelt aknászok felrobbantották a szemben lévő olasz lövészárkot, de a robbanást a magyar oldalon nem érzékelték; azt hitték, hogy a rossz gyújtás mi...
1915. május 23-án a korábban a Monarchia szövetségesének számító Olaszország az antanthatalmak oldalán lépett be a háborúba. Az olasz hadsereg már másnap benyomult az üresen hagyott határsávba, s megkezdte előkészületeit az Isonzó folyón történő átkelésre. A Monarchia e területen csekély erőkkel rendelkezett, ám az olaszok viszonylag lassú felvonulása következtében időben tudott erőket átcsoportosítani erre a ve...
Az ősi magyar nemesi családból származó Horthy Miklós a fiumei tengerészeti akadémián végzett 1886-ban. 1909 és 1914 között I. Ferenc József szárnysegédje volt. Röviddel a világháború kitörése után sorhajókapitányként a Novara cirkáló parancsnokává nevezték ki. Szerbia legyőzése után a Monarchia hadvezetése Montenegró leverésére készült, s parancsot adott a flottának, mindenáron gátolja meg, hogy a monteneg...
Az I. világháború során a gépi eszközök tömeges alkalmazása mellett továbbra is fontos szerep jutott a hagyományos fegyvernemek hagyományos harcászatának. A legmagyarabb csapatnem, a huszárság képviselői is tucatnyi hőstettel hívták fel magukra a figyelmet. Közéjük tartozott Ambrózy György, aki a 4. huszárezredben egyéves önkéntesként kezdte katonai pályáját, majd továbbszolgálóként hivatásos állomá...
Szurmay Sándor polgári család gyermekeként tanult a Ludovika Akadémián. Innen hadnagyi rangban került a m. kir. honvédséghez, majd a bécsi hadiakadémia elvégzése után a vezérkarhoz. 1914-ben már altábornagy volt, s előbb a 38. honvéd gyaloghadosztály, majd egy kisebb hadseregcsoport parancsnokságát kapta. E csoport parancsnokaként feladata az Ung folyó völgyének védelme volt az orosz haderő ellen. Sikeres harcok után 19...
Fejérváry Géza a bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után előbb az 52., majd a 61. magyar gyalogezredben szolgált. 1859-ben már vezérkari századosként vett részt az észak-itáliai hadjáratban, s a Benedek Lajos vezette VIII. hadtest vezérkarában szolgált. A solferinói csata reggelén az 59. gyalogezred 2. zászlóaljának rohamához csatlakozott, s előbb a vasúti töltésnél, majd a Colombara alatt vívott harcban tün...
Az ősi magyar nemesi családból származó Szapáry László 1848-ban hadnagyi rangban kezdte katonai pályafutását a 7. (ReussKöstritz) huszárezredben. Az 1848–1849. évi itáliai hadjáratban kitüntette magát. 1859-ben a solferinói csatában már őrnagyi rangban harcolt, majd egy évre rá alezredessé nevezték ki. Az 1877–1878. évi török–orosz háborút követően a nagyhatalmak Berlinben rendezték az európai ...
Benedek 1823-ban kezdte katonai szolgálatát. 1840-ben őrnagy, 1846-ban már ezredes volt. Az 1846-os krakkói felkelés leveréséért megkapta a Lipót Rend lovagkeresztjét. 1848-ban előbb Észak-Itáliában szolgált. A curtatonei ütközetben tanúsított magatartásáért megkapta a Katona Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Az 1849-es hadjáratban Mortaránál és Novaránál tűnt ki hidegvérű bátorságával. Áprilisban vezérőrnag...
1859-ben a Piemonti-Szárd Királyság, szövetségben Franciaországgal kiprovokálta az osztrák hadüzenetet, így Ausztria szövetséges nélkül maradt. A hadjárat első szakaszának döntő csatájára június 4-én Magentánál került sor. A Gyulay Ferenc táborszernagy vezette cs. kir. csapatok megkísérelték felrobbantani a Ticino hídját, hogy ezáltal megakadályozzák a franciák átkelését. A robbantással azonban elkés...
1849. január 19-én a Ticino folyó buffalorai hídjánál a cs. kir. hadsereg Türr István nevű hadnagya 150 bajtársát átvezette a túloldalra, s átállt a piemonti-szárd csapatokhoz. A bajai vaskereskedő fia, Türr István ekkor már hét éve hordta a császár kabátját. A magyarokból légiót szervezett, s amikor a cs. kir. csapatok novarai győzelme után menekülnie kellett, Badenbe ment, ahol részt vett a forradalmi harcokban. Tí...
A kisnemesi családból származó Zágonyi 1848-ban a 10. (Vilmos) huszárezredben szolgált, s kétszer is megmentette Bem tábornokot attól, hogy az ellenség fogságába essen. A második alkalommal, az 1849. augusztus 6-i nagycsűri ütközetben Zágonyi fogságba került, majd 1849 telén török területre szökött, később Amerikában telepedett le. A polgárháború kezdetén jelentkezett az Unió nyugati katonai körzete parancsnokán...
Amikor Kossuth Lajos 1849. augusztus 11-én elhagyta Aradot, s az emigrációba indult, kísérete csupán segédtisztjéből, Asbóth Sándor alezredesből állott. Asbóth 1848-ban mérnökként tevékenykedett a Bánságban. 1848-ban előbb mérnökkari századosként a bánsági hadtestnél szolgált, majd a Klapka György vezette I. hadtesthez került. Kitüntette magát a február 28-i mezőkövesdi ütközetben, s részt vett a tavaszi hadj...
1848. december 6-én Galíciából a Duklaihágón át egy cs. kir. hadtest tört be a Felvidékre Franz Schlik altábornagy vezetésével. Ez a hadtest bevette Eperjest és Kassát, majd december 11-én megverte az ellene küldött magyar csapatokat. A magyar kormány ekkor minden mozdítható erőt erre a hadszíntérre irányított. Ekkor vezényelték ide a komáromi 17. honvédzászlóaljat is, amelynek parancsnoka Sulcz Bódog őrnagy vo...
1848 őszén Anton Puchner altábornagy, az erdélyi cs. kir. főhadparancsnok felmondta az engedelmességet a magyar kormánynak, s a román fölkelőkkel szövetségben megkezdte a magyar fegyveres erők és a nemzetőrség lefegyverzését. E veszély láttán október 16–18-án az agyagfalvi réten összegyűlt székelység képviselői elhatározták, hogy fegyverrel állnak ellen Puchnernek és szövetségeseinek. November 5-én Marosvás...
Az 1849. április 10-én Vácnál vívott ütközetben a csúnya, esős időben indult magyar támadás a Gombás-patakon átvezető, barokk szobrokkal díszített hídnál az ellenséges gyalogság sűrű és pontos sortüzeiben elakadt. A rohamozók között a magyar sereg legkiválóbb alakulatai sorakoztak fel, a 3. és 9. honvédzászlóaljak, de nekik sem fűlt a foguk az újabb támadáshoz. Ekkor Földváry Károly alezredes, a III. hadt...
1700 találat 34 oldalon | Megjelenített találatok: 301-350
