1849. július 31-én Segesvár és Fehéregyháza között mérkőzött meg egymással Bem tábornok 3500 főnyi serege és Lüders gyalogsági tábornok kb. 10.000 orosz katonája. Az ütközet magyar sikerekkel kezdődött, de amikor a délutáni órákban megindult az orosz lovasság mindent elsöprő támadása, a magyar ellenállás pillanatokon belül összeomlott. A csekély számú lovasság képtelen volt akadályozni az üldözést, noha eg...
Dessewffy 1819–1839 között húsz évig szolgált az 5. (Radetzky) huszárezredben, s századosként lépett ki. 1848-ban előbb nemzetőr őrnaggyá, majd novemberben honvéd alezredessé nevezték ki. Decembertől részt vett a felvidéki harcokban. Különösen kitüntette magát Kassánál 1849. január 4-én, amikor a vesztett csata után fejvesztve menekülő csapatokat az általa vezényelt jobbszárnynak a rendet megtartó alakulat...
A szabadságharc kezdetén a magyar kormány csupán csekély katonasággal rendelkezett, s a magas rangú katonák többsége sem volt megbízható a magyar ügy szempontjából. Ezért is volt oly nagy jelentősége az olyan katonák kiállásának és hűségének, mint az örmény eredetű családból származó Kiss Ernőé, aki 1845 óta volt a 2. (Hannover) huszárezred ezredese. Kiss 1818-ban kezdte katonai pályáját, s harmincéves szolgálat...
Az 1849. április 4-i tápióbicskei ütközet rosszul kezdődött. Az élen haladó Klapkahadtest elővédi dandárja gyilkos kereszttűzbe került a falu házai között, menekülni kezdett. A menekülők elsodorták a hadtest többi részét is. A menekülést a lovasság fedezte. Az 1. (Császár) huszárezred, élén Sebő Alajos őrnaggyal, megrohamozta a honvédeket üldöző horvát báni huszárezredet. A szembenálló hadseregek két legross...
A 10. zászlóalj századosaként, december végétől a 19. (Schwarzenberg) gyalogezred 3. zászlóalja őrnagyaként, majd zászlóaljparancsnokként az egyik legmerészebb és legjobb csapattisztnek bizonyult, különösen 1848. december 15-én Jarkovácnál, amikor a Stevan Knićanin vezette szerbek rajtaütöttek az ott éjszakázó honvédeken, s harcukat a falu szerb lakossága is segítette. A magyar tiszteknek, köztük Leinin...
Damjanich 1848 tavaszáig Temesvárott szolgált, de aztán összekapott egyik parancsnokával, Haynau altábornaggyal, mert az gyalázta a magyarokat. Márpedig a szerb Damjanich az ország polgáraként magyarnak érezte magát, s nem tűrte a szidalmazást. Ezért aztán rögtön át is helyezték az észak-itáliai hadszíntérre. Június végétől a Délvidéken szolgált zászlóaljával, amely csakhamar az új hadsereg legkiválóbb alakul...
A magyar és a lengyel nép közös hőse, a székelyek Bem apója 1807-ben állt be katonának, 1812-ben részt vett a napóleoni Grande Armée oroszországi hadjáratában, majd 1813-ban Gdansk védői között szolgált. Hősies magatartásáért 1813. december 20-án megkapta a francia becsületrendet. Az 1830–1831. évi lengyel szabadságharcban előbb ütegparancsnokként harcolt. Az orosz főerőkkel 1831. május 26-án Ostrolękánál ví...
Görgei 1832–1846 között a cs. kir. hadseregben szolgált, volt nemesi testőr, majd huszár főhadnagyként lépett ki. 1848 júniusában jelentkezett a honvédségbe, 1848 októberében komoly szerepet játszott abban, hogy Roth tábornok horvát hadoszlopa Ozoránál megadta magát. Október 7-től ezredes, 11-től már tábornok volt. November 1-jén Kossuth őt nevezte ki a feldunai hadsereg parancsnokává. Másfél hónapos szervező ...
1813 őszén a porosz, orosz és osztrák szövetségesek három hadserege Lipcse felé közeledett, hogy gyűrűbe fogja s megsemmisítse a francia fősereget. Október 16-án azonban még bizonytalan volt, hogy a Schwarzenberg vezette hadseregen kívül Blücher porosz és Bernadotte svéd erői is megérkeznek-e időben. Schwarzenberg herceg ezért több futárt is küldött Blücher tábornagyhoz, hogy „meghívja” az október 18-...
A cs. kir. hadsereg lovasezredei az évszázadok során több szervezeti változáson mentek át. Az 5. huszárezredet 1798-ban szervezték meg az 1., 2., 8. és 9. ezredek leadott osztályaiból Varasdon, s első parancsnokuk Ott Károly tábornok volt. 1809-től az ezred másod-, később első tulajdonosa Josef Radetzky, a XIX. századi osztrák hadtörténelem egyik legkiválóbb hadvezére volt. Az ezred egyik hőse, Esterházy Vince 1804-ben...
„A legvitézebb huszár” 16 éves korában állt először huszárnak, de apja ekkor még nagy nehezen kiváltotta őt. 1787. november 28-án azonban ismét jelentkezett, ezúttal a Hajdúböszörményben toborzó Wurmserhuszárezred soraiba. Rövidesen részt vett II. József utolsó török háborújában, ahol a Bezsánia mellett vívott ütközetben súlyosan megsebesült. 1793-ban Dionville és Metz között összeütközött egy f...
Hertelendy 16 évesen közhuszárként kezdte pályáját, s 13 évi szolgálat után emelkedett tiszti rangra. A török elleni háború végeztével már érlelődött az újabb nagy európai háború: a forradalmi Franciaország és Európa nagyhatalmainak küzdelme. Hertelendy Gábor e háborúban Elzász-Lotharingia csataterein vitézkedett, 1794-től már őrnagyi rangban. 1797-ben Észak-Itáliában harcolt. Az április 27-i cassanói ütk...
Mecséry Dániel 19 éves korában állt be katonának egy gyalogezredbe, majd három év múlva a 3. huszárezredhez került. 1792-ben, a francia háborúk kezdetén már főhadnagy volt, s még ebben az évben Saint Léger mellett esett át a tűzkeresztségen. 1794. április 24-én a 2. huszárezred négy százada élén Villers en Couchies és Avesnes le Sec mellett szétvert egy 5000 főnyi francia egységet, 3 löveget zsákmányolt és 700 ...
„A világ legöregebb katonája”, Skultéty László, aki 81 évet töltött a Habsburg-birodalom hadseregében. 1750-ben, 12 éves korában a Ghillányi-huszárezredben kezdte szolgálatát. 18 esztendős korában, a hétéves háború kezdetén vett részt első hadjáratában, s a tűzkeresztségen valószínűleg az 1757. június 17-i kolini győztes csatában esett át. Ott volt Hadik András nevezetes berlini vállalkozásában...
A francia háborúk során a kiválóan vezetett franciákkal szemben komoly szerep jutott a magyar huszárságnak. Az egyéni vitézség ugyan nem volt képes a háborúk sorsát eldönteni, de egy-egy összecsapás kimenetelét mégis meghatározhatta. Nagy György, a 3. (Ferdinand d’Este) huszárezred őrmestere 1795. augusztus 22-én Augsburgnál, a Lech folyó hídjánál bámulatos hőstettel tüntette ki magát. A cs. kir. sereg egy oszt...
15 éves korában állt be a Gyulay-gyalogezredbe. 1718-ban már százados volt, s részt vett a torgaui, schweidnitzi és teplitzi ütközetekben. 28 éves korára elérte az őrnagyi rangot, s a Pálffy Lipót nevét viselő gyalogezredhez került. 1771-ben az ezred parancsnokává és ezredessé nevezték ki. Első kiemelkedő haditettét a bajor örökösödési háborúban, 1779 január 17-én hajtotta végre. Hosszú éjjeli menetelés után...
Kray Pál katonai szolgálatát a poroszok elleni hétéves háborúban kezdte, s Glatz ostrománál az elsők között hatolt be az erődbe. 1778-ban őrnaggyá, 1783-ban alezredessé nevezték ki. 1784-ben ő verte le Erdélyben a Horea és Closca vezette parasztfelkelést. Az 1788–1789-es török háborúban megvédte a Vulkán-szorost, majd 1789. november 13-án elfoglalta Krajovát. Itteni ténykedéséért megkapta a Katonai Mária Terézia R...
Az amerikai lovasság alapító atyjának nevezett Kovács Mihály nagykunsági családból származott. 16 évesen állt be huszárnak a Hávor-huszárezredbe, s az osztrák örökösödési háborúban szerezte első katonai tapasztalatait. 1746-ban azonban átszökött a franciákhoz, s beállt Bercsényi László huszárezredébe. 1752-ben a létszámcsökkentés következtében alkalmazás nélkül maradt, de még ebben az évben beállt Nagy ...
Egyetlen magyar katona sem jutott olyan magasra a Habsburg-birodalom hadseregében, mint a felvidéki kisnemesi családból származó Hadik András. 22 évesen állt be a Dessewffy-huszárezredbe, 1735-ben a Rajna mentén szolgált, majd immáron kapitányként harcolt az 1736–1739. évi török háborúban. A vesztes grockai csata előtt ő figyelmeztette főparancsnokát a török támadás veszélyére. 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok ...
Nádasdy Ferenc 19 évesen állt be az egyik huszárezredbe, s itt tanulta meg a hadakozás mesterségét. 1731–1732-ben Korzikában, 1733–1734-ben Itáliában, 1735-ben a rajnai fronton harcolt. Érdemeinek köszönhetően 1736-ban már a Dessewffy-huszárezred ezredese volt, s ennek élén vett részt az 1736–1738. évi török háborúban. 1741-ben tábornokká léptették elő. A következő évben Chotusitznál lovasdandárá...
A Rákóczi-szabadságharcot követően több száz magyar katona vonult emigrációba. Közéjük tartozott Bercsényi László gróf, Rákóczi főgenerálisának, Bercsényi Miklósnak a 22 éves fia. Az ifjú gróf 1701–1704 között a császáriak fogságában volt, majd Rákóczi mellé került. 1708-tól a Nemesi Kompánia tagja lett, s ebben az évben a trencséni csatában egyike volt azon apródoknak, akik a sebesült Rákóczit...
Az ősi arisztokrata családból származó Károlyi Sándor 1689-ben, apja halála után foglalta el Szatmár megye főispáni székét. Főispánként legfőbb gondja a megye adózó népének megóvása volt a katonai túlkapásokkal szemben. Rákóczi szabadságharcának kezdetén lojális főúrként szembeszállt a bujdosókkal, s Dolhánál meg is verte őket. Amikor azonban látta, hogy Bécsben a Magyarországon kibontakozó mozgalom lecs...
Galántai és fraknói gróf Esterházy Ferenc pápai kapitányként harcolt a török ellen, s részt vett Bécs védelmében 1683-ban. Fia, Antal, Esterházy Pál nádor udvarában nevelkedett. 1697-ben lett kapitány a Kollonich-huszárezredben, a következő évben főstrázsamester. 1698. szeptember 19-én Temesvár ostrománál, Nagybecskerek közelében török fogságba esett, s csak a törökkel kötött karlócai béke után, 1699. ápri...
Béri Balogh Ádám pályafutása sok hasonlóságot mutat legjobb tábornokáéval, Bottyán Jánoséval. Fiatal korában a törökellenes felszabadító háborúkban kezdte katonai szolgálatát egy kis dunántúli végvárban, Csobáncon. Gyalogos vajdaként vett részt a török kiűzésében. 1704 őszén csatlakozott a kuruc mozgalomhoz, s Rákóczi ezereskapitánnyá nevezte ki. A dunántúli harcokban a legsikeresebb kuruc parancsnokok ...
A kisnemesi családból származó Bottyán János első nevezetes cselekedete igazi bravúr volt. Álruhában belopakodott a török által megszállt Érsekújvár várába, s délidőben felosonva a minaretbe, kidobta onnan az imádkozó müezzint. Bár a helyőrség fele üldözte, mégis ép bőrrel jutott ki az erődből. 1683-ban a viszszafoglalt Esztergom lovasainak főhadnagya, 1684-ben Vác kapitánya volt. Ott volt Buda 1686-os visszafog...
I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia az 1697. évi hegyaljai felkelés elől még Bécsbe menekült, de az ország lakosságának egyre elviselhetetlenebb nyomora arra ösztönözte, hogy francia segítséggel kísérelje meg helyreállítani az ország jogait. A császári hatóságok 1701-ben elfogták, ám a börtönből sikerült megszöknie, s Lengyelországba menekült. Itt keresték fel az északkeleti megyék bujdosóinak képvis...
A felszabadító háborúk iszonyú terheket raktak egész Magyarországra, s különösen az ország adózó népére. Az adók, a beszállásolás, az előfogatok állandó kiszolgáltatása korábban virágzó községeket tett tönkre, viszonylagos biztonságban élő jobbágyok ezreit lehetetlenítette el. Az új közigazgatás emberei az idegen katonasággal versengve sarcolták és rabolták az önnön védelmükre képtelen parasztokat. Egyetle...
Amikor az egyesült keresztény hadak 1686-ban visszavették Buda várát a töröktől, az ostromlók között ott vitézkedett s kitüntette magát a harmincadik éve táján járó Splényi László hadnagy is. 1706-ban kapta meg Deák Pál és Viszlay András huszárezredének ezredtulajdonosságát. Ettől kezdve ezredével a spanyol örökösödési háború frontjain harcolt Itáliában, a Rajna mentén és Németalföldön. Részt vett az...
A Zala megyei birtokos Ebergényi László joggyakornokként kezdte pályáját, de a törökellenes felszabadító háborúk idején, 1688-ban beállt a Nádasdy-huszárezredbe. Csakhamar kitűnt, hogy a hadbíróként működő férfiú katonaként is megállja a helyét. Először az 1690. évi francia háborúban a Rajna-mentén tüntette ki magát. Ebben az évben lett kapitány, 1700-ban már ezredesként szolgált, s megkapta a volt Pál...
Az ország felszabadítása nagyrészt azoknak a végvári vitézeknek is az érdeme, akik a bécsi udvar visszaélései, elnyomó intézkedései ellenére végsőkig kitartottak a helyükön. E katonák nem csatlakoztak a kuruc mozgalomhoz, mert úgy gondolták, hogy először a törököt kell kiűzni az országból, mivel az oszmánok az ország fő ellenségei. Közéjük tartozott a hős katona és kiváló költő, Koháry István, 1667-től ...
Buda 1686. évi ostroma az ország felszabadításáért folytatott küzdelem egyik legfontosabb eseménye volt. A szövetséges csapatok már 1684-ben Buda bevételével kísérleteztek, de a közel négyhónapos ostrom nem hozta meg az eredményt. 1686-ban Lotharingiai Károly herceg és Miksa bajor választófejedelem vezetése alatt mintegy 65.000 főnyi sereg, soraiban 15.000 magyar vitéz gyűlt össze. A vár lövetése június 18-án kezdőd...
1683-ban Kara Musztafa nagyvezír hatalmas oszmán serege ostrom alá vette a császári fővárost, Bécset. Ez a támadás végre a keresztény hatalmak összefogásához és Magyarország felszabadításához vezetett: az oszmán fősereg szeptember 12-én döntő vereséget szenvedett Bécs alatt az egyesült lengyel–Habsburg– német haderőtől. Batthyány Ádám, a Dunántúl védelmében és az ország irányításában oly kom...
Az 1664. évi vasvári béke keltette felháborodás a magyar közvélemény jelentős részét új utak keresésére indította. A magyar méltóságok Wesselényi Ferenc nádor vezetésével szervezkedésbe kezdtek, amelyet azonban lelepleztek, résztvevőit kivégezték vagy börtönbe vetették. Thököly István is részt vett részt az összeesküvésben. Ennek kudarca után fia, Imre Erdélybe szökött. Itt került kapcsolatba a bujdosóknak...
Esterházy Miklós nádor fia 17 évesen lett Sopron vármegye főispánja, királyi tanácsos, majd 1661-ben főudvarmester és tábornok. Gyors karrierje nemcsak képességeinek, hanem az Esterházy-család hagyományos Habsburg-hűségének elismerését is jelentette. 1663–1664-ben Zrínyi oldalán vett részt a nevezetes téli hadjáratban, s „Mars Hungaricus” című munkájában örökítette meg a horvát bán fényes siker...
A tizenötéves háború pusztításait követően a Habsburg-birodalom évtizedekig igyekezett elkerülni az újabb összecsapást az oszmán birodalommal, annál is inkább, mert az 1618–1648 között vívott harmincéves háború lekötötte minden energiáját és erőforrását. Az 1627-ben, majd 1650-ben megújított béke ellenére azonban a harcok soha nem szüneteltek. A Magyar Királyság nagy arisztokrata családjai a XVI–...
A szigetvári hős dédunokája első kisebb győzelmét 1639-ben aratta. 1647-ben a Muraközt dúló török csapatokat verte szét Légrádnál. 1649-től Horvátország bánjaként irányította a török elleni védelmet. 1651-ben visszavette a török által elfoglalt Kiskomáromot. Az állandó harcok közepette komoly elméleti jártasságot is szerzett a hadtudomány területén. 1661-ben a nagy törökellenes háború előestéjén a Murak...
Kemény János pályája a Bethlen Gábort követő I. Rákóczi György uralkodása idején ívelt magasra. Ott volt Bethlen 1626. évi hadjáratában. 1630-tól már Fejér vármegye főispánja és fogarasi kapitány volt. 1644-ben Rákóczi a mezei hadak generálisává nevezte ki. 1644– 1645-ben ő vezette Rákóczi hadainak felvidéki hadjáratát, amelynek eredményeként a linzi béke ismét biztosította Erdély önállóságát. A fe...
Bethlen Gábor ott volt az 1595-ös havasalföldi hadjáratban, de tanúja volt Erdély ezt követő romlásának is. 1613-ban a szultán őt tette meg Erdély fejedelmévé, de cserébe kénytelen volt átadni Lippa várát a töröknek. 1618-ban a protestáns és katolikus hatalmak ellentéte európai méretű háborúba torkollt. Bethlen úgy látta, a protestáns hatalmak oldalára állva biztosíthatja a fejedelemség jövőjét, s a magyarorsz...
Bocskai Istvánnak, Báthori Zsigmond fejedelem egyik fő bizalmasának komoly szerepe volt abban, hogy 1594-ben a fejedelem szakított a törökkel. 1595 őszén az erdélyi hadak az ő vezetésével verték meg Gyurgyevónál Szinán nagyvezér utóvédjét. A háború azonban Erdély számára egyre több nyomorúságot hozott, a török és tatár beütések mellett a szövetséges császári csapatok is rengeteg kárt okoztak. Amikor Bocskai f...
A Rákóczi-család vagyonát megalapozó Zsigmond 1572-ben Szendrő kapitánya volt. 1587-ben az egri vár kapitányává nevezték ki. 1588. október 8-án értesült arról, hogy a nem messze lévő Szikszót 12.000 főnyi török sereg támadta meg. Rákóczi azonnal összevonta az egri, kassai, tokaji, ónodi és szendrői végvárak mozgósítható katonaságát, s 2600 vitézével a szorongatott Szikszó felmentésére sietett. A mezővá...
Turul-házi Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme[1] volt a honvisszafoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek vissza. Álmos fejedelem fia, akit valószínűleg mint kendét szakrálisan feláldoznak még a Kárpátok előtt vagy már Erdélyben. A Kárpát-medencét egyenes ági előde Attila király jogán foglalta vissza. Utódai 400 éven át adták a magyarság uralkodóit saját dinasztiá...
Turul-házi Álmos fejedelem (819 – 895) a honvisszafoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád nagyfejedelem apja. A hét honfoglaló vezér egyike. A krónikás hagyomány egy része szerint apja Előd, más része szerint Ügyek volt....
Turul-házi Előd/Ed fejedelem Álmos fejedelem nagyapja volt. Magát a dinasztia Turul nemzetségnek nevezi és Nimród királytól Attila királyon át eredezteti magát, amit a legújabb archeogenetikai kutatások is alátámasztanak melyek szerint szkíta-hun felmenőkig mutat a Turul-ház III. Béla királyból vett genetikai vonalak. ...
Attila nagykirály fia volt a Turul-házbeli Csaba királyfi. A székelyek mai napig imádott szakrális királya.
Attila halálát követően Attila két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő egy német fejedelemasszonytól származott (Krimhilda), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. Csaba 15 000 hun vitézzel a g...
Turul nemzetségből származó Attila királyunk (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb nagykirálya.
A Képes krónika szerint: "Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora."
A Képes krónika szerint 410 körül született Mundzuk (a magyar mondákban Bendegúz) fiaként.[1] Attila ...
Kézai Simon, meglehetős részletességgel, ekképpen adja elő Hunor és Magor, illetve a Csodaszarvas történetét:
„Mellőzve tehát az eseményeket, mellyek kezdett tárgyunknak színt adnak, vissza kell térnünk Menróth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött összezavarodása után Eviláth földére[* 3] méne, mellyet ez időben Persia tartományának neveznek, és ott nejétől Eneth-től két fiat nemze, Hunort tudniillik és Mogort, kiktől a húnok vagy magyar...
A Bendegúz magyar eredetű férfinév. A Turul nemzetségből származó Bendegúz a mondák szerint Attila hun király apja volt. Bendegúz (390 – 434) hun nagykirály volt 415 és 420 között. A trónon őt előbb öccse, Ruga, majd fiai Bleda (magyar mondákban Buda) és Attila hun király követték. Nevének jelentése az ótörökben „gyöngy, ékszer vagy zászló...
Turul-házi Ménrót/Nimród király
Turul-házi Hunor és Magor király
Turul-házi Bendegúz király 390–434
Turul-házi Buda király 408–445
Turul-házi Attila király 410-453
Turul-házi Csaba királyfi 440?-478
Turul-házi Előd fejedelem 730?-784
Turul-házi Ügyek fejedelem ...
Turul-házi Ménrót/Nimród király
Turul-házi Hunor és Magor király
Turul-házi Bendegúz király 390–434
Turul-házi Buda király 408–445
Turul-házi Attila király 410-453
Turul-házi Csaba királyfi 440?-478
Turul-házi Előd fejedelem 730?-784
Turul-házi Ügyek fejedelem ...
Turul-házi Ménrót/Nimród király
Turul-házi Hunor és Magor király
Turul-házi Bendegúz király 390–434
Turul-házi Buda király 408–445
Turul-házi Attila király 410-453
Turul-házi Csaba királyfi 440?-478
Turul-házi Előd fejedelem 730?-784
Turul-házi Ügyek fejedelem ...
1700 találat 34 oldalon | Megjelenített találatok: 351-400
