Sikorski Tádéné Zsolnay Júlia a „legnagyobb magyar fazekasként” tisztelt, Zsolnay Vilmos kisebbik leánya. Édesapja az Osztrák-Magyar Monarchia ma is működő, egyik legnagyobb finomkerámia-ipari gyárkomplexumát fejlesztette ki a XIX. század utolsó harmadában.
Technikai találmányok sora fűződik Zsolnay Vilmos nevéhez. A korábban említett eozin máz és pirogránit mellett, az első találmánya a...
Nimród őskirályunk felesége akiktől születik Hunor és Magyar.
A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród..., Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.
A Tárih-i Üngürüsz krónika (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„...a Madzsar [magyar...
Nimród őskirályunk felesége akiktől születik Hunor és Magyar.
A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród..., Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.
A Tárih-i Üngürüsz krónika (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„...a Madzsa...
Az első magyar prímabalerina életéről sajnos keveset tudunk. Nem ismeretes pontos születési helye és ideje sem, sőt neve is kérdéses, feltételezhetjük, hogy a kor színpadi életében divatos könnyen megjegyezhető, ugyanakkor figyelemelkeltő művésznevet vett fel.
Színpadi pályafutása, első fellépése a pesti Nemzeti Színházban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc forrongó idejére esett. Els...
Édesatyja a Turul nemzetségből származó II. András magyar király (1205 - 1235), édesanyja Meráni Gertrúd. Négy éves korában eljegyezték Hermann thüringiai tartományi gróf Hermann nevű fiával, ezért Erzsébetet Warburgba vitték és ott is nevelkedett. Az ifjú Hermann hirtelen meghalt 1216-ban, ekkor Erzsébetet el akarták távolítani az udvarból. A tartománygróf másodszülött fiával, Lajossal jegyezte el újra, ez a vőlegény azonban a lovagköltők verseinél való...
Édesapja a Turul nemzetségből származó IV. Béla magyar király (1235 - 1270), édesanyja Laszkarisz Mária királyné, a niceai császár leánya, akiknek tíz gyermeke közül kettőt szentté avatott az egyház, kettőt pedig boldogként tisztel.
1239-ben jegyezték el Kingát Boleszló krakkói és szandomiri herceggel. Lengyelországba elkísérte húga, az 1235. táján született Jolán, akit Kinga 1256-ban férjhe...
Édesapja a Turul nemzetségből származó IV. Béla magyar király (1235 - 1270), édesanyja Laszkarisz Mária királyné, a niceai császár leánya.
Kilencedik gyermeknek született, a tatárjárás idején, amikor a királyi pár a templomosok klisszai várában talált menedéket. Szülei az újszülöttet Isten szolgálatára ajánlották fel, és csodálatos módon a tatárok teljesen váratlanul 1242. márci...
A Turul nemzetségbeli Szent László király volt édesatyja és Rheinfeldi Adelheid az édesanyja. 1095-ben árván maradt, ekkor I. Komnénosz Elek császár (1081 - 1118) követei megkérték Könyves Kálmántól a bizánci trónörökös, Kaloioannész (~1087– 1143) számára Szent László leányának, Piroskának kezét. 1104-ben a bizánci tábornok, Eumathiosz Philokalész vezette a követséget, amely Piroskát a ...
Édesapja a Becse-Gergely nemből származó bethleni gr. Bethlen Sámuel, Küküllő vármegye főispánja és Marosszék főkapitánya, a nagyenyedi kollégium világi gondnoka, édesanyja pedig Nagy Bora volt. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik, de csak öt testvér maradt életben közülük. Bethlen Kata nyolc éves volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyja második férje br. Haller István is meghalt két esztendő múlva...
Atyja Báthory Gábor fejedelemnek a testvére, édesanyja pedig a lengyel Zakreska Anna volt.
II. Rákóczi Györgyöt 1640-ben váradi főkapitánnyá nevezték ki, így ismerte meg a szomszédos vármegyében élő Báthory Zsófiát, aki a Gút - Keled nemzetségből való ősrégi családnak abból az ágából származott, amely már öt fejedelmet is adott Erdélynek.
Az eljegyzés 1641. nyarán történt, de a menyegző...
A meseirodalom nagyasszonya Bezerédj Amália 1804. április 15-én született a Vas megyei Szentivánfán. Édesapja Bezerédj György, híres jogász, országgyűlési követ, később az ország alnádora, Édesanyja Szegedy Antónia volt. A családban szerették és becsülték a tudományt, a költészetet. Amália megtanulta a német, francia és angol nyelveket. A kor nevelési szokása szerint zongora leckéken csiszolódott...
Édesapjától Szögyény Zsigmond alkancellártól a vallásosságot és kötelességtudást örökölte, míg édesanyja Pásztory Júlia minden szép és nemes iránti érdeklődést, hazafias szellemet, az irodalom, a művészet szeretetét plántálta kislánya lelkébe. Gyerekkorában sokat tanult, jól beszélt németül, franciául, angolul, olaszul, sőt még késő öregségében is olyan jól tudott latinul, hogy komol...
Édesapja részben Turul nemzetségbeli felmenőkkel is rendelkező Nagy Lajos király 1379-ben, Nagyszombatban jegyezte el az 1468. február 15-én született Luxemburgi Zsigmonddal. Apja halálakor, tizenegyéves korában örökölte mind a magyar, mind a lengyel trónt, és így 1382-ben Székesfehérvárott megkoronázták.
A magyar történelem során először ült nő a trónra, tehát Anjou Máriát Magyarország első királynőjeként tisztelhetjük. Kiskora miatt, helye...
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Tóth Ilona (Cinkota, 1932. október 23. – Budapest, 1957. június 28.) szigorló orvos, akit az 1956-os forradalom után kivégeztek. Személye az 1956 utáni megtorlások egyik szimbolikus alakja. Szülőháza ma emlékhelyként működik és kiegészül egy konferencia-teremmel, illetve a bírósági perének tárgyalóterméhez hasonlóan berendezett helyszínnel....
Czuczor Gergely-Fogarasi János: Magyar értelmező szótár
Mai napig a legmélyebb és legátfogóbb magyar értelmező szótár ami az Magyar Tudományos Akadémia MTA megrendelésére és kiadásában jelent meg. Elkészítői az MTA felkérésére Czuczor Gergely és Fogarasi János akadémikusok voltak
Az Akadémiai készületek egy nagy szótár létrehozására már 1839-ben megindultak .A tagok 1840-ben kapták meg az utasítást munkálataik megkezdésére...
Az Akadémiai készületek egy nagy szótár létrehozására már 1839-ben megindultak .A tagok 1840-ben kapták meg az utasítást munkálataik megkezdésére. A nagy magyar szótár belső rendszerének, s kidolgozásának tervét gróf Teleki József akadémiai elnök elfogadott munkája alapján küldték meg a tagoknak.
A magyar nyelv szótára; I. A nagy magyar szótár belső elrendeleséről (1862)
„A magyar szótár alkotásának, nyelvünk természe...
A gyök egy 18-19. századi nyelvészeti szakkifejezés: a szó elsődleges lexikai alapeleme, amely a jelentés tartalom legalapvetőbb rétegeit hordozza, és nem redukálható további alkotórészekre. A gyök nem volt azonos a szótővel, mivel ez utóbbi esetében nem állt fenn a nemredukálhatóság kritériuma. A gyökök lehettek kötött vagy szabad morfémák is. A gyök morfémákat alapvetőnek tartot...
Az Akadémiai készületek egy nagy szótár létrehozására már 1839-ben megindultak .A tagok 1840-ben kapták meg az utasítást munkálataik megkezdésére. A nagy magyar szótár belső rendszerének, s kidolgozásának tervét gróf Teleki József akadémiai elnök elfogadott munkája alapján küldték meg a tagoknak.
A magyar nyelv szótára; I. A nagy magyar szótár belső elrendeleséről (1862)
A szóbokor nyelvtani szakkifejezés, az egy szógyök köré szerveződő szavak csoportját, bokrát jelenti.
A szóbokorba szerveződő szavakat jelentésbeli és hangalakbeli hasonlóságuk kapcsolja össze. A szóbokrok egy-egy elvontabb jelentéskör köré csoportosulnak. A finom hangalakváltozások követik a jelentésváltozásokat. Így a nyelv mintegy összefüggő hálózatot képezve írja le a vil...
Czuczor Gergely-Fogarasi János: A magyar nyelv szótára
Az Akadémiai készületek egy nagy szótár létrehozására már 1839-ben megindultak .A tagok 1840-ben kapták meg az utasítást munkálataik megkezdésére. A nagy magyar szótár belső rendszerének, s kidolgozásának tervét gróf Teleki József akadémiai elnök elfogadott munkája alapján küldték meg a tagoknak.
A magyar nyelv szótára; I. A nagy magyar szótár belső elrendeleséről (1862)
Horthy Miklós kormányzó 1942. szeptember 21-én felkérte a honvédelmi miniszteri tárca vezetésére. Az előző napi, gödöllői találkozójukon már közölte vele, hogy az új honvédelmi minisztertől várja „a honvédség Bartha számlájára írandó megromlott szellemének és fegyelmének helyreállítását”. Nagy meggyőződéséhez híven mindent megtett, hogy a honvédséget távol tartsa a politikától. Azonban a Honvédelmi Minisztériumban Bartha többségben l...
Elődjéhez, Klebelsberg Kunóhoz hasonlóan az oktatást kiemelt nemzetpolitikai ágazatként kezelte és jelentős támogatásokat szerzett tárcája részére. A húszas évek végén az állami költségvetésből a kultusztárca mintegy 9-10 százalékban részesült, míg a harmincas évek elején 11-13 százalékban kapott támogatást. Iskolapolitikájának egyik célja volt, hogy a különböző iskolatípusok között fennálló különbségeket csökkentse, és a nemzetnevelés érdek...
Közoktatás-politikáját az egységes jogosítású, de háromágúvá tagolt középiskola-rendszer megteremtése (1924), a polgári iskola önálló középfokú iskolaként való törvényesítése (1924), a középfokú lányoktatás reformja (1926), a tanárképzés reformja (1924) jellemezte.
Népiskola-politikáját az érdekeltségi népiskola megteremtése (1926), a 8 osztályú népiskola törvénybe iktatása 1928-ban, azzal, hogy az majd csak 1940-ben váljék kötel...
1907-ben elvégezte a budapesti hadapródiskolát, majd az első világháborúban a frontra került, ahol 1917-ben századosi rangot kapott. A háború után 1925-ig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd katonai attasé lett Párizsban, Belgrádban és Athénban, ezt a tisztségét 1933-ig töltötte be.
1933–37-ben a vezérkari főnökség 2. osztályának volt vezetője. 1938. november 1-jén vezérőrnagyi rangot kapott, és az 5. gyalogdandár parancsnoka lett....
Kánya Kálmán a két háború közötti magyar külpolitika grand old manje az Osztrák-Magyar Monarchia konzuli akadémiáján végzett és a monarchia külügyi szolgálatában kezdte meg diplomáciai pályafutását. Ausztria-Magyarország szétesése után az önálló magyar külügyminisztérium megszervezésében játszott meghatározó szerepet. A minisztérium vezértitkáraként annak tulajdonképpeni vezetője volt. E pozícióját feladva lett Magyarország berlini követe, 1925-be...
Első miniszterelnöki feladata a Délvidék visszafoglalása volt. Valójában Bárdossy nem szegte meg a Teleki-féle szerződést, mivel a Jugoszláv határon 1941. április 6-án felvonuló magyar-német haderőből csak a német kontingens hatolt be Jugoszláviába, és Bárdossy még akkor sem üzent hadat Jugoszláviának, amikor április 6-a és 10-e között a jugoszláv légierő több alkalommal bombázott magyar területeket. Április 10-én azonban az önálló horvát állam kikiá...
Gömbös 1936. október 6-án, egy Münchenhez közeli klinikán elhunyt. Szinte természetes volt, hogy utódja Darányi lesz, aki azonban az új feladatáért nem lelkesedett túlzottan. A személycseréhez sokan nagy várakozásokat fűztek, a Bethlen-csoport általános visszarendeződést várt a Gömbös előtti rendszerhez, míg mások (a „Gömbös-árvák”) pont hogy az elhunyt kormányfő személyében látták eddig a Nemzeti Munkaterv túl óvatos végrehajtását és radi...
A kormánypárt és a kisgazdák fúziója révén 1922 februárjában Bethlen vezetésével létrejött Egységes Pártban ügyvezető alelnöki funkciót töltött be. 1924-ben néhány elvbarátjával (pl. Eckhardt Tibor, Bajcsy-Zsilinszky Endre) kilépett az EP-ből, mert szembekerült Bethlennel a bethleni konszolidáció, a Népszövetséghez való csatlakozás és a népszövetségi kölcsön ügyében. Ekkor megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot, mely ezután a kormány...
Nem kétséges, hogy Bárdossy felmentése után Bethlen ajánlotta maga helyett Kállayt Horthynak. Kállayval egy „második Bethlen” került a miniszterelnöki székbe. Nemcsak személyes jó barátok voltak, hanem teljesen azonos politikai felfogásúak is, mindketten a konzervatív, lassú reformokat pártoló nagybirtokosi réteget képviselték. Amikor Bethlen kilépett a Nemzeti Egység Pártjából, egyedül Kállay követte, benne tehát úgy bízhatott meg Horthy, mint Beth...
Az 1919-es kommunista forradalom majd a proletárdiktatúra elől a vezető magyar politikusok egy része Bécsbe menekült, és gróf Bethlen István vezetésével megkezdődött a szervezkedés a bolsevik hatalom felszámolására (Antibolsevista Comité). Ezzel párhuzamosan 1919 tavaszán Károlyi Gyula Aradon alakított ellenkormányt a kommün megdöntése érdekében. Május elején román csapatok megszállták Aradot, és Károlyit kormányának több tagjával együtt internálták. Ki...
A Sztójay-kormányt leváltását követően 1944. augusztus 29-én Horthy miniszterelnökké nevezte ki, és titokban megbízta a háborúból való kilépés és a fegyverszünet előkészítésével. Eltávolították a szélsőjobboldali politikusokat és leváltották a zsidók deportálásáért felelős államtitkárokat. Október elején a németek közölték, hogy Hitler Szálasit szánja Magyarország következő miniszterelnökének. Az október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet...
Politikai pályafutása Németújváron kezdődött, amikor 1901-ben néppárti politikusként országgyűlési képviselővé választották. Az őszirózsás forradalmat követően a Károlyi-kormány alatt visszavonult a politikai élettől. A Tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenység vádjával letartóztatták és túszként fogva tartották. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakulását követően a párt vezetőjeként tért vissza a politikai életbe. 19...
1944. március 22. és augusztus 29. között miniszterelnök és külügyminiszter volt. Öt hónapos miniszterelnöksége idején erélytelenül kiszolgálta a megszálló németeket. Ebben az időben újabb honvédegységeket vezényeltek a keleti frontra és megengedte, hogy az SS szabadon toborozhasson a magyarországi németek soraiból. Országszerte ellenzéki sajtóorgánumokat tiltottak be és politikai célú letartóztatások sora történt.
Többszörösen megválasztott országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság külügyminisztere 1920-ban (a Simonyi-Semadam-kormányban), majd az ország miniszterelnöke 1920-tól 1921-es lemondásáig, ezt követően 1938–39-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter (az Imrédy-kormányban), majd az 1939-es választásokat követően az ország megválasztott miniszterelnöke 1941-es öngyilkosságáig. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, továbbá a SZEFHE rabonbánja ...
Életútja bebizonyította, hogy a Rákosi-korszak és a nyilas diktatúra természetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt.
1944. március 4-én XII. Piusz pápa veszprémi püspöknek nevezte ki. március 25-én az esztergomi bazilikában Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek szentelte püspökké. Hivatalát március 29-én, épp születé...
A magyar keresztényszocializmus legjelentősebb képviselője, az 1920-as évek Magyarországának egyik legbefolyásosabb embere, a magyar egyháztörténet egyik legismertebb alakja, egyben a 20. századi magyar történelem egyik legvitatottabb személyisége is.
1905-ben kapta meg Székesfehérvár püspöki székét. Már főpapi beiktatásakor a magyar közélet egyik legtiszteltebb egyénisége, aki a liberalizmus és az egyház összefonódásának filozófiáját és an...
Szerkesztője volt a Protestáns Szemle, Egyetemi Lapok, Református Szemle és Az Út című lapoknak, ez utóbbit ő is alapította. Élénk közéleti szerepet töltött be, szinte minden abban a korban született protestáns mozgalom és szövetség alapításánál bábáskodott, számos irodalmi és kulturális szervezet tagja volt, munkásságát több külföldi egyetem is díszdoktori címmel ismerte el.
1948. április 30-án, Rákosi nyomására, minden tisztségéről l...
Atyja nem tudta visszatartani, és a négy középiskola elvégzése után katonai nevelőintézetbe adta. A katonai főreáliskolát Budapest-Hűvösvölgyben fejezte be 1920-ban, és utána a Ludovika Akadémiára került. Tüzér szakkiképzést kapott és 1924. augusztus 20-án, mint évfolyamelsőt avatták hadnaggyá.Nem sokáig maradt eredeti fegyverneménél.A repülés nagyszerűsége, távlatai azonnal megragadták a fiatal hadnagy lelkét és első volt a jelentkezők között.Trianon...
1902 őszétől a Pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola növendéke lett.
1906. augusztus 18-án avatták hadapród őrmesterré, beosztották a nyitrai 14. honvéd gyalogezredhez.
1907. november 1-jén előléptették hadnaggyá, az ezred műszaki tisztje lett.
1910. október 1-jén Budapestre vezényelték, felsőbb tiszti tanfolyamra.
1911. augusztus 31-én „igen jó” minősítéssel befejezte tanulmányait.
1911 októberétől Bécsben ...
A traisskircheni hadapród iskolán végzett, 1911-től zászlós volt a Monarchia közös hadseregében, majd átlépett a honvédségbe és Hajmáskéren a 7. honvéd tüzérezrednél szolgált. Az első világháborúban az orosz, majd az olasz fronton harcolt. A Hadiakadémia elvégzése után a szombathelyi hadtestnél vezérkari tiszt lett. Később a Honvédelmi Minisztériumba osztották be, majd a harcászat tanára lett a Hadiakadémián. 1939–1940-ben a Honvéd Vezérkari Főnö...
1941. május 1-jétől gyalogsági tábornok, augusztustól vezérezredes volt. Szeptemberben az aktívabb háborús részvételt sürgető Werth Henrik vezérezredes helyére, a Honvéd Vezérkar főnöki tisztségébe a Jánynál fiatalabb Szombathelyi Ferenc vezérezredest nevezik ki. Emiatt a 36 éves szolgálati viszonyára hivatkozással Jány kérte felmentését és nyugállományba helyezését, de Keresztes-Fischer Lajos vezérezredes, főhadsegéd kifejezte azt a legfelsőbb óhajt, h...
18 évesen vonult be a légierőhöz, a honvédesküt 1933. szeptember 3-án tette le. Vadászrepülő akart lenni, de megfelelő iskolai végzettség hiányában először csak repülőgép-szerelőnek vették fel. Mivel a repülőgép-szerelő szakiskolát kiváló eredménnyel végezte el, több társával egyetemben lehetőséget kapott arra, hogy pilótaképzésen is részt vehessen. A kétéves repülőgép-vezetői iskolát Székesfehérváron végezte el (1938-ban végzett), kitűnő ere...
Herczeg Ferencről pedig annyit, hogy a korszak írófejedelme volt. 1925-ben, amikor a svéd Nobel-díj Bizottság fölkérésére először volt lehetőségünk megnevezni magyar jelöltet, egyhangúlag Herczeg Ferencet és művét, Az élet kapuját jelölte a magyar Nobel-díj Bizottság. Nem véletlenül. Herczeg ekkor már Európa-szerte ismert író volt, az Élet kapuját sok-sok nyelven lehetett olvasni, a skandináv nyelvektől egészen az olaszig, ráadásul ez a regény valóban egy ...
Herczeg Ferencről pedig annyit, hogy a korszak írófejedelme volt. 1925-ben, amikor a svéd Nobel-díj Bizottság fölkérésére először volt lehetőségünk megnevezni magyar jelöltet, egyhangúlag Herczeg Ferencet és művét, Az élet kapuját jelölte a magyar Nobel-díj Bizottság. Nem véletlenül. Herczeg ekkor már Európa-szerte ismert író volt, az Élet kapuját sok-sok nyelven lehetett olvasni, a skandináv nyelvektől egészen az olaszig, ráadásul ez a regény valóban egy ...
Herczeg Ferencről pedig annyit, hogy a korszak írófejedelme volt. 1925-ben, amikor a svéd Nobel-díj Bizottság fölkérésére először volt lehetőségünk megnevezni magyar jelöltet, egyhangúlag Herczeg Ferencet és művét, Az élet kapuját jelölte a magyar Nobel-díj Bizottság. Nem véletlenül. Herczeg ekkor már Európa-szerte ismert író volt, az Élet kapuját sok-sok nyelven lehetett olvasni, a skandináv nyelvektől egészen az olaszig, ráadásul ez a regény valóban egy ...
1700 találat 34 oldalon | Megjelenített találatok: 151-200
