I. Géza (Lengyel Királyság, 1044 körül – Vác, 1077. április 25.) Árpád-házi magyar király 1074 és 1077 között. Apja I. Béla király, Vazul herceg fia, anyja a lengyel származású Richeza királyné volt.
I. Béla király és Richeza lengyel hercegnő fia, apjának lengyelországi tartózkodása idején született. Lengyelországból apjával együtt 1048-ban tért haza. 1057-ben öccsével, Lászlóval együtt belenyugodott unokaöccsének, Salamonnak megkor...
Szeles Erika Kornélia magyar szakácstanuló, az 1956-os forradalom mártírja.
Az 1981-es Berlingske Tiende című lapban jelent meg "A hős Erika halott" című újságcikkben az Erikával ugyanazon szakácsiskolába járó Árki József mesélte el, hogy Erikát ugyanezen idősebb barátja vitte a felkelők közé. Erika néhány diáktársát is elhívta a felkelő csoportba, akik megtanították géppisztollyal bánni. 1956. november 1. környékén készíthette róla a h...
Hunyadi János magyar nemes a nándorfehérvári diadal hőse, Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között. Az ország egyik leggazdagabb földesura, kiemelkedő hadvezér, több déli vármegye vezetője, erdélyi vajda. Hunyadi Mátyás és László édesapja. Az Oszmán Birodalommal szembeni küzdelmei, elsősorban a nándorfehérvári diadal révén már kortársaitól kivívta magának törökverő melléknevet....
I. Mátyás, születési nevén Hunyadi Mátyás , elterjedt nevén Mátyás király, Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. Közkeletűen Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert. ...
Angyal István (Magyarbánhegyes, 1928. október 14. – Budapest, 1958. december 1.) az 1956-os forradalom szabadságharcosa, a budapesti Tűzoltó utcai csoport vezetője, a forradalmat követő megtorlás áldozata...
1930-ban született Répcelakon, háromgyermekes munkáscsaládban. Mivel édesanyja nagyon
korán betegségben elhunyt, 7 éves koráig a nagyszülőknél nevelkedett. Ezután a Csepeli
Vasműben kohászként dolgozó édesapja vette magához. A nyolc elemi elvégzése után 1945- ben lakatostanuló lett, 1948-tól a Csepeli Vasműben dolgozott. Kitanulta a fémgyalus szakmát
is....
Bosnyák Gábor Mezőtúron született 1930-ban. Nagyszülei nehéz körülmények között nevelték. Elemi iskoláit Mezőtúron kezdte, az erdélyi Nagysajóban folytatta, majd jóval később, 1954-ben fejezte be azt. Előbb gazdasági cseléd volt, a háború végétől pedig kubikusként dolgozott Budapesten. 1950-ben kapta meg a katonai behívóját. A belső karhatalomhoz vezényelték. Ismét kubikusnak állt, a forradalom kitörésekor a Mechanikai Műveknél dolgozott. Nős volt, ház...
Bosnyák Gábor a Práter utcai felkelőkhöz csatlakozott, akik október 24-től használták gyülekező helyként a helyi általános iskolát. Amikor október 30-án a csoport nemzetőrséggé alakult, Bosnyák a katonai tapasztalatai miatt a 7., később a róla elnevezett rajnak lett a parancsnoka. A Bosnyák-raj november 3-ig a Szabad Nép székházában adott kapuőrséget, illetve járőrszolgálatot látott el a környéken, a József körút elején. Részt vettek ÁVH-sok és pártfu...
Csányi Sándor rendőr, segédmunkás. 1956. november 4-én csatlakozott a Thököly úti fegyveres csoporthoz. Négy napig harcolt a szovjet harckocsik ellen gránátokkal, benzines palackokkal. 1958. október 1-jén tartóztatták le. A szabadságharcban való részvétele miatt halálra ítélték és 1959. október 28-án kivégezték....
Csizmadi Ferenc 1932-ben munkáscsaládban született, Budapesten. Az elemi után két polgári osztályt végzett, majd segédmunkásnak állt. A forradalom kitörésekor az Újpesti Vegyipari és Festék Vállalatnál dolgozott szállítómunkásként. Fiatalon bokszolt, ifjúsági Budapest-bajnok ökölvívó volt. Sorkatonai ideje letelte után továbbszolgálatot vállalt. Nős volt, három gyermek édesapja....
Dandos Gyula diák. 1956-ban Nyíregyházán gimnazista. A Forradalmi Diáktanács vezetője. A város központjában egy teherautó tetejéről olvasta fel a diákság 21 pontos követeléseit. Az ávósok a szovjet invázió harmadik napján fogták el és félholtra verték. Osztályfőnöke egy nyugat-magyarországi iskolaszanatóriumba menekítette. A megtorlás elől Svájcba akart kijutni. Több szökési kísérlet után, 1957 februárjában határőrök lőtték le Szentgotthárdnál....
Artista családban született Budapesten. Édesanyja a népligeti Műszínkör artistája volt. Nagyon korán kapcsolatba került a színjátszással; háromévesen már ő is fellépett. A Népligetben éltek, amíg az ottani komédiás telepet a Rákosi-korszakban fel nem számolták. 1952-ben a családot egy bérházba telepítették, ahol házmesteri feladatokat láttak el.
14 évesen a Lehel téri piacon keveredett bele a szabadságharcba, a Szövetség utca és a Rákóczi ...
Fejes József Tibor lakatoshegesztő,
Corvin közi csoport
Fejes József Tibor 1934. március 5-én született Budapesten. Előbb menhelyre, majd egy földműveshez került Kolozsvárra, végül javítóintézetben tanulta ki a lakatoshegesztő szakmát. 1956 januárjában költözött vissza Magyarországra, a forradalom kitörésekor a VI. kerületi Vegyesipari Vállalatnál dolgozott. Október 24-én kapcsolódott be a budapesti eseményekbe: ott volt a jugoszláv követ...
Havrila Béláné Sticker Katalin gépmunkás Vajdahunyad utcai csoport
Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvételük miatt a forradalom leverését követő megtorlás során összesen hat nőt végeztek ki, köztük az 1932-ben született Havrila Béláné Sticker Katalint....
Hrozova Erzsébet (1938–2013) fonó, ápoló. 1956 októberében a Baross utcai klinikán volt ápolónő. Férjével a Víg utcai fegyveres csoporthoz csatlakoztak. A klinika egyik autójával hordták az élelmiszert a szabadságharcosoknak. 1957 júniusában tartóztatták le. Elsőfokon halálra ítélték, másodfokon életfogytiglant kapott. Csak 1970-ben szabadult....
1930-ban, Debrecenben született; édesapja horthysta minősítése és a vele a háború végén, Nyugaton eltöltött egy év minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a jogi egyetemre nem vették fel. A Közgazdasági Egyetem esti tagozatára járt egy évig, majd 1955-56-ban a József Attila Szabadegyetem hallgatója volt. Eközben bányászként és különböző adminisztratív munkákkal kereste kenyerét. „Minden...
Kóté Sörös József, Holi bádogos, drótos vándoriparos. 1956-ban barátjával, Tóth Józseffel csatlakozott a forradalomhoz. Eleinte a Vöröskereszt által gyűjtött élelmiszert hordták Budapestre, majd a Vajdahunyad utcai csoportban harcoltak. Az utcán harcolt a november 4-i szovjet invázió napján is, amikor a combján megsebesült. Ausztriába szökött, majd az amnesztia ígéretére hazatért. 1957 júliusában azonban letartóztatták és a „Wittner Mária és társai&#...
Maléter Pál orvosi tanulmányait követően, 1940-ben vonult be katonának a magyar királyi honvédségbe, majd 1941–1943 között a Ludovika Katonai Akadémia hallgatója volt. 1943-ban hadnagyként került a frontra, de a szovjet hadsereggel vívott harcokban fogságba esett. 1944-ben partizániskolára jelentkezett, s 1945-ben csoportjával Tasnád környékén harcolt a németek ellen. 1945 után is megmaradt a hadseregben. Előbb Tildy Zoltán köztársasági elnök testőrségéne...
Mansfeld Péter 1941-ben született Budapesten. Szülei fodrászok voltak, 1946-ig önálló üzletük volt. Válásuk után a fiút az édesanyja nevelte. Esztergályos tanuló volt, amikor kitört a forradalom. A Széna téri felkelő csoporthoz csatlakozott, de a harcokban nem vett részt. Gépkocsis összekötőként tevékenykedett: jórészt a Széna tér és a Schmidt-kastély között, lőszereket, gyógyszereket...
Mindszenty Józsefet a kommunisták 1948. év végi elfogatása után 39 napon keresztül gyötörték – többször eszméletlenre verték és tudatmódosító szerekkel etették –, hogy kicsikarják belőle „vallomását”. Ezt követően nyolc évig raboskodott különböző börtönökben és fogházakban embertelen körülmények között: ágyaiban vérszívó rovarok hemzsegtek, de egyébként sem hagyták, hogy nyugodtan aludhasson, kétszer súlyosan meg is beteged...
Rákoskeresztúron született 1940-ben. Asztalossegéd édesapja a világháborúban, a szovjet
fronton elesett. Édesanyja gyári munkás, préselő volt. Miután kijárta a nyolc általános
osztályt, az építőiparban segédmunkásként dolgozott, majd 1956 elejétől az Orion gyárban (az
édesanyja munkahelyén) kocsikísérőként szerzett állást 1200–1600 Ft-os fizetéssel. A
forradalom idején a XVII. kerületben lakott.
1956. október 28̵...
Pálinkás Antal (szül. Pallavicini Antal őrgróf) (Budapest, 1922. július 30. – Budapest, 1957. december 10.) magyar honvéd őrnagy, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja. Az 1989-es rendszerváltás után rehabilitálták és posztumusz ezredessé léptették elő.
A pesti srácok az 1956-os forradalom mellett fegyvert fogó budapesti felkelők között nagy számban harcoló tizenéves fiúk és lányok közismert elnevezése. A pesti srácok alakja a forradalom egyik közkedvelt jelképévé vált.
1956 forradalma óriási áldozatokat követelt. A magyar nép, a pesti srácok, halálos sebet ejtettek a kommunizmuson. Olyan sebet, ami azonnal üszkösödni kezdett. Mansfeld Péter, Kósa Ferenc vagy Futó János társainak 1956-ban alig n...
Roma családban, Bicskén született 1926-ban. Édesapja gépmester volt, de megrokkant, nevelőapja pedig zenész. Édesanyját 1939-ben elvesztette. Iskolába nem járt, nem tanult meg írni, olvasni, 9 éves kora óta dolgozott. 1952-ben Budapesten, a cementgyárban vállalt
munkát, majd Gödöllőn lett gépmester. Az első élettársától két gyermeke született, a második
pedig öt gyermekkel költözött hozzá. A fegyverszünet előtt csatlakozott a corvinistákhoz, a S...
Pongrátz Gergely (Szamosújvár, 1932. február 18. – Kiskunmajsa, 2005. május 18.) a Corvin közi felkelőcsoport második és utolsó főparancsnoka az 1956-os forradalom idején....
A források a szerepét és tényleges tevékenységét illetően igen hézagosak, de tény, hogy ott volt. Havrilláné Stickler Katalin (őt halálra ítélték és kivégezték) későbbi rendőrségi vallomása szerint csak november 4-én került a csoporthoz. Az eisenstadti menekülttáborban készült felvételek egyértelműen megerősítik, hogy a csoporthoz tartozott, hiszen a csoport több tagjával, a Jánoki fivérekkel, a "Lisztes" becenevű Horváth Józseffel, "Szöszi"-vel és "P...
zabó Ilona, kócos . Az újpesti lány már a forradalom első napján, október 23-án csatlakozott a tüntetőkhöz. Hamarosan a Corvin köziek egyik parancsnoka lett (hat fiú tartozott hozzá), élettársa, a szintén cigány Dilinkó Gábor, a harcok közepette tanította meg fegyverrel bánni. Október 28-án a Práter utca végén érte a halálos lövés. 17 éves és négyhónapos terhes volt....
Szabó János gépkocsivezető
Széna téri csoport parancsnoka
Szabó János az erdélyi Zaguzsénben született 1897-ben. Végigharcolta az I. világháborút, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben szolgált, később megjárta a Francia Légiót. 1942-ben költözött Budapestre, ahol tehergépkocsi-vezetőként több munkahelyen is dolgozott. 1949-ben tiltott határátlépésért három hónap börtönbüntetésre ítélték, majd 1953-ban az Államvé...
1937-ben született, politikus. Tizenkilenc évesen vett részt a forradalomban, amelyhez az első napon, a Rádió ostromakor csatlakozott. Október 24-én került a Corvin közi csoporthoz, ahol segített a sebesültek ellátásában. Később egy másik közeli ellenállócsoporthoz, a Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozott. A fegyveres harcokból is kivette a részét. November 4-én a harcok közben megsebesült és kórházba került...
„Zuhanunk, Szentatyám, zuhanunk” – írta II. Lajos magyar király 1526-ban a pápának. A Mátyás időszakában még nagyhatalomnak számító Magyar Királyság alig két évtized leforgása alatt a katonai összeomlás szélére jutott. Az ország most sem szűkölködött jó katonákban, olyanokban, akik a török elleni harcot lételemüknek tekintették, de egyre kevesebb pénz jutott a védelem terheire. A küzdelmet szinte r...
Nándorfehérvár erődje a középkori Magyarország kulcsának számított. Aki ezt a várat birtokolta, az szabadon hatolhatott be Magyarország területére. Nem csoda, hogy a török a XV. század kezdete óta többször is próbálkozott a vár megszerzésével. 1456 után évtizedekig nem indult újabb komoly támadás, de a szomszédos török várak védőserege álladóan próbára tette a nándorfehérváriak harckészségét. 1514. febru...
Mátyás király hadvezérei közül egynek a nevét sem kapta annyira szárnyaira a hírnév, mint a felvidéki kisnemesi családból származó Kinizsi Pálét. 17 éves korában állt be katonának Magyar Balázs kassai zsoldoskapitány, a későbbi neves hadvezér csapatába. Katonai tapasztalatait a felvidéki husziták elleni harcokban szerezte, majd Mátyás király testőrtisztjeként részt vett a Szabács elfoglalására indított, majd a II...
1480 nyarán 132 hajóból álló török flotta indult Sztambulból Dél-Itália felé. A törökök terve az volt, hogy elfoglalják Mátyás király apósának, II. Ferdinánd (Ferrante) nápolyi királynak az országát, majd innen észak felé hatolva Rómát, s aztán egész Itáliát. A török hajókat velencei vitorlások kísérték az Apuliaifélszigetig. A partraszálló hadak rövidesen megostromolták és bevették Otranto városát, s...
Hunyadi János halála után az ifjú király, V. László nem sok hálát mutatott az országát megóvó hős fiai iránt. Hunyadi Lászlót elfogatta és kivégeztette, a kisebbik fiút, Mátyást pedig fogságba vetette. Amikor az országos elégedetlenség elől Prágába menekült, Mátyást is magával vitte. V. László 1458. évi halála után a fogoly börtönajtaja csakhamar megnyílt, mert az ország rendjei az ifjú Mátyást választ...
1442-ben Mezid bég vezetésével hatalmas török had tört be Erdélybe. Hunyadi János erdélyi vajda hirtelen összeszedte a rendelkezésére álló erőket, s március 18-án Maroszentimrénél megtámadta Mezid hadát. A török túlerő azonban legyűrte a hősiesen védekező magyar sereget, s az ütközetben elesett Lépes György erdélyi püspök is. Hunyadit a kudarc nem törte le, a tartomány távolabbi pontjairól beérkező erősíté...
Zsigmond királyt a Habsburg-házból való Albert követte a magyar trónon. Rövid uralkodás után, 1440-ben halt meg, s ezt követően az országban ismét anarchikus viszonyok alakultak ki. A különböző főúri csoportok nem tudtak megegyezni az új uralkodó személyében. A jelöltek közül végül a Jagelló házból való I. Ulászló lengyel király került ki győztesen Albert utószülött fiával, a csecsemő Lászlóval szemben. Ul...
A XIV–XV. század fordulóján új, minden korábbinál veszélyesebb ellenség fenyegette Magyarország déli határait: az oszmán-török. A Kisázsiából kiindult oszmán-törökök a szerb, a bolgár, illetve a román fejedelemségek szövetségeseiként érkeztek a félszigetre, de aztán kihasználva ezek ellentéteit, a XIV. század végére több balkáni államot hódítottak meg vagy vontak fennhatóságuk alá. A Magyar Királyság ...
Arany János elbeszélő költeményének hőse Bihar megyei nemes család legfiatalabb fiúgyermeke volt. Ifjúságáról keveset tudunk, az oklevelek először 1348-ban említik. Ifjúkorában elsajátította a lovagi kultúra elemeit, a katonai ismereteket. 1352–1354 között Meggyesi Simon pozsonyi ispán mellett alispán és várnagy volt, majd az esztergomi érsek szolgálatába állt, s ott érseki lovag lett. Az 1360-as évek elején m...
Nagy Lajos király 1342. évi trónralépésétől haláláig legalább 35 hadjáratot indított, s többségükben személyesen vezette csapatait. Háborúi nagyobb részét az országon kívül vívta meg, s akciói Dél-Itáliától Lengyelországig, a dalmát tengerparttól Havasalföldig egyaránt kiterjedtek. E háborúk főleg az ország területének növelését, illetve a Magyar Királyság fennhatóságának kiterjesztését szolgált...
Károly Róbert rendezett és gazdag királyságot hagyott utódjára. Fia, I. Lajos, aki a történelemben a Nagy jelzőt kapta, már egy katonailag erős ország felett rendelkezett. Olyan országgal, amelyet immár nem dúltak belháborúk, s amely képes volt arra, hogy fennhatóságát más területekre is kiterjessze. Nagy Lajos király hadjárataiban kitűnő magyar hadvezérek sora vett részt. Az uralkodó nemcsak gyakorolta a katonai erén...
A magyar királyok már a XIII. században megmegújuló kísérletet tettek arra, hogy a Kárpátokon túli területeket meghódoltassák. Ezt a törekvést az Anjou-házi királyok is folytatták. Károly Róbert 1326-ban győzte le az Erdélybe betörő kunokat, akik valószínűleg a havasalföldi román vajda, Bazaráb biztatására nyomultak be magyar területre. Bazaráb 1325-ig a magyar király hűbérese volt, majd elpártolt, de már 1...
Az Árpád-ház kihalását követően közel két évtizeden át dúlta súlyos polgárháború az országot. A Csák, Kőszegi, Aba, Borsa, Kán, Subics nembéli tartományurak hadseregei egész országrészeket ellenőriztek, s a magyar trónra pályázó trónkövetelőket csak addig tá- mogatták, amíg nem kellett attól tartaniuk, hogy megerősödve, megtörik hatalmukat. A nápolyi Anjou-házból származó Károly Róbertnek hosszú éve...
IV. Béla már életében kénytelen volt ifjabb királlyá megtenni fiát, Istvánt, aki apjánál tehetségesebb volt a hadvezetésben, de türelmetlenebb abban, hogy megvárja, míg reá kerül a sor az utódlásban. Az ő udvarában kezdte szolgálatát a Csák nemzetség dunántúli ágából származó Máté. 1265-ben, amikor IV. Béla és István között polgárháborúra került sor, a március elején vívott isaszegi csatában Csák Máté...
1241-ben minden addiginél nagyobb veszedelem fenyegette Keletről a Magyar Királyságot. A Belső-Ázsiából nyugat felé terjeszkedő mongol törzsek egymás után hódoltatták meg az orosz fejedelemségeket. A tatárok 1241 telén közelítették meg az ország északi és keleti határait. Béla király régi hívét, a Tomaj nembéli Dénes nádort küldte az északi határok védelmére. Dénes 1224 óta töltött be különböző tisztségek...
A magyar hadügy a XII. századra komoly változásokon ment át. A környező államok modern, jobbára a nehézlovasság csatadöntő szerepére épülő taktikáját csak hasonló magyar hadsereg ellensúlyozhatta ki. A hadszervezet alapját a vármegyék dandárjai alkották az ispán vezetésével. A Bács megyei dandár parancsnoka, Dénes ispán éveken át sikerrel védelmezte az Al-Duna vonalát, s 1166-ban nagy győzelmet aratott Vranász ...
A XII. században a Magyar Királyság súlyos harcokat volt kénytelen vívni a Komnénoszok terjeszkedő bizánci birodalmával. E nehéz idő szak egyik nagy uralkodója volt II. Géza, aki gyermekként, 11 éves korában lépett trónra, s még nem volt felnőtt, amikor első hadjáratát vezette. Kálmán király állítólagos fia, Borisz herceg ugyanis 1146 tavaszán zsoldosaival elfoglalta Pozsony várát. Amikor azonban Géza hadigépekk...
Szent István halálát követően Magyarországot fél évszázadon át külső ellenség és polgárháborúk dúlták. A német-római császárok szinte minden király idején megkísérelték Magyarországot uralmuk alá hajtani. Keletről a nomád besenyők és úzok támadása fenyegetett, s a tisztázatlan trónöröklési szabályok miatt szinte minden uralkodó ellen törtek ki fölkelések. E harcokban tűnt fel Béla király második fia...
A kalandozó hadjáratok egyre gyakoribb kudarcai nyilvánvalóvá tették, hogy a magyarságnak más utat kell keresnie, ha meg akarja magát védeni hatalmas szomszédaitól. Géza fejedelem úgy vélte, hogy a magyarságnak meg kell találnia a békés egymás mellett élés módját szomszédaival, s ennek érdekében az országot be kell illeszteni az európai államok létező rendszerébe. Ebben a szellemben vette fel a kapcsolatokat a német-...
A honfoglalásról szóló legrészletesebb krónika írója, a XIII. század első felében alkotó P. mester a honfoglaló vezérek közé sorolta Lehelt. Neki tulajdonította a Galgóc vidéki morva terület meghódítását, s tőle eredeztette a Szovárd nemzetséget. A megbízhatóbb források szerint Lehel nem lehetett a honszerzők között, hiszen a X. század közepi kalandozó hadjáratok egyik vezetője volt. Bulcsú mellett ő vezette 955...
A honvisszafoglaló magyarság három tisztségviselő, a kende, a gyula és a horka vezetése alatt állt. A kende volt a törzsszövetség politikai vezetője, a gyula a fővezér, a horka pedig bírói hatalmat gyakorolt. Bíborbanszületett Konstantin szerint ez utóbbi tisztet Kál töltötte be a 900-as évek első évtizedeiben. A három tisztség azonban nem vált el egymástól élesen, s ezért nehéz ma már megállapítani, hogy a különbö...
1700 találat 34 oldalon | Megjelenített találatok: 251-300
