Turul-házi Ménrót/Nimród király
Turul-házi Hunor és Magor király
Turul-házi Bendegúz király 390–434
Turul-házi Buda király 408–445
Turul-házi Attila király 410-453
Turul-házi Csaba királyfi 440?-478
Turul-házi Előd fejedelem 730?-784
Turul-házi Ügyek fejedelem ...
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem 1704-1711
(Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.)
I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia az 1697. évi hegyaljai felkelés elől még Bécsbe menekült, de az ország lakosságának egyre elviselhetetlenebb nyomora arra ösztönözte, hogy francia segítséggel kísérelje meg helyreállítani az ország jogait. A császári hatóságok 1701-ben elfogták, ám a börtönből sikerült megszöknie, s Lengyel...
Az 1664. évi vasvári béke keltette felháborodás a magyar közvélemény jelentős részét új utak keresésére indította. A magyar méltóságok Wesselényi Ferenc nádor vezetésével szervezkedésbe kezdtek, amelyet azonban lelepleztek, résztvevőit kivégezték vagy börtönbe vetették. Thököly István is részt vett részt az összeesküvésben. Ennek kudarca után fia, Imre Erdélybe szökött. Itt került kapcsolatba a bujdosóknak nevezett magyarországi menekültekkel. 1672-b...
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja. Ő volt az Apafiak által adott két erdélyi fejedelem közül az első. A zavarossá vált magyarországi politikai viszonyok közepette, a területileg megfogyatkozott Erdélyben békés évek következtek. Apafi rendbehozta az államháztartást, sikeresen egyensúlyozott Bécs és a Porta között....
Kemény János pályája a Bethlen Gábort követő I. Rákóczi György uralkodása idején ívelt magasra. Ott volt Bethlen 1626. évi hadjáratában. 1630-tól már Fejér vármegye főispánja és fogarasi kapitány volt. 1644-ben Rákóczi a mezei hadak generálisává nevezte ki. 1644– 1645-ben ő vezette Rákóczi hadainak felvidéki hadjáratát, amelynek eredményeként a linzi béke ismét biztosította Erdély önállóságát. A fejedelmet fia, II. Rákóczi György követte a ...
Erdély legrégibb családjainak egyike, az eredetét 1226-ig egy horvátországi bánig viszik fel. Az ősi fészkük Hunyad megyében Nagybarcsán van, ahonnan vezeték- és előnevüket is veszik és valószínű, hogy itt született egy kálvinista köznemesi családban. Édesapja Barcsay Sándor, édesanyja Palatics Erzse. Barcsaynak két felesége volt: Szalánczy Erzsébet, majd 1660-tól Bánffy Izabella. Egyiküktől sem született gyermeke.
I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia volt.
Az országgyűlés még apja életében, 1642. február 3-án fejedelemmé választotta. 1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója lett. 1648. október 11-én lépett a fejedelmi trónra....
Az egykori fejedelem, aki 1630 decemberében, alig három hónapos uralkodás után kényszerűségből lemondott I. Rákóczi György javára, Rhédey Ferenc mostohaapja lett, mivel édesapja halála után, 1623-ban anyja hozzá ment férjhez....
Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Sokat tett a református egyház és iskoláztatás felvirágoztatása érdekében. Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem; anyja Rákóczi második felesége, Gerendi Anna volt....
Bethlen Gábor ott volt az 1595-ös havasalföldi hadjáratban, de tanúja volt Erdély ezt követő romlásának is. 1613-ban a szultán őt tette meg Erdély fejedelmévé, de cserébe kénytelen volt átadni Lippa várát a töröknek. 1618-ban a protestáns és katolikus hatalmak ellentéte európai méretű háborúba torkollt. Bethlen úgy látta, a protestáns hatalmak oldalára állva biztosíthatja a fejedelemség jövőjét, s a magyarországi protestánsok jogait is. Ezért 1619 kora ...
Bethlen Gábor második felesége és utódjaként erdélyi fejedelem.
Rövid uralkodását a pártviszályok jellemezték, fejedelmi hatalmát Bethlen Gábor végrendelete és az erdélyi országgyűlések korlátozták. Bethlen Gábor a házasságkötés után három évvel, 1629. november 15-én meghalt, s Brandenburgi Katalin elfoglalhatta a fejedelmi trónt. Még aznap értesítette II. Ferdinánd császárt a hét felső-tiszai vármegye visszaszolgáltatásáról, illetve f...
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejed...
1608. március 7-én úgy választották meg Báthory Gábort fejedelemmé, hogy bírta mind az erdélyiek, mind a Habsburgok – 1607 őszétől Rudolf Erdély kormányzójává nevezte ki –, mind a törökök bizalmát. Az ifjú fejedelem a porta jóindulatát elsősorban Bethlen Gábor kiváló kapcsolatainak és a direkt e célból megtett sztambuli útjának köszönhette....
A Rákóczi-család vagyonát megalapozó Zsigmond 1572-ben Szendrő kapitánya volt. 1587-ben az egri vár kapitányává nevezték ki. 1588. október 8-án értesült arról, hogy a nem messze lévő Szikszót 12.000 főnyi török sereg támadta meg. Rákóczi azonnal összevonta az egri, kassai, tokaji, ónodi és szendrői végvárak mozgósítható katonaságát, s 2600 vitézével a szorongatott Szikszó felmentésére sietett. A mezővároska lakói az erődített templomot védve harcol...
Bocskai Istvánnak, Báthori Zsigmond fejedelem egyik fő bizalmasának komoly szerepe volt abban, hogy 1594-ben a fejedelem szakított a törökkel. 1595 őszén az erdélyi hadak az ő vezetésével verték meg Gyurgyevónál Szinán nagyvezér utóvédjét. A háború azonban Erdély számára egyre több nyomorúságot hozott, a török és tatár beütések mellett a szövetséges császári csapatok is rengeteg kárt okoztak. Amikor Bocskai felemelte szavát ez ellen, 1602-ben két évre P...
Az udvarhelyszéki lófő székely családból származott. Unitárius vallású volt.
Székely Mózes Udvarhelyszék Udvarhely városában született 1553-ban, Szamosközy István, korának legnagyobb történésze szerint. Sokan a születési évét – tévesen – 1550-re teszik, mint ahogy Lövétét tartják szülőfalujának. Két fia volt, Székely István illetve ifj. Székely Mózes.
Apja literáti Székely János, Udvarhelyszék jegyzője és Ján...
Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban. Báthory Kristóf vajda és Bocskai Erzsébet egyetlen felnőttkort megért fia. Zsigmond még gyermek volt, amikor apja kérésére az erdélyi országgyűlés 1581-ben vajdává nevezte ki nagybátyja, Báthory István fejedelem (1571-től lengyel király) mellett. Nagykorúvá válásáig a fejedelmi tanács, majd 1585-től Ghiczy János kapitány ...
A somlyói Báthory család sarja. Apja, somlyói Báthory András (†1563), szatmári kapitány, anyja, szunyogszeghi Majláth Margit volt. Anyai nagyszülei szunyogszeghi Majláth István (1502-1550), Erdély vajdája, és nádasdi Nádasdy Anna voltak. Anyai nagyanyának a fivére, báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (1498–1562) országbíró volt. Apai nagyszülei, Báthory István (1477–1534) erdélyi vajdája és telegdi Telegdi Katalin (1492–1547) volt...
Báthori István I. Ferdinánd király udvarában apródoskodott, ám később János Zsigmond erdélyi fejedelemhez csatlakozott. 1564-ben a fejedelemség egyik legfontosabb várának, Váradnak a kapitányaként óvta Erdély nyugalmát. 1571. május 25-én az erdélyi rendek őt választották fejedelmükké. Báthorinak nehéz dolga volt, hiszen Miksa király és császár is szerette volna uralma alá keríteni Erdélyt. ...
Apja I. János király, anyja Jagelló Izabella királyné. 1541-ben Szulejmán szultán a keleti országrészt adta neki uralkodásra, de mivel csecsemő volt, helyette anyja, Izabella, illetve Fráter György kormányzott. Bár a Szent Korona és a koronázási jelvények 1551-ig anyja birtokában voltak, nem koronáztatta meg fiát. A száműzetésben töltött 1551 és 1556 közötti időszakot leszámítva tényleges hatalma pedig Erdélyre és változó méretű tiszántúli területekre (...
János Zsigmond 1542-1551
János Zsigmond másodszor 1556-1571
Báthori István 1571-1586
Báthori Zsigmond 1588-1597
Báthori Zsigmond másodszor 1598-1599
Báthori András 1599
Báthori Zsigmond harmadszor 1601-1602
Székely Mózes 1603
Bocskai István 1605-1606
Rákóczi Zsigmond ...
János Zsigmond 1542-1551
János Zsigmond másodszor 1556-1571
Báthori István 1571-1586
Báthori Zsigmond 1588-1597
Báthori Zsigmond másodszor 1598-1599
Báthori András 1599
Báthori Zsigmond harmadszor 1601-1602
Székely Mózes 1603
Bocskai István 1605-1606
Rákóczi Zsigmond ...
III. András (Velence, 1265 – Buda, 1301. január 14.) Magyarország királya 1290 és 1301 között. Apja István herceg, II. András király utószülött fia, anyja Morosini Tomasina, egy velencei előkelő család leánya. III. András halálakor Ákos nembéli István nádor az „Árpád-ház utolsó aranyágacskája”-ként búcsúztatta. Ezért gyakran nevezik az utolsó aranyágacskának, miután ő volt az utolsó Turul-házi király....
IV. (Kun) László (1262. augusztus 5. – 1290. július 10.) Árpád-házi magyar király 1272 és 1290 között. Apja V. István király, anyja Erzsébet kun hercegnő volt. Kun László okleveleiben magát III. Lászlónak nevezte, mivel II. Lászlót, a III. István idején fellépő ellenkirályt ekkor nem ismerték el törvényes uralkodónak.
A Kun nevet azonban nem anyja származása miatt kapta, hanem életében ragasztották rá. A hatalomra törő főurak Joachim b...
V. István (1239. október 18. – 1272. augusztus 6.) Magyarország királya 1270 és 1272 között, IV. Béla király és Laszkarisz Mária királyné elsőszülött fia. 1246-tól 1257-ig szlavón herceg, majd erdélyi herceg (dux Transsilvanus), 1258 és 1260 között stájer herceg (dux Stiriae). 1260-tól ismét erdélyi herceg, 1262 végén az "ifjabb királyi" címet (iuinior rex) felvéve a keleti országrész de facto független uralkodója, e címét apja ellenében sikeresen megv...
IV. Béla (1206. november 29. – 1270. május 3.) Magyarország királya 1235-től haláláig. II. András magyar király és első felesége, Merániai Gertrúd második gyermeke. Hagyományosan a legnagyobb magyar uralkodók közé soroljuk. Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, innen a "második honalapító" jelző. Őt tartják Budavár alapítójának is....
Turul-házi II. András – (1176 körül – 1235. szeptember 21.), Magyarország királya 1205 és 1235 között. Regnálása a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett időszaka. Nemcsak azért, mert András energikus külpolitikájával az egész Balkán-félszigetet behálózta, és több szomszédos területet is meghódított, hanem azért is, mert a belpolitikában olyan modern törvényeket alkotott az Aranybulla 1222-es kiadásával, melyek kisebb-nagyobb változtatások...
Turul-házi III. László (Székesfehérvár, 1200 körül – Bécs, 1205. május 7.) Magyarország királya 1204 és 1205 között. Imre király és Aragóniai Konstancia királyné egyetlen fia. Mindössze három-, más források szerint ötévesen koronázták királlyá, viszont így is csak a negyedik legfiatalabb koronás fő a magyar történelemben...
Turul-házi III. István ( Székesfehérvár, 1147 nyara – Esztergom, 1172. március 4.), az Árpád-házból származó magyar és horvát királyi herceg, Magyarország és Horvátország királya 1162-től 1172-es haláláig. István II. Géza magyar király és Kijevi Eufrozina királyné legidősebb fiúgyermeke volt. Viszonylag rövid ideig tartó uralkodását trónviszályok kísérték, ellenkirályokkal (II. Lászlóval és IV. Istvánnal) kellett küzdenie hatalma megtartásáé...
Turul-házi Imre (Székesfehérvár, 1174 – Esztergom, 1204. november 30. ) Magyarország királya 1196-tól, szerb király 1201-től, 1204-es haláláig. Turul-házi III. Béla király és Châtillon Anna királyné, antiokheiai hercegnő elsőszülött fia. Apja még életében ifjabb királlyá koronáztatta, hogy biztosítsa számára a trónt, Imre ennek ellenére fivérével, a későbbi II. Andrással többször összetűzésbe került, mivel a herceg folyamatosan fellázadt uralma ...
Turul-házi III. István ( Székesfehérvár, 1147 nyara – Esztergom, 1172. március 4.), az Árpád-házból származó magyar és horvát királyi herceg, Magyarország és Horvátország királya 1162-től 1172-es haláláig. István II. Géza magyar király és Kijevi Eufrozina királyné legidősebb fiúgyermeke volt. Viszonylag rövid ideig tartó uralkodását trónviszályok kísérték, ellenkirályokkal (II. Lászlóval és IV. Istvánnal) kellett küzdenie hatalma megtartásáé...
Turul-házi II. Géza (Tolna, 1130 – Székesfehérvár, 1162. május 31.) Magyarország királya 1141 és 1162 között. Vak Béla és Ilona királyné legidősebb fia. II. Gézát annak ellenére, hogy mindössze 32 esztendősen halt meg, a legerősebb magyar királyok közé szokás sorolni. Kiterjedt külpolitikájával, sikeres hadjárataival és jelentős egyházi tevékenységével erősítette országa befolyását Európában. Uralkodása alatt a Magyar Királyság intenzív kapcso...
Turul-házi II. (Vak) Béla (1108 körül – Székesfehérvár, 1141. február 13.) Magyarország 12. királya 1131 és 1141 között. Apja Álmos herceg, I. Géza király fia, anyja Predszláva, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem leánya.
Álmos herceg testvére Kálmán király, Álmost a fiával, Bélával együtt (Álmos rendszeres trónkövetelése és árulása okán) megvakíttatta, így téve alkalmatlanná őket az uralkodásra. Azonban Kálmán fiának, II. Istvá...
Turul-házi II. István (Székesfehérvár, 1101 – Székesfehérvár, 1131. március 1.) Magyarország és Horvátország királya 1116 és 1131 között. 1105-től 1116-ig ifjabb király, 1105 és 1119, valamint 1124 és 1125 között Dalmácia királya. Apja Könyves Kálmán király, anyja Kálmán első felesége, Felícia királyné, szicíliai normann hercegnő.
Uralma konfliktusokkal volt terhes. Elvesztette Dalmáciát, emellett az orosz fejedelemségekkel szembeni h...
Könyves Kálmán király (Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól[2] haláláig pedig Dalmácia királya. Apja I. Géza király, I. Béla király fia, anyja Zsófia királyné, a belga-limburgi Arnulf herceg leánya. Első felesége Hauteville-i Felícia szicíliai grófnő, második felesége Rurik Eufémia kijevi hercegnő volt....
Született: 1046. június 27., Krakkó, Lengyelország
Meghalt: 1095. július 29., Nyitra, Szlovákia
A Turul nemzetség egyik legnagyobb lovagkirálya hatalmas kultusszal. I. László vagy Szent László 1077-től magyar király, 1091-től haláláig pedig horvát király. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása és az első magyar szentek avatása....
I. Géza (Lengyel Királyság, 1044 körül – Vác, 1077. április 25.) Árpád-házi magyar király 1074 és 1077 között. Apja I. Béla király, Vazul herceg fia, anyja a lengyel származású Richeza királyné volt....
Salamon, I. András magyar király fia még nem volt négy esztendős, amikor eljegyezték III. Henrik római császár leányával, Zsófiával. Öt éves korában magyar királlyá koronázták. Miután fölserkent, változó szerencsével uralkodott. Győztes háborúkat vezetett a besenyők és a bolgárok ellen, Dalmáciában és Horvátországban Zolomírt (Zvonimír) visszaültette királyi trónjára. Kevésbé volt sikeres a rokonaival, Gézával és Szent Lászlóval folytatott harca. ...
I. (Bajnok) Béla - (Dévény, 1016 – Dévény környéke, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között. Apja az I. István király által megvakíttatott Vazul herceg, anyja egy Tátony nemzetségbeli nő, felesége a lengyel származású Piast Richeza volt. Gyermekei közül később Géza és László is trónra került. I. Béla király halála igen ismert monda: ráomló trónja sújtotta agyon 1063-ban....
Turul-házi I. András (1015 körül – 1060. december 5. előtt), Magyarország királya volt 1046 és 1060 között.
András 1046-ban tért vissza száműzetéséből a Magyar Királyságba, majd a pogányokkal átmenetileg szövetséget kötve a Vata-féle lázadás során megdöntötték Péter király uralmát, és még ebben az évben megkoronázták. Uralkodása során megerősítette a kereszténységet az országban, és sikeresen lépett fel a Német-római Birodalo...
Sámuel (990 (?) – 1044. július 5.) Magyarország harmadik királya, 1041 és 1044 között uralkodott. A hagyomány szerint I. István király húgának férje, aki az Aba nemzetségből származott, amely magát szintén Attila királytól származtatta így oldalágon ő is Turul-házi királynak számít. Sámuel a magyar történelem első választott királya. Megítélése ellentmondásos, ez jórészt az őt közvetlenül követő korok elfogult krónikásainak és politikai ellen...
Turul-házi Géza – (945 – 997) magyar fejedelem 972 és 997 között. Apja Taksony fejedelem, anyja egy előkelő besenyő nő, valószínűleg Tonuzoba besenyő nemzetségfő leánya volt. Géza fiát, Istvánt tekintjük a magyar állam megalapítójának, aki ezt a munkát nagyban apja tevékenységére építette....
Turul-házi Fajsz vagy Falicsi (10. század eleje – 955. augusztus 10.) magyar nagyfejedelem, Árpád fejedelem unokája. 947 és 955 között uralkodott a Somogyi hercegség területén....
Turul-házi Taksony – (931? – 973?) magyar fejedelem a 10. század közepén. Zolta fejedelem fia, Árpád fejedelem unokája. Születésének, halálának és uralkodásának pontos ideje bizonytalan. Anonymus krónikája szerint Anno Domini 931-ben született....
Turul-házi Zolta vagy Solt, Zsolt (896–949) Árpád legkisebb fia volt azok közül, akiknek nevét a krónikák megőrizték. A későbbi krónikák szerint nagyfejedelemként ő volt Árpád utóda....
Turul-házi Ügyek fejedelem – (8. század közepe - 818 után) mondabeli magyar nemzetségfő, Álmos vezér apja vagy nagyapja. Felesége Emese, Álmos anyja volt, aki a legenda szerint isteni álmot látott fiuk születése előtt....
Buda király 408? – 445, Bendegúz nagykirály fia Attila idősebb testvére. Valahol a mai Tiszántúl területén lévő központi hun orduban székelt, a fejedelmi székhely jórészt az ő korszakában épült ki. Ő hozta létre a történészek által politikai mesterműnek tekintett, a keletrómaiakkal kötött margusi (ma Orasje [Szerbia]) békeszerződést 435-ben, amit Bleda és Attila hun szokás szerint lóháton ülve tárgyalt meg s diktált. A béke többek között évi 700...
Nimród magyarosan Ménrót nekünk, magyaroknak azért fontos, mert ahogy azt gestáinkból is tudjuk, ő volt Hunor és Magor apja, és így ő a magyarok ősapja.
Kézai Simon „A magyarok története” (Gesta Hungarorum) című művében így ír: „A vízözön után a kétszázegyedik évben, az óriás Ménrót, a Jáfet véréből származó Thana fia, okulva a múlt veszedelmén, egész rokonságával együtt egy torony építésébe kezdett”. Majd k...
III. András (Velence, 1265 – Buda, 1301. január 14.) Magyarország királya 1290 és 1301 között. Apja István herceg, II. András király utószülött fia, anyja Morosini Tomasina, egy velencei előkelő család leánya. III. András halálakor Ákos nembéli István nádor az „Árpád-ház utolsó aranyágacskája”-ként búcsúztatta. Ezért gyakran nevezik az utolsó aranyágacskának, miután ő volt az utolsó Turul-házi király....
IV. (Kun) László (1262. augusztus 5. – 1290. július 10.) Árpád-házi magyar király 1272 és 1290 között. Apja V. István király, anyja Erzsébet kun hercegnő volt. Kun László okleveleiben magát III. Lászlónak nevezte, mivel II. Lászlót, a III. István idején fellépő ellenkirályt ekkor nem ismerték el törvényes uralkodónak.[1]
A Kun nevet azonban nem anyja származása miatt kapta, hanem életében ragasztották rá. A hatalomra törő főurak Joachim...
1700 találat 34 oldalon | Megjelenített találatok: 401-450
